1 hónapnál régebbi cikk

Itt lehetett Seuso kikötője? Pontos alaprajzot mutatnak a geofizikai mérések Szabadbattyánban
·KultSeuso-kincsek·Utolsó frissítés: undefined
Megyeri Zoltán
Itt lehetett Seuso kikötője? Pontos alaprajzot mutatnak a geofizikai mérések Szabadbattyánban
·KultSeuso-kincsek·Utolsó frissítés: undefined

Geofizikai mérések egy hatalmas méretű római épületegyüttes alaprajzát mutatják Szabadbattyánban a Seuso-épületkomplexumtól nem messze. A talajfelszín alatt néhány centivel kezdődnek a falmaradványok. Egyre biztosabb, hogy az egykori Sárvíz mentén egy nagy méretű kikötő lehetett.

Egyre inkább valószínű, hogy egy nagy méretű, mólóval rendelkező kikötő és hozzá tartozó épületek találhatóak a a Malom- és a Nádor-csatorna közötti területen. Feltehetően ez az épület összeköttetésben állt a Seuso-épületegyüttessel, erre utalnak a falmaradványok. A mostani kutatás azért is indult el, mert több információ is azt jelezte a régészeknek, hogy Seuso-épülettől nem messze lehet egy római kori kikötő.

„Az egyik az még a Nádorfi Gabriella által végzett megfigyelés, ami a Malom-csatorna tisztításakor történt. A másik nem túl látványos, de látható itt néhány kő, ami gyakorlatilag egy keresztirányú fal, ami a lábunk alatt megy be a mostani Malom-csatornába” - mondta el lapunknak Kovács Loránd Olivér, a Gorsium Régészeti park vezetője. Korábban Pereczes Ferenc is erről a területről beszélt stábunknak és meg is mutatta a helyszínen ezt a területet.

Nemrégiben geofizikai mérésekkel sikerült is azonosítani egy monumentális épületkomplexumot. Az eredmények szerint egyre biztosabb, hogy kikötő állhatott a területen. Geofizikai módszerekkel rá tudtak ellenőrizni a területre. „Ma már a modern technológia lehetővé teszi azt, hogy mondjuk mielőtt ásnánk, vagy bármit csinálnák fogjuk magunkat és az egészet tájat akár 10-20-100 hektár szinten elkezdjük megvizsgálni és azokat a pontokat jelöljük ki, amiről azt gondoljuk, hogy jó” - mondta el Stibrányi Máté, régész örökségvédelmi szakember.

Alaprajzot mutatnak a mérések

Két geofizikai mérést végeztek a területen. Az egyik egy magnetométeres- a másik a földradaros mérés. Erről Stibrányi Máté azt mondja, hogy többféle módszerrel érdemes ilyenkor dolgozni. „Az egyik mérés egy magnetométeres mérés volt. Ez kicsit a régészeti- geofizikai méréseknek az igáslova. Azt szoktuk először mérni, viszonylag könnyen feldolgozható nagy területek mérésére alkalmazható módszer. A radar egy sokkal összetettebb, bonyolultabb feldolgozási igényű dolog. Ez egy földradaros eljárás volt, ez volt a második, amivel az épületeket, magukat a falakat tudjuk vizsgálni. Általában igaz az, hogy célszerű több módszerrel megvizsgálni ugyanazt a dolgot, mert akkor látjuk jobban, egyértelmű adatunk akkor lesz róla”.

"A földradaros mérés előnye az is, hogy sokkal jobb a felbontása" – mondta el Klembala Zsombor geofizikus. A képek magukért beszélnek, hiszen egy nagyon izgalmas tervrajzot adott a régészek kezébe. A vizsgálatok részleteiről elmondta, hogy nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy nagy fűnyírót. Elektromágneses impulzusokat bocsátanak ki a földbe. Az egész területet felmérik ilyenkor, és a leeresztett hullámok visszaverődését vizsgálják, detektálják. Utána ebből kirajzolódik egy anomália-térkép ott, ahol mértek.

A mérésekkel tehát sikerült pontosan behatárolni a lelőhelyet.

„Alaprajz alapján ez egy klasszikus római épülettípus. Jól látszik, hogy van egy tornáca, partikusza, ami kötelező eleme egy római épületnek. Viszont a másik, amitől érdekes nekünk, az egy jól kirajzolódó törés, ami az alaprajzon is látszik. Ilyen megoldást, hogy nem nyílegyenesen húznak egy falat a rómaiak, azt csak akkor csinálták, hogyha mondjuk valami nagyon súlyos természeti, földrajzi okuk volt: mondjuk egy folyópart!” - ismertette a részleteket Kovács Loránd Olivér.

„Ez nem garancia, hiszen ehhez már feltárás kéne, de az is lehet, hogy ez konkrétan a móló rész. Annyira fontos, gazdag volt a tulajdonosa ennek környéknek, kikötőnek, aki üzemeltette ezt, hogy megépítette kőből, mert ezek kőstruktúrák. Alatta jó eséllyel facölöpök lehetnek, legalábbis a rómaiakat ismerve. Mindenesetre, ha ez egy móló, akkor egy viszonylag grandiózus darab. Nem azt mondom, hogy akkora mint Ostiában a nagy központi kikötő, de azért nem is egy vidéki, mini kivitel” - összegezte Kovács Loránd Olivér.

Ezt alátámasztják a későbbi mérések. Ennek az épületnek sokkal masszívabb az alapozása, mint a többinek. Persze a monumentalitás a Seuso-épület komplexum esetében is megfigyelhető, amihez kapcsolódhat ez az épületegyüttes is. „Az épületegyüttesnek a mérésen jól látszik, hogy két fala is a Malom-csatorna felé folytatódik, ami ugyebár a Seuso-épületegyüttes. Ez a két fal ez jó eséllyel be is köt abba az épületegyüttesbe, ezt biztosan akkor lehet kijelenteni, ha fel van tárva.” - folytatta a szakember.

Mit hoz a jövő?

A monumentalitás kapcsán az most elmondható, hogy hatvanszor-hatvan méteres területbe fér bele az épületkomplexum – azaz a móló és az épület. Elég masszív épületmaradványok figyelhetők meg, gyakorlatilag a mostani talajfelszíntől pár centire kezdődnek, és másfél-két méter mélyen még megtalálhatóak az alapozások.
Megvan tehát az alaprajz, amit a modern kor eszközeivel kaptunk, izgalmas kérdés a folytatás.

„A folytatásban két dolgot szeretnénk: az egyik - ami folyamatban van és engedély is van rá - az egy kiszállóhely létesítése. Itt rögtön mellette, hogy akik a Nádor-csatornán eveznek, azok itt meg tudjanak állni. Az eredeti indoka ennek természetesen a Seuso-épületegyüttes volt, ez most egy elég jó mellékindok. Ha sikerül rá forrást keríteni, akkor ásatásokkal kell ellenőrizni ezt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a forrás a mi esetünkben úgy értendő, hogy mi azt nem szeretnénk, hogy valamit kinyitunk és hagyjuk tönkremenni. Csak akkor vágunk bele, ha utána tudunk is valamit kezdeni az előkerült maradványokkal, tehát az utána látható legyen, bemutatható, vagy valamiféle védelmet kapjon” - mondta el Kovács Loránd Olivér.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek