Gyorsan bölcsőde lett az Agg Fehérvári Úrinők Otthonából
Gyorsan bölcsőde lett az Agg Fehérvári Úrinők Otthonából
Gyorsan bölcsőde lett az Agg Fehérvári Úrinők OtthonábólSzékesfehérvár minden kétséget kizáróan kiváló építészeti remekművek otthonának számít. Ezek az épületek pedig általában izgalmas históriájukkal is hozzájárulnak a várostörténet öregbítéséhez. Az egyik ilyen kacskaringós életúttal rendelkező fehérvári épület a Széna tér 2. címen található, mely napjainkban a Frim Jakab Képességfejlesztő Otthon működését biztosítja. Egykor azonban a Székesfehérvári Agg Úrinők Otthonaként funkcionált.
Az Úrinők Otthonának területén egykor a Mázsaház állt, ennek helyére építették az írásunk középpontjában álló épületet, melynek alapkövét 1938. május 22-én maga Horthy Miklósné tette le. A részletek felelevenítésében állandó szakértőnk, Váczi Márk történész, városkutató volt segítségünkre:
– A városi aggintézet belvárosi előzmények után 1829-ben a vízivárosi salétromház épületébe költözött át. Az intézet egyúttal kórház is volt. Új épülete 1865-ben nyílt meg, immár városi kórházként, 40 ággyal. A mai Rákóczi utca innen kapta akkori Kórház utca elnevezését. 1876-ban kápolnát kezdtek el építeni, melynek helyén 1911-re épült fel a Jézus Szíve templom. A több más épülettel kiegészült együttes olyannyira elaggott, hogy 1912-ben a város vezetése a bontásról döntött. 1913-ban az új épületek tervezésével Bory Jenőt és Fábián Gáspárt bízták meg. Az eredeti tervektől eltérően az árvaház a templom mögé, míg az aggintézet L alakban mellé került. Az együtteshez később hozzáépült a lelkészlak (1917) és a Molnár Tibor által tervezett gyógyíthatatlan betegek pavilonja (1941). A sarokház Széna téri folytatásaként a Vásártér egykori mázsaházának helyén építették fel 1938-39-ben Schmidl Ferenc tervei szerint az Úrinők Otthonát. Schmidl nemcsak az épületet, de belső berendezését is megtervezte. Az alapkőletételre 1938. május 22-én, a Szent István ünnepségek keretében került sor a kormányzó felesége, Horthy Miklósné és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, a város akkori országgyűlési képviselője jelenlétében.
Az ünnepélyes alapkőletételt a Nemzeti Újság aznapi, 1938. május 22-i száma így harangozta be:
„Déli fél 2 órakor a kormányzó részt vesz a Sportcsarnok parkjában tartandó vitézi áldomáson. A díszebéd alatt gróf Takách-Tolvay tábornok mond pohárköszöntőt, a katona-zenekarok játszanak, a fehérvári Éneklő Ifjúság ezer tagú kórusa pedig hangversenyt ad. A vitézavatás után a kormányzó felesége az Aggintézet kibővítéséül szolgáló szeretet-háznak és az Agg Úrinők Otthonának alapkövét teszi le. A kormányzó felesége gróf Széchényi Viktorné és gróf Apponyi Albertné kíséretében érkezik. Farkas Sándor helyettes polgármester, dr. Csitáry G. Emilné, a polgármester felesége és dr. Lauschmann Géza, a Jótékony Nőegylet titkára köszöntik.”
Az Úrinők otthonában többnyire gyermektelen, egyedülálló, jómódú vénkisasszonyokat helyeztek el, tágabb családjuk így biztosította számukra a nyugodt idős kort. Az épület ebben a tisztségében nem működött sokáig, hamarosan bölcsődeként és óvodaként funkcionált, ezt a Fehérvári Kisújság 1948. január 18-i száma is megerősíti. A korabeli lap „Új jelentős szociális intézmény” című írásában számol be arról, hogy Székesfehérvár bölcsődével gazdagodott, mely hamarosan az Úrinők Otthonának épületébe költözik.
„A most megnyílt ideiglenes bölcsődében egyelőre 10 csecsemőt tudnak az illetékesek elhelyezni, de ha a helyzet megkívánja, újabb tíz ágyat állítanak be az apróságoknak. A megoldás egyelőre csak ideiglenes. A tiszti főorvos elbeszélése szerint a bölcsődét — amelynek az anyagi kiadásait a város fedezi, így a csecsemők ellátása teljesen ingyenes — a nyáron valószínűleg áthelyezik az Úrinők Otthonába és a befogadóképességet kibővítik negyven ágyra. Ezen kívül óvodát létesítenek közvetlen a bölcsőde mellé. A város a bölcsőde megnyitásával egy újabb jelentős, szociális intézménnyel gyarapodott”.
Az épület Székesfehérvár lakóinak elsősorban talán nem is történelmi múltjáról lehet ismert, hanem a környék mindennapi képéhez szorosan kapcsolódó, a volt Aggintézet falán lévő Rákóczi sgraffito miatt. Ezt a képzőművészeti alkotást az épülethez hasonlóan különleges történet lengi körül, hiszen több tanulmány megállapítása ellenére sem egyértelmű készítője. Ezzel, és az egykor az Úrinők Otthonát díszítő, mára már lemeszelt és így megsemmisült gyönyörű falfestéssel egy következő írásunkban részletesen foglalkozunk.
