Mit tegyünk, ha magas a vérnyomásunk?Mit tegyünk, ha magas a vérnyomásunk?
Az életmódváltás fontosságát - ahogyan már a múltkor kifejtettük - nem lehet eléggé hangsúlyozni a magas vérnyomás megelőzése és a már kialakult hipertónia karbantartása, normalizálása tekintetében sem. Ez azonban sajnos az esetek jelentős részében nem elégséges, és szükség van gyógyszeres terápiára is.
A hipertónia kezelésére ma már sokféle gyógyszer áll rendelkezésre, melyek hatásmechanizmusa nagyon különböző lehet. Az azonban szinte mindegyikre igaz, hogy bizonyos mértékű értágító hatással rendelkezik.
„Ez logikus is, hiszen, ha tágulnak az erek, akkor csökken az ellenállás az érrendszerben, így kisebb nyomással tudja a szív a megfelelő mennyiségű vért a keringésbe juttatni. Fontos, hogy ezáltal csökken mind a szív, mind az érrendszer terhelése. Azért létezik sokféle vérnyomáscsökkentő, mert a súlyosságtól és a társult betegségektől, illetve az egyéni érzékenységtől függően más-más hatásmechanizmussal működő gyógyszert igényelhetnek a hipertóniás betegek. Mindig a kezelőorvosnak kell eldöntenie, hogy az adott esetben melyik szert alkalmazza, esetleg milyen kombinációban, ha egy készítmény önmagában nem elég” – jegyezte meg a téma kapcsán dr. Kovács László.
Kifejtette, hogy a terápia alapját leggyakrabban a renin-angiotenzin rendszerre ható, értágító hatású gyógyszerek jelentik. Teljesen más hatásmechanizmussal, de ugyancsak értágító hatással érik el a vérnyomás csökkenését a kálcium-csatorna blokkolók. Szintén van értágító hatásuk, de ugyanakkor a szívműködést is lassítják a béta-receptor blokkolók, és mindkét hatás hozzájárul a vérnyomás csökkenéséhez.
Említhetjük még a vízhajtókat is, melyek talán a legrégebbi vérnyomáscsökkentőnek számítanak: ezeket ma már általában egyéb vérnyomáscsökkentőkkel kombinálják. Működésük lényege az, hogy kezdetben elsősorban a víz és nátrium-klorid vesén keresztüli kiürítése révén az erekben keringő vér térfogatát, és így a nyomását is csökkentik. Hosszabb távon viszont kevésbé érvényesül vízhajtó következményük, inkább az erek szűkülését akadályozzák, így csökkenthető velük a vérnyomás.
A sport jótékony hatása közismert. Ennek ellenére sajnos még mindig túl kevesen mozognak rendszeresen, bár egyre többen szánják rá magukat egészségük érdekében (is). Az igazi rendszeresség minden nap legalább fél óra testedzést jelentene. Beleértve a sétát, gyaloglást is.
„A 180/100 Hgmm-t meghaladó érték már magas vérnyomás krízisnek számít. Ilyenkor elengedhetetlen a sürgős gyógyszeres beavatkozás akár orvost is igénybe véve, valamint mindenképpen nyugalomra van szüksége a szervezetnek, ami azt jelenti, hogy minden mozgás veszélyes lehet” – hangsúlyozta az orvos. – „A 160/90 és a 180/100 közötti érték esetén ugyancsak fontos az óvatosság és legfeljebb könnyű séta ajánlott sík terepen. 160/90 alatt javasolt a közepes intenzitású kardio mozgás. Hogy ez kinél mit jelent, az egyéni: függ a társbetegségektől és az életkortól is, ezért az orvosi előírás mellett szakképzett mozgásterapeuta vagy edző segítségét ajánlott kérni, aki tudni fogja, hogy mi az a pulzus és vérnyomás érték, amit edzés közben nem haladhat meg az erre a célra szolgáló műszeres mérés.”
Mint már említettük, az a jó, ha napi rendszerességgel mozgunk, de legalább heti három edzés mindenképpen szükséges. Bizonyított tény, hogy a testmozgás után csökken a vérnyomás - és ez a jótékony hatás a következő órákban is fennmarad. A fizikai aktivitás ráadásul a testsúly megfelelő szinten tartásában is segít.
„A diéta fontos - ebben is ajánlott dietetikus tanácsát kérni -, de mozgás nélkül, önmagában nem elég a fogyáshoz!” – tette hozzá dr. Kovács László. – „Jó tudni, hogy 5 kg-os testsúly csökkenés 3-4 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. A levegő-visszatartásos, feszítő, préselő súlyzós gyakorlatok helyett az egyenletes terheléssel járó kardio edzések javasoltak a hipertóniásoknak: a gyaloglás, a lassú kocogás, a kerékpározás, az úszás, a Nordic Walking és bizonyos gimnasztikai gyakorlatok. Ezen kívül nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás közbeni helyes légzés fontosságát: csak olyan tempóban mozogjunk, hogy mindig elég legyen az orron át vett levegő! Sőt, minden ellenkező híreszteléssel szemben, miszerint mozgás közben orron át kell venni a levegőt és a szájon kilélegezni, mindig tartsuk szem előtt, hogy csak az orrunkat használjuk erre a célra!”
(A folytatásban az alacsony vérnyomásról fogunk beszélni….)