1 évnél régebbi cikk

A vasbeton fehérvári emlékműve
Fehérvár Médiacentrum fotója
Németh Zoltán
A vasbeton fehérvári emlékműve

Bizony, Székesfehérváron még a vasbetonnak is van emlékműve, mely a hatvanas évek városiasodásának, de összességében mégis inkább a panelkorszaknak emel emléket. Jelenleg épp nem túl rózsás környezetben.

A panelházak Magyarországon egybefonódtak a vasbeton dicsőségével. Épp ennek a korszaknak és magának a vasbetonnak, mint a hatvanas évek városiasodásának emel emléket a Kiss Nagy András által készített Bazaltbeton Térplasztika a József utca mellett, a lakótelep házai között.

„Városiasodás: a települések belső minőségi változása, infrastruktúrális ellátottság, életmód, szerveződés, gazdasági tevékenységek vagy viselkedésmód kialakulása és/vagy megerősödése (minőségi változás).” – Wikipédia

Nyugodtan mondhatjuk, ez zajlott hazánkban a panelházak építésekor, melyek első magyarországi darabját 1959-ben húzták fel Dunaújvárosban. Később gombamód nőttek a ki a földből a panelek, melyek akkor modern lakhatási körülményeket adó élettérnek számítottak. A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel, amik meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét.

Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergomban található (az összes lakás 25 százaléka van panelházban), az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6 százaléka, 189 667 db van panelben). Ahogy egy barátom félig viccesen, de félig azért nagyon is komolyan mondta: akkoriban a panel volt a szürke 50 árnyalata.

Székesfehérváron az első panelház az egykori József utca 12., ma Deák Ferenc utca 14-16-18. szám alatt épült, majd 1965. júliusában adták át. Később összesen 17 642 panellakás készült el Fejér legnagyobb városában, gyakorlatilag minden panelépület egy önálló kordokumentumnak tekinthető.

Ezzel együtt ezen építkezéseknek külön emlékművet is állítottak, melyet 1984-ben adtak át a József utca és a Budai út sarkán, a mai Ötvenhatosok terén. Készítője Kiss Nagy András, akitől szokatlan volt ez a kompozíció, hiszen főleg szobrászként, éremszobrászként, kitűnő kisplasztikák készítőjeként vált ismerté. A fehérvári Bazaltbeton Térplasztika Zalka István építész és Forró István statikus közreműködésével készült, és 1984. május 18-án avatták fel.

Később a kis tér egyre inkább az 1956-os események emlékhelyévé vált, mellyel valljuk be, valóban nehezen volt összeegyeztethető a Bazaltbeton Térplasztika. Mivel az immár Ötvenhatosok terének nevezett helyre a forradalom 50. évfordulójára új emlékmű került, így Kiss Nagy András alkotása özvegyének (Kiss Nagy András szobrász 1997-ben, életének 67. évében hunyt el) jóváhagyásával költözött át jelenlegi helyére.

Sajnos itt kevésbé van szem előtt, ez pedig elhanyagolt környezetén jól látszik. Reméljük, a történelem vasbetonból épülő szeletének emléket állító alkotást körülvevő terület szebb formát is ölthet majd a közeli jövőben.

Zárásként még egy érdekesség. A két, egymáshoz közel álló, egy adott helyen egymást váltó alkotás és azok alkotói még egy ponton összekapcsolódnak: az 1956-os emlékmű alkotója, Lugossy Mária volt az, aki elkészítette Kiss Nagy András síremlékét.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek