Illegális kincskeresők fosztogatják Székesfehérvár déli határát?
Illegális kincskeresők fosztogatják Székesfehérvár déli határát?
Illegális kincskeresők fosztogatják Székesfehérvár déli határát?A Múzeumbarát Fémkeresősök oldalon jelent meg néhány napja egy bejegyzés, amely rablóásatás nyomaira hívta fel a figyelmet Székesfehérvár déli határában. Több fotó is szerepelt a közzétett bejegyzéshez mellékelve és a bejelentéshez koordináta is társult, ugyanis a lelkes múzeumbarátok a képek alapján igyekeztek beazonosítani a helyszínt. A Szent István Király Múzeum szakemberei értesítették az örökségvédelmi hatóságot és a bejelentés alapján a helyszínre érkeztek.
Több területet is végigjártak, mert a helyszínen a táj teljesen mást mutatott, mint a fotókon látható környezeti háttér. Végül sikerült a képeken szereplő egyik jellegzetes fát megtalálni, ami alapján kiderült, hogy körülbelül egy kilométerrel távolabb feltételezhetően egy jóval korábbi fosztogatás nyomait őrizte a terület. Több méteres területen áshattak az illegális kincskeresők, melynek nyomait szépen visszaadta a friss hajtás, élénk zölddel rajzolva ki azokat a növényzetben.
Az örökségvédelmi hatóság és a múzeum helyszínen lévő szakemberei rögzítették a koordinátákat, fotódokumentáció is készült, majd tovább folytatták az adatgyűjtést. A szakemberek szerint egyébként folyamatosan problémát okoz, hogy számos régészeti lelőhelyet megbolygatnak az illegális kincsvadászok, akik az esetek többségében fémkeresővel állapítják meg azt, hogy hol érdemes ásni.
Előkerült egy tanú is
Pénteken egy tanú kereste meg szerkesztőségünket, aki fotókat is mellékelt az illegális ásatási
helyszínről. Ezek a képek megegyeztek a közösségi oldalon szereplő fotókkal. Egyeztetve a bejelentővel közösen kerestük fel az általa említett helyszínt. Forrásunk elmondta, hogy mintegy másfél hete vette észre a nyomokat, amikor diót szedett a területen. Felháborította a rombolás és a pusztítás, amit látott. Nem akarta szó nélkül hagyni a történteket. Bár a gödröket valaki körbeszalagozta, azonban úgy tűnt, valami mégsem stimmel....
Mikor közelebb érünk, rögtön látszik is, hogy mi az, ami forrásunkat is zavarja, hiszen az első több méteres mély gödör széle tele van római kori tegulákkal. Ezek nagy méretű peremes téglalapok, amiket a rómaiak háztetők fedéséhez használtak. Ilyen cserepekkel rakták ki a vízelvezető csatornák alját is, sőt még téglasírokhoz is használták őket.
Egyértelműen barbár pusztítás nyomait őrzi tehát a táj. Rengeteg a cserép a kiásott föld mellett, de nemcsak ott, hanem hozzávetőleg a környező pár száz méteren is. A gödör alján csontokat és egy fekete vödröt találunk, amit feltehetően a helyszínen felejtettek azok, akik a vandál munkát végezték. A hatalmas gödröt körbekerítették és néhány méterre egy kisebb gödör is tátong, amiben feltételezhetően egy világháborús roncs található.
Korábban jó néhány tervásatáson és mentőfeltáráson is jártam, a nyomok alapján egyértelműen látszik, hogy ezt a "feltárást" biztosan nem szakemberek végezték....
Óriási mértékű pusztítást végeztek az illegális kincskeresők
A több hektáros területen emellett a fémkeresőzés nyomai is megfigyelhetők. Jól látszik az is, hogy a nyomok nem lehetnek régiek. A földet 30-40 centi mélyen túrhatták fel. Ez az a mélység, amíg bejelez a fémkereső műszer. A gödrök egy része itt is betemetés nélkül tátong a szántón. A tevékenységgel komoly károkat okoztak a kincskeresők.
Azt nem lehet tudni, hogy mit vihettek el, ami biztosnak tűnik, hogy egy bolygatatlan római kori épület maradványait dúlhatták fel. Nemcsak az a baj, hogy kiástak valamit, amit aztán elvittek innen, hanem az, hogy a lelőhely ezzel gyakorlatilag elvész a tudomány számára, hiszen megbolygatták az eredeti környezetet.
A gödrök mérete alapján, nem egyedül volt a helyszínen a kincsvadász, és az is elképzelhető, hogy nem egy éjszaka alatt végeztek az illegális "ásatással". Ezt erősíti meg az is, hogy körbekerítették a gödröket. Így a rablóásatást talán megpróbálták "hivatalos" munkának álcázni. A földterület mellett ugyanis több út is elhalad, ahonnan jól látszik az, ha valaki a területen dolgozik.
Információink szerint többen éppen a szalagok miatt gondolták úgy, hogy a régészek dolgoznak a helyszínen. Hivatalos munkavégzés viszont biztosan nem történt a helyszínen, sem beruházással kapcsolatban, de a tűzszerészek sem jártak a mezőgazdasági területen.
Hogy mit vihettek el a területről, nem lehet tudni. A Szent István Király Múzeum régész tanácsadója, Kovács Loránd Olivér kérdésünkre megerősítette, hogy a gödrök szélén talált cserepek valóban tegulák. A római korban a vízfolyások mentén lakók villagazdaságokban és villatelepeken éltek.
A Dunántúlon több ilyen területet is ismerünk, és akár ezen a székesfehérvári helyszínen is minden adott lehetett egy ilyen gazdaság működéséhez. A rablóásatás helyszínétől nem messze ismert római kori lelőhely is van.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény részletesen tartalmazza: Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A fémkereső használatát 2015-től jogszabály határozza meg, ugyan az eszköz bárkinek lehet legálisan a tulajdonában, de engedélyt már csak olyan helyre kaphatnak a magánszemélyek Magyarországon, ami régészeti lelőhelyen kívül van.
Az engedélyt az illetékes megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hatóságánál lehet kérelmezni. A hatóság pedig minden esetben kikéri a megyei hatókörű múzeum belegyezését. Emellett szükség van a terület tulajdonosának is az engedélyére. A Büntető Törvénykönyv szerint pedig akár két évig terjedő szabadságvesztést is kaphat az, akihez jogtalanul kerül védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelet.
Mentőfeltárás indulhat a fosztogatás helyén
"Ilyen mértékű pusztítással én még nem találkoztam. Feltehetően nemcsak fémkeresőt használhattak, hanem mélykeresőt is" – ezt már Kiss Alexandra, a Szent István Király Múzeum régésze mondta el kérdésünkre a helyszínen.
A mélykereső hasonló elven működik, mint a fémkereső eszközök, csak azokkal ellentétben nem 30-40 centiméterig képes a föld mélyében rejlő fémeket megmutatni, hanem akár 1 méter mélységben is "látja" és fogja a jeleket. Az eszköz jóval nagyobb, mint egy fémkereső és kevesebben is használják.
Csak sejteni lehet, hogy mekkora az okozott kár mértéke. "Egyértelműen egy omladékréteget bontottak el és bolygatták tovább a régészeti rétegeket. Valószínűleg egy épülethez tartozik ez a tetőomladék, mert apró téglatöredékekről van szó, és nem ép tetőfedő téglákról, ami mondjuk esetleg épített sírra utalna"– tette hozzá Kiss Alexandra. Ezt erősíti meg az is, hogy emberi csontokat nem találtak a helyszínen, a gödörből állati maradványok kerültek elő.
Feltehetően egy épület maradványait rejti a föld, ami valószínűleg egy villagazdasághoz, vagy esetleg egy településhez tartozhat, ahol voltak kőből épített házak, mert azokra jellemzőbb ez az omladékréteg. A Szent István Király Múzeum mentőásatást indít, hogy begyűjtsék az információkat és amit még lehet, azt meg tudják menteni.
Így talán többet tudnak majd épületekről, rétegekről is a szakemberek. Kiss Alexandra azt is elmondta, hogy a Szent István király Múzeum közösségi régészeti programja keretében a lelőhelyen további kutatásokat szerveznek, ahol a múzeummal együttműködő önkéntesek bevonásával dolgoznak majd együtt.
A Szent István Király Múzeum az esetet bejelentette a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalnak. A rablóásatásról a hatóság a rendőrséget is értesítette.
