Mesterségek címere Székesfehérváron, avagy a belvárosi cégérek nyomában
Mesterségek címere Székesfehérváron, avagy a belvárosi cégérek nyomában
Mesterségek címere Székesfehérváron, avagy a belvárosi cégérek nyomábanNem is oly rég foglalkoztunk részletesen a fehérvári Ikarosz sorsával, az 1983-ban készült, 12 négyzetméteres sgraffitó a fehérvári buszgyártás aranykorában került helyére az akkori Ikarus gyár igazgatósági épületének földszintjén. Sajnos a gyár dicsőségesebb napjai leperegtek, ma az egykori igazgatósági épület is bezárva, használaton kívül tengeti életét, vele együtt a fehérvári Ikarosz is mintha kisebb lendülettel törne az ég felé.
Szabó Péter barátommal, állandó szakértőnkkel, a Köztérkép székesfehérvári szerkesztőjével már a kezdetekkor eltűntnek hitt, majd szerencsésen fellelt Ikarosz sgraffitó utáni nyomozás során megbeszéltük, mindenképpen megemlékezünk egy cikkben majd a Fő utca néhány üzletét díszítő cégtáblákról. Hogy hogyan is jött ez szóba az Ikarosz nyomában loholás közben? Roppant egyszerű: a szárnyaszegett sorsa felé szálló Ikarosz és a díszes cégtáblák alkotója egyaránt Ecsedi Mária grafikus, képzőművész.
Akkor még nem sejtettük, hogy ez a tervünk nem fog beleférni egy írásba, ugyanis később kiderült: nem csak Ecsedi Mária készített cégéreket a Fő utcai üzletek számára! A téma így kétrészes mini-sorozattá bővül, de egyelőre koncentráljunk az első felvonásra, Ecsedi Mária alkotásaira.
Ecsedi Mária meghatározó alakítója Székesfehérvár utcaképének, a Fő utcai cégérek és az Ikarosz sgraffitó mellett az Órajáték kivitelezésében elvégzett munkája, a figurák elkészítése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy 2019-ben a Tarsoly Ifjúságért Egyesült Aranyember-díjjal ismerte el munkásságát. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1966-ban, mestere Kádár György volt. A csömöri születésű alkotó később Székesfehérváron telepedett le, ahol 1973-ban első egyéni tárlatát is rendezte.
Cégérei közül az első a nyolcvanas évek végén jelent meg Fehérváron, majd igazán a kilencvenes években kezdtek elterjedni és nagy részük a mai napig aktív alakítója a Fő utca és környéke látképének. A Köztérkép és Szabó Péter kollégánk segítségével sikerült sorba rakni alkotásuk éve szerint a cégéreket, így jött ki a sor: Fekvő katona Söröző (1988), Vajda János Könyvesbolt (1990), Fő utcai Játékbolt (1991), Duett Ruházati Bolt (1995), Szezám Üveg- és Porcelánbolt (1996), Országzászló Patika (1997), Basa Lámpaház (2000), Tip-Top Cipőáruház (2004).
Egyetlen olyan cégér van, melynek elkészültéről nincs pontos, leinformálható adata a Köztérképnek, ez pedig az Ady Endre utcai Papír-Írószer cégére. Ha valaki még nem látta őket, egy kellemes séta alkalmával fedezze fel bátran a Fő utcán és környékén!
Az immár 82 esztendős Ecsedi Mária tehát nem csupán a megszokott művészeti ágakban alkotott maradandót és hagyott nyomot Fehérvár művészetében, hanem egy kevésbé felkapott és elismert, mégis, a város látképét nagyban befolyásoló műfajban is. Cégérei egyediek, azonban nem egyedüliek, ugyanis van több olyan hasonló alkotás, mely nem az ő nevéhez fűződik, cégéres minisorozatunk második részében majd ezekkel a darabokkal foglalkozunk.
