Tényleg túlterhelhetjük az internetet azzal, hogy otthon vagyunk?
Tényleg túlterhelhetjük az internetet azzal, hogy otthon vagyunk?
Tényleg túlterhelhetjük az internetet azzal, hogy otthon vagyunk?A koronavírus szinte megállíthatatlan terjedése áttevőlegesen mindenre hatással van. Igen, erősen ki kell lépnünk a komfortzónánkból ahhoz, hogy felelősséggel tudjuk átélni az előttünk álló jó pár hetet, talán hónapot is. Az internet ebben (is) segítségünkre lehet. Belegondolni is szörnyű, mi lenne, ha nem lenne internet.
Azokat az észrevételeket most ignorálom, melyek kicsit vagy nagyon is azt próbálják érzékeltetni, hogy korábban is éltünk net nélkül és korábban is voltak világjárványok, mégis élünk még…
Jelen helyzetben a pillanatnyilag - a technológia és a társadalom éppen aktuális fejlettségi szintjén - elérhető és kihasználható eszközökkel kell tudnunk úrrá lenni az élet kihívásain. Ehhez az internet hatalmas segítségére van az emberiségnek. Még akkor is, ha én is sokszor papoltam annak kártékony vagy veszélyes hatásairól.
Létezik az internet utolsó oldala?
A szolgáltatók és az interneten száguldó adatforgalom irányítását végző szervezetek precízen tudják mérni a megemelkedett adatforgalmat. Bár első blikkre azt mondhatnánk, hogy a home office miatti internetes forgalom növekedés nem számottevő. Ez igaz is, lévén a legtöbb irodában ugyanúgy neten kommunikálunk, mint ahogyan azt tesszük most otthonról.
Igaz, vannak az irodában működő lokális szerverek, melyek a belső hálózaton érhetőek el és külső, netes adatforgalmat nem generálnak, de ezek elenyészőek. Azonban a céges mailek, a netes konferencia hívások és a felhő tárhelyen tárolt adatok elérése ugyanúgy netes forgalmat generál, akár az irodában dolgozunk, akár otthonról. Így a munkavégzés szempontjából ez inkább csak helyrajzi kérdés.
A diákok digitális tanrendje azonban igenis képes megnövekedett adatforgalmat generálni. Sőt, az is mérhető lesz, hogy a személyes kapcsolataink háttérbe szorulása miatt egyre többen az online lehetőségek felé nyúlnak és Skype-on, Messengeren, vagy más videós platformon kommunikálnak majd. Érdemes számításba vennünk azt is, hogy a kényszerű otthon ülésben sokan az online elérhető tartalmakban keresik a lehetőséget.
Ilyen például a netes tartalomszolgáltatók irányába tapasztalható megnövekedett igény. A szolgáltatók számításai alapján már az elmúlt egy-két hétben is regisztráltak megugrott előfizetői szám növekedést.
Például a Netflixen 30 napig kisebb bitrátával, azaz csökkentett felbontásban, így csökkentett adatmennyiség felhasználásával működik a videós portál. A YouTube is hasonló intézkedést kezdeményezett és a videómegosztó portál a HD minőség helyett a kisebb adatforgalmat generáló SD felbontást állította be alapértelmezettként minden felhasználónál.
Attól azért nem kell tartanunk, hogy az internet ne bírná a terhelést. Vannak tartalékok a rendszerben és a szolgáltatók szükség esetén akár azonnal be tudnak avatkozni. Azonban ezekkel a kezdeményezésekkel és a logikusan átgondolt internet használattal már jó eséllyel nem fog bedőlni az internet.
Mit tehetünk ennek érdekében mi, otthon?
Ne küldözgessünk nagyméretű, több tíz-húsz megabájt méretű e-maileket. Videóhívások esetén mi se ragaszkodjunk a HD minőséghez, elégedjünk meg a gyengébb képminőséggel. Nagyobb adatállományok küldése helyett preferáljuk a felhőtárhelyes megosztásokat, vagy elégedjünk meg a közvetlen link megosztással. Az online zenehallgatás helyett - átmenetileg - próbáljunk meg hagyományos FM rádiókat hallgatni.
Sokszor az otthoni wifi router túlterhelése miatt lassul a net otthon. (fotó: pixabay.com)
És az otthoni wifi router bírni fogja?
Egy másik fontos kérdés, hogy az otthoni wifi bírja-e a terhelést? Sok ügyfél panaszkodik, hogy nem tud csatlakozni a routeréhez, vagy ha tud is, akkor is nagyon lassú az internet. Sokan a szolgáltatót okolják ezért, azonban ez nem mindig a szolgáltató hibája. A hétköznapi otthoni routerek átlagos terheltségre vannak méretezve. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a mostani megnövekedett igényeket, amikor nem csak egy-egy telefon és laptop kapcsolódik a routerhez, nem tudják lekezelni.
Azt kell látni, hogy egy átlagos, 5-6 ezer forintos wifi router nagyjából 4-5 eszközt tud stabilan kiszolgálni. Azonban most, hogy szinte mindenki otthonról dolgozik és otthonról tanul, nem ritka, hogy egy-egy wifi routerhez akár tíz vagy még ennél is több eszköz csatlakozik. Bele sem gondolnánk, de ez nem egyedi eset. Ha csak azt vesszük, hogy egész nap otthon van anya, apa, kettő gyerkőc, és otthon dolgoznak, tanulnak ez már legalább 4 eszköz (notebook, okostelefon, asztali PC) és még ehhez hozzá lehet számolni a lakás többi wifis eszközét is.
Sok háztartásban van Xbox, PlayStation, okostévé, vezeték nélküli nyomtató, nem ritka már a wifis mosógép, az okos izzó. Ezek mind azt az átlag routert terhelik, mely nem erre lett tervezve. Ilyenkor érdemes körülnézni és beruházni egy izmosabb, stabilabb, jobban terhelhető wifi routerre, melynek ára nagyjából 15 ezer forinttól indul.
