Miért veszélyes a magas vérnyomás?Miért veszélyes a magas vérnyomás?
A magas vérnyomást kiváltó, elsősorban az életmóddal összefüggő kockázati tényezőkről az előző részében már említést tettem. Mivel nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészségtelen életmód romboló hatását, ismét felsorolom, hogy mi az, amitől óvakodni kell: mozgásszegénység, dohányzás, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, energiaitalok, helytelen táplálkozás, elhízás, valamint a túlhajszolt, stresszes életmód.
Ezek olyan tényezők, melyeken kellő elhatározással és akaraterővel változtathatunk, és így megelőzhetjük a magas vérnyomás kialakulását. Természetesen a stresszes életmód egy kicsit kilóg a sorból, mivel ezt nem mindig tudjuk befolyásolni, vagy legalábbis nem olyan szinten változtatható egyes élethelyzetekben, mint szeretnénk.
Kétségtelen az is, hogy nem könnyű a függőséget okozó élvezeti szereket elhagyni, megváltoztatni az étkezési szokásainkat, például cukros édességek helyett gyümölcsöt fogyasztani, nehéz, zsíros vörös húsok és köretek helyett könnyű sülteket, grillezett fehér húsokat választani zöldségkörettel. Ezen kívül nehéz kilépni a napi 12-14 órás hajszoltságból és beépíteni a rendszeres mozgást, sporttevékenységet a mindennapokba.
A berögzült szokások megváltoztatása sosem könnyű, de megéri, mert az életünkről van szó!
Nemcsak arról, hogy meddig élünk, hanem hogy milyen életminőségben. A kockázati tényezők csökkentése vagy kiküszöbölése különösen fontos azok esetében, akiknek a családjában, felmenői között halmozottan fordult elő hipertónia, azaz genetikai hajlamot hordoznak a magas vérnyomást illetően.
„A társult betegségek szintén fokozzák a hipertóniás betegek szövődményeinek kockázatát” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól. – „Különösen veszélyes az a kombináció, amit az orvostudomány metabolikus szindrómaként ismer. Ennek négy összetevője van: az elhízás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és cukorbetegség. Ezek együttes megléte egy betegre nézve súlyos, életveszélyes szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát hordozza. Gondolok itt a stroke-ra, a szívinfarktusra, a szívelégtelenségre. Fontos, hogy az emberek a helyes életmódra törekvés mellett gyógyszereik pontos szedésével is igyekezzenek karbantartani betegségüket!”
Az orvos kifejtette, hogy a magas vérnyomás alattomos betegség, mert hosszú ideig, akár évekig rejtve maradhat, mivel tünetszegény, vagy legalábbis nincsenek jellegzetes, egyértelmű tünetei. Egy kis nyugtalanságot, feszültséget, fáradékonyságot, enyhe szédülést, fejfájást sokszor az időjárási frontok számlájára írunk, esetleg betudjuk a munkahelyi gondoknak, családi konfliktusnak, és bekapunk rá valami "bogyót" anélkül, hogy megmérnénk a vérnyomásunkat.
Vannak ijesztőbb tünetek is, melyek arra késztethetik az embert, hogy orvoshoz forduljon. Ilyen a tartós, erős szédülés, a homályos látás, a gyakori, nehezen csillapítható orrvérzés, a mellkasi fájdalom, az állandósuló szapora, szabálytalan szívdobogás. Mégis gyakran csak valamilyen szűrővizsgálat, vagy egyéb okból (pl. jogosítvány hosszabbítása) történő orvosi vizsgálat során – úgymond véletlenül - derül ki a magas vérnyomás.
„A hipertónia esetében mind a megelőzés, mind a diagnózis felállítása szempontjából a rendszeres, többszöri, a digitális vérnyomásmérők korában otthon is elvégezhető vérnyomásmérés elengedhetetlen, mert egy magasabb érték még nem diagnosztikus értékű!” – figyelmeztetett dr. Kovács László.
Meg kell említeni a "fehérköpeny-hipertónia" jelenségét is: az elnevezés onnan ered, hogy sokan az orvosi vizsgálat miatti drukk, izgalom következtében produkálnak magas vérnyomást. A diagnózis alapja éppen ezért a megszokott napi teendők, illetve az alvás közbeni 24 órás vérnyomás-monitorozás, melyet az ABPM készülék egész napos karra felhelyezésével végeznek.
Különösen mellkasi fájdalom, szívritmuszavarok esetén akár terheléses EKG készítése is javasolt, továbbá rutin laborvizsgálat, hasi és nyaki ultrahang vizsgálat vagy egyéb képalkotó diagnosztika is szükségessé válhat a korrekt diagnózishoz, illetve a hipertónia súlyossági fokának és esetleges szövődményeinek megállapításához.
Sokak számára talán furcsának tűnhet, hogy nagyon fontos a szemfenék vizsgálata hipertónia esetén, mert az itt látható erek állapota az egész érrendszer állapotára vonatkozóan lényeges információval szolgálnak. Mindez azért szükséges, mert a megnövekedett nyomás plusz terhet ró a szívre, az érrendszerre különösen idősebb korban, amikor az erek falán már mészlerakódások észlelhetők. Emiatt az erek rugalmatlanná válnak - tovább növelve a szűkületet és az ellenállást az érrendszerben. Így pedig bezárul az ördögi kör.
(A következő – befejező - részben szót ejtünk a magas vérnyomás esetén javasolt mozgásról, sporttevékenységről, gyógyszeres kezelésről, arról, hogy mikor beszélhetünk alacsony vérnyomásról, s milyen tünetei és esetleges kockázatai vannak az alacsony vérnyomásnak.)