2 hónapnál régebbi cikk

Seuso újratöltve: hitelesítő feltárás Szabadbattyánban
Fehérvár Médiacentrum fotója
Látrányi Viktória
Seuso újratöltve: hitelesítő feltárás Szabadbattyánban

Hitelesítő feltárást végeztek a Szent István Király Múzeum régészei az elmúlt hetekben Szabadbattyán határában a Seuso-kincsekkel is összefüggésbe hozható épületkomplexum területén. Három kutatószondát nyitottak a korábbi ásatások helyszínén a szakemberek, anyagmintákat is begyűjtöttek.

A fehérvári intézmény a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen végzi a kutatást, a területen anyagmintákat is begyűjtöttek és fémdetektoros vizsgálat is zajlott.

Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai tanácsadója, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet Tudományos Igazgatóságának igazgatója és a fehérvári múzeum részéről Kiss Alexandra a hitelesítő feltárás vezetője a korábbi ásatási dokumentumok alapján jelölték ki azokat a helyszíneket, ahol a kutatószondákat nyitották. 

Mint ismert Szabadbattyánban egy tizenháromezer négyzetméteres római kori épületkomplexumot rejt a föld, amely teljes egészében még nem került feltárásra, amióta a munkát 1993-ban elkezdte a területen Nádorfi Gabriella. A Seuso-kincsekkel összefüggésbe hozható területen feltárt komplexum Pannónia eddig ismert legnagyobb méretű, késő római kori épülete. Az is tudott, hogy a 70-es évek közepén már folyt itt próbaásatás, amit akkor Nagy Árpád vezetett.

Egy fehérvári asztalosmester, Pereczes Ferenc elmondása szerint azután vonultak ki a régészek a területre, miután 1974-ben egy állatfigurákkal díszített hatalmas ólomüstöt talált itt, és bevitte a tárgyat a múzeumba. Megmutatta az előkerülés helyszínét, ahol aztán Nagy Árpád kutatóárkot nyitott. Három hónap múlva a régész levonult a területről, és betakaratlanul ott hagyta a római lelőhelyet, amit utána ki is fosztottak.

Pereczes Ferenc elmondása szerint a lelőhely egyik fűtésalagútjában lehettek a Seuso-tárgyak, amelyeknek a nyomait a lelőhely kifosztását követően ő még látta. Korábban erről egy makettet is készített.

Kapcsolódó
A Seuso-kincset egy római kikötő mellett rejthették el? - Videó!

Római kori kikötő is lehetett Szabadbattyánban – ennek a helyét is megmutatta Pereczes Ferenc, aki már a hetvenes években állította: római kori település nyomaira bukkant a területen. A fehérvári asztalosmester erről eddig nem beszélt senkinek. Exkluzív beszámoló!

Beférhetett a Seuso-kincs a fűtésalagútba? 

A hitelesítő feltárás során ennek a helyszínnek az azonosítása is cél volt. "Az alapvető cél az volt, hogy kiderítsük: a Seuso-kincs fizikailag egyáltalán beleférhetett-e bármelyik fűtőcsatornába. Készültek modellek, a kincsek tárolására szolgáló üstben fellelhető lenyomatok, karcok alapján, hogy hány tárgyat helyezhettek bele az elrejtéskor. Így vannak pontos méretadataink a magasságról és a szélességről is, tehát tudjuk, hogy minimálisan mekkora helyen férhetett el a Seuso-kincsek ismert darabjait rejtő üst" - mondta el Kovács Loránd Olivér.

Eredetileg két különböző helyiség fűtési rendszerét kezdték el átvizsgálni, és újból feltárni a régészek. Kiss Alexandra, a hitelesítő feltárás vezetője később újabb adatok alapján egy harmadik helyiséget is elkezdett megvizsgálni. 

Nádorfi Gabriellának az ásatási fotója, illetve a leírásai alapján, és Kiss Alexandra helyszíni kutatásai szerint is ez lehet az a terület, amit korábban Pereczes Ferenc beazonosított. 

"A harmadik szonda feltárásával még nem végeztünk, mivel az idő most már rosszabbra fordul, ezt a felületet nem tudjuk teljes egészében megvizsgálni, mert nem szeretnénk, ha sérülnének a föld alatt rejlő római emlékek. Jövőre szeretnénk itt egy kiterjedtebb kutatást végezni. A harmadik helyiségre mindenképp egy nagyobb szondát szeretnénk nyitni, hogy felszínben is jobban lássuk az összefüggéseket. Feltehetően itt található az a fűtőcsatorna, amiről Pereczes Ferenc is említést tett" - foglalta össze Kiss Alexandra, a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze. 

Jól látszik, hogy viszonylag jó állapotban vannak az épület maradványai. Nádorfi Gabriella nagy figyelmet fordított arra, hogy a területre rendszeresen hordjanak földet, ezért felszín jelentős része szép állapotban maradt meg. Nincsenek szétfagyva a falak, a terazzo-padlók is viszonylag jó állapotban maradtak meg.

"Ahol jelentősen megtömörödött a föld, ott érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy bizonyos területekre újra kerüljön földréteg. A területen mindenképpen érdemes lenne rendszeresen kaszálásokat végezni, a bokrokat kiírtani" - mondta el Kiss Alexandra. 

A helyszínen segítették a munkát a Szent István Király Múzeum önkéntes programjának tagjai is. A fémdetektoros kutatások során késő római kis bronzok kerültek elő, valamint egy hagymagombos fibula töredéke, amelyek korszakban teljesen megfelelnek az épületkomplexum használati idejének.

Korukat illetően korábbi korszakból előkerült egy trombita fibula, illetve egy térdfibula, viszont azt is tudjuk, hogy a területet korábban használták. A szondákból előkerült leletek a visszatakart földből kerültek elő, ami azt is jelenti, hogy rétegsorhoz ezeket nem tudják kötni a szakemberek.

A tervek szerint jövő év tavaszán folytathatják a kutatást a régészek majd a területen. A mostani hitelesítő feltárás során számos mérést is elvégeztek, és újabb adatokat tudtak meg a lelőhelyről, hiszen az ásatás tudományos céljai közé tartozott az is, hogy további leletanyagokat keressenek, mintákat vegyenek, a méretadatokat pontosítsák, hiszen a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már sokkal precízebbek és pontosabbak a mérőműszerek. Így akár 3D lézerszkenner használatával ma már 3D modelleket is tudnak készíteni egy újonnan megnyitott felszínről.

"Két helyiség esetében ki lehet jelenteni, hogy azokba egyszerűen fizikailag nem férhetett bele a Seuso-kincs. A harmadik helyiség esetében jelenleg úgy tűnik, hogy beleférhetett, de ennek a teljes visszanyitása már nem történt meg. Ami jelenleg látható, az erősen valószínűsíti, hogy ezt a helyiséget teljes egészében a következő szezonban kinyissuk. Remélhetőleg ez lesz az a helyszín, ahol számításba jöhet, hogy az eredeti elrejtési helyet be lehet azonosítani" - fogalmazott Kovács Loránd Olivér.

A dokumentálás még tart, számos mintavétel is történt, amelyek a különböző anyagvizsgálatokhoz szükségesek. Ezt is elvégezték a helyszínen a nemzeti múzeum szakemberei Mráv Zsolt irányítása mellett. Azt is tudjuk, hogy korábban a Sárvíz moszatját is megtalálták az egyik edényen. 

A római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt komplexum Pannónia eddig ismert legnagyobb méretű, késő római kori épülete. Felmerült a lehetőség, hogy a negyedik században esetleg nem palota, hanem kereskedelmi központ lehetett itt.

Geofizikai mérések egy hatalmas méretű római épületegyüttes alaprajzát mutatják a Seuso-épületkomplexumtól nem messze. A talajfelszín alatt néhány centivel kezdődnek a falmaradványok. Az egykori Sárvíz mentén nagy méretű kikötő lehetett, és az is szinte biztos, hogy ez összeköttetésben volt a Seuso-épületegyüttessel.

A hitelesítő feltárásról videós összefoglalóval is jelentkezik hamarosan a Szent István Király Múzeum.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek