Újra van fagyi az Öreghegyen!Újra van fagyi az Öreghegyen!
"Nekem anyu mindig azt mondta, hogy bármit, kislányom, csak ezt ne! Féltett ettől az életviteltől, mert sok lemondással jár. Aztán mindig úgy alakult, hogy itt kötöttem ki. Elvégeztem én is a cukrásziskolát, és amikor 2006-ban anyu beteg lett, folyamatosan itt voltam mellette" – meséli Ozsgyán Anita. Az öreghegyi Király Fagyizó egyik körasztalánál ülünk, miközben Anita, a fagyizó mostani vezetője nagymamájával, Király Ernőnével meséli az immár háromgenerációs családi üzlet történetét.
Ha kellett, ha nem, itt volt
"Ötvenhatban a Rákócziba jártam iskolába, akkor még a Fekete vendéglőben volt a cukrászműhely. 1961-ben mentem át a Zrínyi utcába, ott dolgoztam 1976-ig.” – Nem volt könnyű annak idején saját üzletet nyitni, hiszen a háború, majd az azt követő kommunista rendszer szinte mindent elvett a családtól, s bár korábban volt saját ingatlanuk, később mégis a tanácstól kellett igényelni egy szoba-konyhás lakást, hogy legyen hol élni.
Az öreghegyi telek hadiárva-örökség volt, a ma is álló családi házat és a fagyizót kalákában építették a nyolcvanas években. – "1984-ben úgy döntöttünk, hogy belevágunk egy családi vállalkozásba, és cukrászdát nyitunk. Nekem szakmám van, dolgozni szeretek, parancsolni viszont nem" – magyarázza Kati néni, akinek férje, Király Ernő azonban jó kereskedő volt. Az üzlet gazdasági irányítása így rá hárult, feleségének pedig maradt a szakma. Erika lányukban már a cukrász és a kereskedő is megvolt. Elvégezte a gimnáziumot, kitanulta a szakmát, majd ő is beállt a pult mögé.
"Én meg ha kellett, ha nem, mindig itt voltam, tulajdonképpen itt nőttem fel. Fel sem értem az asztalt, de már nyújtottam a tésztát!” – mutatja a falra kitett régi fotókat Anita. A képek nemrég kerültek ki az üzletbe, miután felújították a fagyizó épületét. Bár a klasszikus körasztalok maradtak, és a megszokott formavilágú fagyispult is az állandóságot jelképezi, új színt, és kicsit modernebb berendezést kapott a Király Fagyizó. Hosszú évek, majd egy kis kihagyás után – hiszen tavaly nyáron zárva voltak – ez most egy igazi újranyitás.
Anitának ebben a nyitásban a legfontosabb az volt, hogy megőrizze azokat a hagyományokat, fagylaltfőzési technikákat, ízeket, amelyeken nemcsak ő, hanem generációk sokasága nőtt fel Fehérváron. Neki ez az öröksége, amely mindig édesanyjához fogja kapcsolni.
"Ha valaki ezt előre mondja, biztosan kinevetem!"
"Amikor édesanyám beteg lett, úgy éreztem, itt kell helytállnom, segítenem kell neki. A halála után volt bennem elbizonytalanodás, mert bár itt voltam, de mindig ő volt a főnök – szakmailag is – és nem volt elég önbizalmam ahhoz, hogy a helyébe lépjek." Anita aztán végül nagyszülői segítséggel vágott bele, akkor még a nagypapa, Király Ernő is élt. 2017-ben azonban ő is elment, a nagymama pedig egyedül marad a nagy házban az üzlettel. Megfordult a fejében az is, hogy eladja a házat. A tavalyi nyár tehát fagyi nélkül telt Öreghegyen, és a dilemmával: hogyan tovább?
"Ha valaki 2020. január elsején azt mondja, hogy idén ki fogom nyitni a fagyizót, biztos kinevettem volna!” – mondja Anita, majd elgondolkodva hozzáteszi: "Ebben a változásban, ebben a nyitásban a sors keze benne van! Január nyolcadikán volt anyu halálának az ötödik évfordulója. Kimentem hozzá a temetőbe, és feltettem neki a kérdést: Anyu, merre tovább? Ott álltam a sírnál, ezen gondolkodtam, majd egyszer csak váratlanul megjelent a mama. Leültünk, sikerült megbeszélnünk mindent, és akkor úgy éreztem, ezzel a lehetőséggel élnem kell. Egyértelművé vált, hogy ez az én utam, ezt kell folytatnom!"
Mint régen
Ugyanúgy készítik a fagyit, ahogy annak idején még a nagymama tanulta. Az alapfagyiknál a régi receptúrákat használják: "Persze kell újdonságokat bevezetni, haladni a trenddel, igyekszünk minden igényt kielégíteni, de nagyon jó azt hallani, hogy ennek a karamellának, ennek a vaníliának olyan az íze, mint húsz évvel ezelőtt! Anyu is mindig figyelt arra, hogy a mennyiség a minőség rovására ne menjen." – Sok gyerek álmodik arról, hogy egy cukrászdában nő fel. Anita elmondhatja, hogy édességben nem volt hiány kiskorában. – "A sütemények annyira nem kerítettek a hatalmukba, nekem mindig a fagyi lesz a favorit. Ha leülök, akkor legalább hat-hét gombóc elfogy."
Szóval nem igaz, hogy amiből sok van, arra ráun az ember. Anita szerint a fagyit nem lehet megunni! Állandó kedvence a karamell.
"A nyolcvanas években volt egy időszak, amikor kötelező volt mindenkinek porból csinálni a fagylaltot. Fehérvárcsurgóról hoztuk a fagyiport. Isten kegyelméből mindig adtak hozzá egy üveg égetett cukrot, hogy azzal ízesítsük. Ennek az időszaknak a kivételével mindig mi főztük a fagyit, és mindig ugyanúgy" – emlékszik vissza a nagymama. Követelmények ma is vannak, de szerencsére sokkal nagyobb szabadságot engednek a cukrászoknak, a technika szabadon választható.
A koronavírus a Király Fagyizó újranyitására is rányomta a bélyegét. Nem volt szerencséjük az időzítéssel, de amíg lehetett, üzemeltek a megadott korlátok között. Most végre újraindult az élet a szükséges és már ismert előírások betartásával: "A cukrász nagyon gyakran mos kezet, ezért nincs nekem már ujjlenyomatom!” – teszi hozzá Kati néni, aki már csak néha-néha látja el szakmai tanácsokkal az unokáját. – "Belehalnék, ha nem csinálhatnám! Ez az egy szem unokám van itt Magyarországon, persze, hogy ő a szívem csücske! Nekem öröm, ha valaki továbbviszi a szakmát!"
A fagyi az örökség
Az öreghegyi üzlet, mely ma is a fagyizónak ad helyet, a nyolcvanas években épült, udvara összeér a családi ház udvarával. Aki gyerekként idejárt, felnőttként is idehozza a gyerekeit fagyizni. A hangulat családias, a legtöbben ismerik egymást. De járnak ide a város másik végéből is, sőt mivel a Velencei-tóra igyekvő vagy visszafelé jövő kerékpárosoknak is útba esik a hely, ők is szívesen megállnak itt egy kis pihenőre.
"Beáll az ember márciusban a pult mögé, aztán ki sem jön október elejéig. Sokszor a vendégek itt vannak fél kilencig, szívesen időznek a teraszon, itt mindig családias légkör."– foglalja össze a nyarat Kati néni.
Anita nem fél a munkától. Ezt látta egész gyerekkorában, és nagyon büszke édesanyjára. Nemcsak azért, mert ezt a fagyizót továbbépítette, hanem mert rengeteg új fagylaltot talált ki: "Ő alkotta a cseresznyés vaníliát, a sport szeletet, és az utolsó, amit kitalált, a tejbegríz fagylalt volt. Ezt szívvel lélekkel kell csinálni! A mai napig egy kicsit vele csinálom, mert máshogy nem lehet!"
További információkat a Király Fagyizó Facebook-oldalán találhattok.