Mennyire földrengésveszélyes Székesfehérvár és környéke?
Mennyire földrengésveszélyes Székesfehérvár és környéke?
Mennyire földrengésveszélyes Székesfehérvár és környéke?2023. február 6-án hajnalban 7,8 tizedes erősségű földrengés rázta meg Szíriát és Törökországot, a természeti katasztrófában több mint 50 ezer ember vesztette életét. Az elmúlt időszakban Magyarország közvetlen környezetében is több 4-es erősségűnél nagyobb földmozgást regisztráltak, sőt, 2023. február 13-án 5-ös erősségűt is mértek Romániában.
A megnövekedett szeizmikus aktivitást látva óhatatlanul is elkezd az ember gondolkodni: kell-e aggódnunk itt, Fehérváron? És egyáltalán, mennyire földrengésveszélyes helyen élünk?
"Általánosságban elmondható, hogy a földrengések tektonikus eredetűek, a Föld külső rétegét alkotó lemezek mozgása okozza őket. Természetesen a lemezhatárokhoz köthető a legtöbb földrengés. Magyarország területén nincs ilyen lemezhatár, de ez nem jelenti azt, hogy itt ne lennének mozgások. Az „Adriai-tüske” (nagyjából az Adriai-tenger alatt elhelyezkedő lemezdarab) forgása és mozgása az, ami jelentősen befolyásolja a térség szeizmicitását.
Ezért van Horvátország, Szlovénia területén sokkal több földrengés, mint Magyarországon. Természetesen hazánk is folyamatos mozgásban van, itt is jelentkeznek feszültségek, amelyek időnként földrengéseket váltanak ki. A hazai rengések egy része köthető ismert tektonikai szerkezetek határához, más része azonban nem egyértelműen" – ezt már Süle Bálint szeizmológus, az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa mondta el, akit arról kérdeztem, mennyire földrengésveszélyes hely Székesfehérvár.
A szeizmotektonikai térképek jól mutatják, hogy ahogy az ország több részén, úgy Oroszlány és Mór környékén is futnak aktív törésvonalak, így az sem véletlen, hogy a közelmúlt nagyobb rengéseit számon tartó listán ott találhatjuk a 2011. január 29-én Oroszlánynál kipattant 4,5 erősségű földrengést, amit városunkban is éreztünk. Az sem titok, hogy Magyarországon a Komáromtól a Balaton keleti partjáig húzódó térség a földrengésben leginkább veszélyeztetett terület.
Székesfehérvár országos viszonylatban valóban a veszélyeztetettebb vidékek közelébe esik" - összegezte válaszában Süle Bálint.
A város tágabb környezetében az elmúlt évtizedek jelentős rengései fordultak elő. Az oroszlányin túl például az 1985-ös berhidai rengés, ami 4,9-es erősségű volt. "Berhida közelében 1985 óta is pattantak ki kisebb, de a lakosság számára érezhető, 2-3-as erősségű rengések. Időben ugyan távolabb, de hazai viszonylatban nagyon jelentős volt a móri rengés 1810-ben, ez 5,4-es erősségű volt" - sorolta a szeizmológus.
Ami pedig a távoli múltat illeti: az egyik legnagyobb, a mai Magyarország területén kipattant földrengés Komáromban keletkezett Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,2 érték körülire becsülhető. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak, és százhúsznál is több volt a sérült.
Az ismert legrégebbi hazai földrengés pontos idejét csak 1998-ban sikerült meghatározni. A korabeli leírások szerint Avitus uralkodásának idejében (455-456) történt a katasztrófa, ám – ahogy az obszervatórium honlapja is írja – keletkezési helyét nem sikerült pontosan megállapítani, de valószínűleg a Mur-Mürtz zónához kapcsolható, forrása Szombathelytől 35 km-re északnyugatra tehető.
Kapcsolódó
Erősen érezhető földrengés volt Magyarországon
A földrengést Székesfehérváron és környékén is lehetett érezni, káreseményről eddig nem érkezett bejelentés.
Mit mér Csókakő?
A Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológiai állomáshálózatának egyik állomása Székesfehérvártól nem messze, Csókakőn található. "Állomásunk 2009 óta működik. Az egyik nagy történelmi rengésünk (Mór, 1810) is a térségben volt, és a terület tulajdonképpen folyamatos aktivitást mutat" – mondja Süle Bálint. Mielőtt azonban ez a hír bárkit is komolyabban megijesztene, nem feltétlenül csak helyi rengéseket mér a csókakői.
"Egy jó szeizmológiai állomás („jó” azt jelenti, hogy kevéssé zajos) szinte bármely 5-5,5 magnitúdójú rengést jelez, függetlenül a kipattanási helytől. A földrengések áthatolnak és körbefutnak a Föld belsejében, így egészen távoli eseményeket is regisztrál egy állomás. Tehát arra a kérdésre, hogy mi volt a legnagyobb rengés, amit a csókakői regisztrált, könnyű a válasz: a 2009 óta kipattant legnagyobb rengés a Földön, ez pedig a 2011-es, 9,1-es erősségű Tohoku-rengés (Japán) volt" – emelte ki a szakember, hozzátéve, ahhoz, hogy egy földrengés helyét és méretét meg tudjuk határozni, legalább három állomásnak kell azt regisztrálni.
"Katalógusunkba ily módon évente néhány (5-10) földrengés is bekerül a Móri-árok környezetéből, ezek mérete jellemzően 1,5 magnitúdó környéki. Viszont csókakői számos olyan kis földrengést regisztrál, ami más állomásokon nem jelenik meg. Éppen ezért 2020 és 2021 során három másik állomást is üzemeltettünk a környéken. Ennek eredményeképp hetente – kéthetente regisztráltunk földrengést a Móri-árok környezetében. Természetesen ezek magnitúdója kicsi volt, jellemzően 1,0 alatti. Tehát azt lehet mondani, hogy bár a Móri-árokban nagyobb, érezhető rengés ritkán fordult elő az elmúlt évtizedekben, kis méretű rengések azonban gyakoriak, ami mutatja a terület aktivitását" – összegezte Süle Bálint.
Ha pedig végignézzük az obszervetórium Legutóbbi földrengések Magyarországon listáját, ami jelenleg (2023.03.02.) 2022. január 1. - 2023. január 31. közötti eseményeket listázza, akkor láthatjuk, hogy az utolsó huszonöt mért rengésből hat Fejérben pattant ki. Négy Pusztavámon, ezek közül a legnagyobb 2,2-es erősségű volt, a többi 1,3-as, 1-es és 1,1-es erősségű, míg egy-egy rengés Nagyvelegen és Isztiméren, ami mindkettő 1,5-ös volt. A fenti intervallumban a Fejérben mért legnagyobb rengés Móron volt, 2022.10.18-án 16:12 perckor 2.4-es erősségű földmozgást regisztráltak.
Ha pedig tudni szeretnénk, és persze azonnal, hogy mikor, hol mozog a Föld, az okostelefonok világában ez is megoldott. Néhány éve terjedtek el jobban a telefonos földrengés-applikációk, ezek közül az egyik legismertebb a magyarul is elérhető LastQuake. A European-Mediterranean Seismological Centre (EMSC) appja a korábban jellemző, többoldalas részletes kérdőívek helyett a különböző intenzitásfokozatokat illusztráló egyszerű képeket használ, a felhasználó ezek közül választva tudja jelezni, hogy érzése szerint milyen fokozatú földrengést észlelt. Ezen kívül feltölthet egy rövid szóbeli leírást is, továbbá a földrengés hatását mutató képeket, illetve értesítheti a rokonait-ismerőseit, hogy biztonságban van.
