3 hónapnál régebbi cikk

Rabságban telnek a fehérvári Ikarosz napjai
Rabságban telnek a fehérvári Ikarosz napjai

Szárnyai a szabad repülés után vágyakozva nyújtózkodnak a nap felé, de készítője kőbe foglalta, ráadásul az otthonául szolgáló épület is használaton kívül van. Meglátogattuk a fehérvári Ikaroszt, aki a kíváncsi szemek elől elrejtve tölti napjait.

A székesfehérvári buszgyártás, az Ikarus buszok évtizedeken átívelő sikerkorszaka szoros része Székesfehérvár ipartörténetének. Bár napjainkban az iparág már messze nem olyan mértékű, mint volt például fél évszázaddal ezelőtt, de még így is összeforr a város nevével. Az Ikarus egy államosítással az Uhry Imre által alapított Kovács- és Kocsigyártó Üzemből nőtte ki magát, 1949. február 8-án megszületett az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, mely 1963-tól Székesfehérváron élte legdicsőbb napjait.

De térjünk át Ikarosz tragédiájára. A görög mítosz szerint Daidalosz Kréta szigetén labirintust épített, hogy abban rejtsék el a félig ember, félig bika alakú teremtményt, Minótauruszt. A sziget királya Minósz azonban fogságban tartotta őket Krétán, nehogy elárulják a labirintus titkát. Ők azonban mindenképpen el akartak szökni onnan, ezért Daidalosz viasszal összeragasztott tollakból szárnyakat készített fia és maga számára.

A repülés előtt figyelmeztette Ikaroszt, ha túl alacsonyan repül a hullámok miatt nedvesség éri a szárnyakat és elnehezednek, ha viszont túl magasan, akkor a nap sugarai megolvasztják a viaszt. Ikarosz azonban lázadó, szófogadatlan és kíváncsi volt, repülés közben megigézte a magasság. Az egyre magasabbra emelkedő Ikarosz elfelejtette apja intelmeit, a tűző nap sugarai megolvasztották a szárnyakat összetartó viaszt és Ikarosz a tengerbe veszett.

A fehérvári Ikarus és Ikarosz történetében a közös pont jelenleg egy különleges sgraffito, melyről állandó szakértőnk, a Köztérkép székesfehérvári szerkesztője, Szabó Péter árult el részleteket:

– A legendás repülés történetét, pontosabban a meleg napsugarak által megolvadt viasz miatt széteső szárnyakat és a megrémült Ikaroszt ábrázolja Ecsedi Mária első nagyszabású munkája. A 12 négyzetméteres sgraffito 1983-ban készült az Ikarus igazgatósági épületének földszinti előcsarnokába.

Az Ikarus gyár területe ma ipari parkként működik, a korábbi igazgatósági épületet pedig nem használja jelenlegi tulajdonosa, így az egykori Ikarus-központ elzárva őrzi a kiváló alkotást. A fotózásra szerencsére megkapta az engedélyt Péter, így megállapíthatjuk, hogy a jövőre már negyven esztendős alkotás szerencsére kiváló állapotban várja, hogy újra gyönyörködhessenek kivételes kivitelezésében.

Ha esetleg valakinek a készítő Ecsedi Mária neve ismerősen cseng, az nem véletlen: A művésznő keze munkáját dicséri rengeteg egyedi és különleges cégér Székesfehérvár belvárosában. Az ő nevéhez fűződik többek között a Fő utcai játékbolt, a Tip-Top áruház vagy épp a Vajda János könyvesbolt cégére is, de Ecsedi Mária részt vett a Kossuth utcai órajáték tervezésében és kivitelezésben is.

Borítókép: Szabó Péter
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek