Nyom nélkül tűnt el az egykori Stop domborműve
Nyom nélkül tűnt el az egykori Stop domborműve
Nyom nélkül tűnt el az egykori Stop domborműve"Érzéke van a vegyes technikához, a kerámia, réz technológiáját egyezteti, s az anyagok többneműségével gazdálkodva ábrázolja Székesfehérvár századokra tagolódó történelmi önarcképét."
A fenti mondat a Pest Megyei Hírlapban jelent meg, az 1973. december 19-i lapszám a negyedik oldalon a kortárs művészek Duna mentén található alkotóközösségeivel, műhelyeivel foglalkozott részletesen. Az idézett gondolatok az akkor már évek óta Dunaharaszti polgárának számító, ott alkotó szobrászművész, Artner Ottó kapcsán kerültek a cikkbe, az 1932-ben Kotorban született, majd 73 évesen, 2005-ben elhunyt szobrász esetében a lap nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel. Ahogy a cikkíró fogalmaz:
"Ügyes és tevékeny. Ha szobrászi nyomra lel, a megoldásig nyughatatlan. Kutatása, terep felderítése mindig kettős: technikai és gondolati természetű. A játékos, de logikus szobrászati tagolás a matematikai összefüggések nyomtávján halad olyan egyéni geometriával, mely általános képi törvények alapján szerkesztődik. E sajátossága révén nem csak alkalmazkodik az adott építészeti térhez, hanem fokozza is a maga esztétikai rendszerével a számok tudományos műhelyét."
A XX. század második felének hazai művésztársadalmában valóban megkerülhetetlen jelenség volt Artner Ottó. Mégis, hiába említi a fenti cikk Székesfehérvárhoz kapcsolódó munkáját, a köztudatba nincs beágyazódva ez a bizonyos „Székesfehérvár századokra tagolódó történelmi önarcképe". Hogy miért nincs ott a köztudatban, miért nem ismeri szinte senki e művet a koronázó városban? Nos, azért, mert sajnos ma már nem létezik, sőt, fotó is alig maradt fent róla.
Ez a bizonyos fehérvári alkotás a legendás Stop Bisztró falát díszítette. A Stop Bisztró az egykori Béke Kávézó utódaként üzemelt, egy jelentősebb átépítés-felújítást követően 1966. június 30-tól megújult dizájnnal és kínálattal várta vendégeit (mint kiderült, az első hónapokban a csehszlovák Szelíd Kvartett szolgáltatta a talpalávalót, mely huzamosabb ideig városunkban vendégszerepelt a megújulás alkalmából).
A fellelhető adatok alapján a dombormű ugyan része volt a tervezett átalakulásnak, ám csak 1968-ban került a helyére. Érdekesség, hogy a Stop Bisztró átépítése, megújulása az akkori árakhoz képest magas, közel 6,5 millió forintos költségvetéssel valósult meg, maga a 4x6 méteres dombormű pedig a fellelt információk alapján a teljes büdzsé 2-2,5%-os részéből, átszámítva nagyjából 130-160 ezer forintból készülhetett el.
A dombormű az egyik legrejtélyesebb alkotás Székesfehérvár művészettörténetében. Fotó szinte alig maradt fent róla, azt tudjuk, hogy a 4x6 méteres alkotáson valószínűleg Székesfehérvár fontos történelmi eseményei elevenedtek meg.
A történelmi indíttatású dombormű aztán a legendás Stop Bisztróval, majd Stop Étteremmel karöltve eltűnt a múlt ködében. A bisztró eredeti funkcióját nem sokáig tartotta meg, a fehérváriak ízlésének és igényeinek megfelelően 1971-ben melegkonyhás étteremmé, közétkeztetési helyszínné alakították.
Ahogy állandó szakértőnk, a Köztérkép székesfehérvári szerkesztője, Szabó Péter elárulta: Az elmúlt években igyekezett kideríteni, mi lett a jelenleg edzőteremként működő helység díszének, Artner Ottó domborművének a sorsa. Péter rövidke nyomozása során megtudta, reményei ellenére a domborművet nem csupán elfedték. Az épület egy korábbi teljes átalakítása során a rendelkezésre álló információk alapján falakig bontásra került minden, így valószínűleg megsemmisült Artner Ottó alkotása.
