Szélmalomharc az illegális fehérvári hulladéklerakás ellen: tavaly egymillió forintot költött a város elszállításra
Szélmalomharc az illegális fehérvári hulladéklerakás ellen: tavaly egymillió forintot költött a város elszállításra
Szélmalomharc az illegális fehérvári hulladéklerakás ellen: tavaly egymillió forintot költött a város elszállításraEgy nagyobb teherautónyi, felújítási munkából származó szemét - az Aszalvölgyi-árok is közkedvelt az illegális hulladéklerakók között. Mindössze egy hónapja, hogy ruhaneműket szállítottak el innen, és máris itt az utánpótlás.
Barabás Attila, az Alba Regia Vadásztársaság környezetvédelmi felelőse arról számolt be, hogy az általuk használt mintegy hétezer hektáron több ilyen helyszín van. A felhozatal pedig a kommunális hulladéktól kezdve a háztartási kisgépeken át kábelekig, bitumenes zsindelyig és a veszélyes hulladéknak számító paláig mindent magában foglal. De nem csak a könnyen megközelíthető helyeket kedvelik az illegális lerakók: képesek ugyanis olyan eldugott helyszínekre bevinni a feleslegessé vált holmit, ahonnan kihozni is kihívás. "Nem is értjük, hogy hogyan tudták bevinni a lomot bizonyos helyszínekre - hiszen kihozni is több forduló, ráadásul a Városgondnokság nem is fér hozzá. A vadásztársaság szokott ebben segíteni nekik terepjáró teherautóval és sofőrrel."
Két nagyon fontos dologra is felhívja a figyelmet:
Az illegálisan lerakott halmok befolyásolják a környezetet, az ott élő állatok mozgását, táplálkozását, és az életterüket is leszűkíti; mivel ezek a hulladékok valamilyen szinten kapcsolódnak az emberekhez, "emberszaguk" van. A vad pedig el fogja kerülni ezeket a területeket - akár úgy, hogy kimegy a közútra. Ebben az esetben a járművekkel történő ütközés jelenti a veszélyt. De a lerakott veszélyes hulladék nem csak a környezetet és az állatokat, hanem az embereket is érinti - gondoljunk csak bele, hogy a Zámolyi út és az Aszalvölgy környékén több olyan kút is van, ahonnan Fehérvár az ivóvizét kapja. Az illegálisan lerakott veszélyes hulladék pedig bekerül a talajba, a talajból pedig a vízbe.
A vadásztársaság tagjai több ízben értek már tetten illegális lerakókat. Ahogyan Barabás Attila elmondta, ők nem tehetnek semmit, nem intézkedhetnek ilyenkor. De azt megtehetik, hogy felvázolják, amit tesznek, az szabálytalan és milyen következményekkel járhat. A reakció nem mindig barátságos, de volt már pozitív eset is, hogy meggondolták magukat a "lomtalanítók".
Már most több illegális hulladékot szállítottak el, mint tavaly egész évben
Az illegális szemétlerakásról sokszor úgy beszélünk, mintha a legfőbb probléma az esztétikai látvány és maga a szabálysértés lenne. Pedig környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból is óriási gondot jelent, ráadásul rengeteg pénzbe kerül a halmok felszámolása. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy az eltakarított területeken kis idő elteltével megkezdődik az újratermelődés. Tehát egy körkörös folyamatról van szó, aminek sosincs vége.
A Városgondnokság közleményében megdöbbentő adatok szerepelnek:
2019-ben 29 tonna illegális hulladékot szállítottunk el, ami megközelítőleg 1 millió forintba került, ez csak a hulladék lerakási díja. 2020-ban pedig már most kicsivel több mint 29 tonna hulladékot adtunk le eddig a csalai hulladéklerakó telepre.
Rengeteg lakossági bejelentés is érkezik a Városgondnokságra, illetve több fórumon van felháborodva a lakosság, mint eddig bármikor. Közleményükben írnak arról is, "hogy nehezen bevihető Csalára az átlagember plusz szemete, illetve ha be is tudja vinni, akkor sokszor komoly pénzeket kell érte fizetni."
Mi lehet a megoldás?
Már a közös gondolkodás, a megoldásra való hajlandóság is eredményre vezethetne - áll a Városgondnokság közleményében.
A mi költségoldalunkról egy kamerarendszer is hamar megtérülne, ha az visszatartó erő tud lenni vagy akár fizikailag elbarikádozott területeket is el tudunk képzelni. Illetve célravezető megoldás lehet még az úgynevezett vadkamarák kihelyezése, amelyekkel be lehet azonosítani a szemetelő kilétét.
A Városgondnokság rendelkezésünkre bocsátotta a frekventált helyszíneken készült képeket. A listából látszik, hogy sokan nem is akarnak túl messzire menni a várostól, vagy éppen a Csalai Hulladéktelep környékéig jutnak csak el.
Sok esetben azzal is lehet találkozni, hogy egyszerűen a kommunális kukák mellé rakják le a láthatóan nem kommunális hulladékot.
Az illegálisan lerakott hulladék sokszor veszélyes anyagokat is tartalmaz; ezek elszállítása pedig további szervezést és költséget jelent a városnak. "Az utóbbi időben többször kértük a Continust, hogy szállítsák el a pala hulladékokat és egyéb, veszélyesnek ítélt szemetet a területekről, de nyilván ezek szintén, minden alkalommal komoly költségekkel járnak. Ráadásul van olyan helyzet, amikor azonnal kell intézkedni, és nem várhatunk arra, hogy a Continus Nova Kft. ajánlatot ad, majd kitűzi a napot, amikor el tudja vinni az adott helyről a szemetet. Ez a folyamat egyébként akár két hét is lehet."
Ki rak le egyszerre ennyi építési hulladékot?
Mivel a szemétben sok volt az átalakítási munkálatokból származó sitt, felmerült, hogy esetleg az ennek az elszállítását vállaló tette le illegálisan. Pál Csaba, aki maga is költöztetéssel, illetve áruszállítással foglalkozik, elképzelhetőnek tartja ezt is.
Vannak akik úgy hirdetik magukat, hogy mindent elvisznek, akár vasárnap este kilenckor is, a probléma azonban inkább az lehet, ha nincs számla, ami bizonyítja a szemét legális elhelyezését. Ebben az esetben megtörténhet, hogy végül erdő mellett landol a hulladék, hiszen számla nélkül nincs semmilyen utánkövetés.
Hangsúlyozza, hogy az építési törmeléket csak a megadott helyre vihetik el, ez pedig esetünkben Csala. Itt mérlegpapírt és számlát is kap a fuvarozó, amivel igazolhatja az elszállítás teljesítését.
Ha valaki építési hulladékot szeretne elvitetni, annak természetesen van költsége. Nem csak a fuvarozót kell kifizetni, hanem a már említett számlát. Míg az elszállítás díja ismert, a szemétlerakás pontos költsége csak a csalai mérlegelés után derül ki. Pál Csaba azt is elmondta, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor ezek miatt inkább nem kérik az elszállítást. "Különféle leadási díjak vannak sittre, szemétre, zöldhulladékra, illetve palára, ami veszélyes hulladéknak minősül. Mindegyiknek esetben kilós árról van szó."
Az az általános, hogy ha nem fizetnek előre fuvardíjat, akkor valószínűleg a szemét ott köt ki, ahol kell. Dolgoztam olyan helyen, ahol ezt előre elkérték, elvitték a szemetet és utána el is tűntek. Nem jelentkeztek, semmilyen papírt nem mutattak be, sőt a telefont sem vették fel. Úgy gondolom, az a hiteles, ha előre nem kérünk pénzt - magát a szállítás díját megbeszéljük, de a lerakás árának pontosítása csak utólag, a lemérés után történhet meg.
Egyetlen darab ceruzaelem egy köbméternyi talajt szennyez be
Gárdonyi László, a Gaja Környezetvédő Egyesület Tanácsadó Irodájának vezetője levezette, mi is történik. "Minden olyan nem szerves anyag, amely a természetben kerül elhelyezésre, kockázatot jelent. A lerakott anyagokból a napfény, és az eső hatására különböző vegyi anyagok oldódnak ki, amik a talajba szivárogva az ott élő lakók mikrokörnyezetét erősen veszélyezteti. Képesek a növények is felszívni ezeket az anyagokat, de egyaránt a levegőre, az ózonrétegre is károsak lehetnek például a szakszerűtlenül szétszedett hűtőszekrények vagy a régi katódsugárcsöves televíziók. Ezek a hatások a víz közelében még fokozottabban érvényesülnek, mert a vízben intenzívebben és gyorsabban terjednek a veszélyes elemek."
Egyetlen ceruzaelem szárazföldön való elhagyása akár egy köbméternyi talajt, folyóba, patakba, tóba kerülve több köbméternyi vizet is be tud szennyezni.
Azt sem szabad elfelejtenünk - hívja fel a figyelmet Gárdonyi László -, hogy mindez visszajuthat az emberhez. Olyan következményei lehetnek a szennyezésnek, amit jelenleg talán el sem tudunk képzelni. Ha például egy élelmiszertermelésre használt területen, vagy annak közvetlen közelében van a szemétkupac, nehézfémek kerülhetnek a talajba. A kör így az embernél kezdődött, és ott is záródik be.
Ezt a folyamatot az elejétől kell néznünk: menjünk vissza a szemléletformálásig, másrészt a hulladék keletkezésének megelőzéséig. Itt már a tudatos vásárlásról van szó, amiben egyaránt szerepe van a fogyasztóknak, a kereskedelemnek és a döntéshozóknak is.
A rendeletek mellett fontos a társadalmi összefogás is; visszatartó ereje lehet, ha egy közösségi szemétszedés alkalmával például kiderül, mennyi munkát is jelent kitakarítani egy-egy területet.
Hol és kinek jelezhetjük az illegális hulladékot?
Ahhoz, hogy a köztisztaság, illetve a város megfelelő működése fenntartható legyen, az itt lakók hozzájárulása is szükséges. Felelősségteljes magatartással és odafigyeléssel nagyon sok minden megelőzhető, ha pedig csak a végeredményt (például illegálisan lerakott hulladékot) látjuk, akkor bejelentést tehetünk. A város honlapján található a hibabejelentő - ide bármilyen észrevételünket beküldhetjük, hiszen az így kapott feladatokat a megfelelő szervezeteknek, illetve egységeknek továbbítják.
A büntetés
A Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Osztálya az alábbi közleményben adott információkat az illegális hulladéklerakás szankcióival kapcsolatban:
"Leggyakoribb eset, hogy nem ismert az illegális hulladéklerakást elkövető személye. A lakossági bejelentések alapján először a hatóság helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja a hulladéklerakással érintett helyszínt, beazonosítja az ingatlan helyrajzi számát, lehívja a földhivatali nyilvántartásból az ingatlan tulajdonosának adatait továbbá felméri az elhagyott hulladékok mennyiségét és összetételét. Ezt követően kötelezi a hulladéklerakással érintett ingatlan tulajdonosát a hulladékok összegyűjtésére és hulladéklerakóra történő elszállítására amit fényképfelvételekkel és mérlegjegyekkel is igazolni kell. Ha az elkövető személye ismert a hulladéktörvény értelmében a hulladéktulajdonost kell kötelezni a hulladékmentes környezet visszaállítására.
Mivel leggyakrabban ismeretlen az elkövető személye az illegális lerakás megszüntetésének kötelezettsége és anyagi terhe is a vétlen ingatlan tulajdonosát terheli. Ez lehet egy cég, vagy az Önkormányzat vagy akár magánszemély pl. a zártkerti ingatlanoknál.
Amennyiben a hulladékszállításra kötelezett nem tesz eleget a kötelezésben foglaltaknak pénzbírsággal sújtható, akárcsak az a személy aki a hulladékától nem az előírások szerint vált meg.
A bírság összege változó, a hulladékmennyiségtől és az összetételtől függ, továbbá attól hogy mennyire volt együttműködő az illető a hatósági eljárás során.
De továbbmenve, aki illegálisan rak le hulladékot, természetvédelmi, vagy köztisztasági szabálysértést is elkövethet, melyek "jogkövetkezménye lehet a szabálysértési hatóság által kiszabott szabálysértési bírság."
"Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el."
Fehérvár egyébként nem áll rossz helyen a köztisztaság ügyében. Ahogyan Gárdonyi László is elmondta, sok itt az önkéntes közösség és megvan a tisztítási szándék. Még így is felmerül a kérdés, hogy vajon mi viheti rá az embereket, hogy csak úgy egy erdőben vagy egy patak partján lerakják feleslegessé vált, megunt vagy elhasznált dolgaikat? A tudatlanság, a kényelem, vagy hogy így a lerakásért nem kell kilós árat fizetni? Eközben ha végeznénk egy közvélemény-kutatást, az derülne ki, hogy a természetet mindenki szereti. De az illegálisan lerakott szeméthalmokat elnézve - talán nem mindenki ugyanúgy... Már az is sokat segíthetne, ha a felelősségvállalást a szemetünkre is értenénk, és nem pusztán az lenne a cél, hogy a szemünk elől eltűnjön.
