8 hónapnál régebbi cikk

34 év, 44 négyzetméter: István király Fehérváron
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
34 év, 44 négyzetméter: István király Fehérváron

A székesfehérvári István Király Általános Iskola rejti a város egyik legnagyobb, oktatási intézményben található festményét. Szentgyörgyi József festőművész alkotása az iskola névadójáról, István királyról készült.

Szentgyörgyi József festőművész 1940. szeptember 15-én született Balatonarácson. Tanulmányait 1968-ban fejezte be a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol mestere az a Kádár György volt, akiről nemrégiben a Tóvárosi Óvoda épületének homlokzatát díszítő mozaikok kapcsán írtunk.

Tehetsége hamar megmutatta magát: 1969 és 1972 között Derkovits-ösztöndíjat kapott, majd átvehette a Szakszervezetek Országos Tanácsa díját is. Az elismerések később sem kerülték el, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület pályázatain számtalanszor végzett az elsők között, illetve átvehette 1981-ben a Munkácsy-díjat és az 1996-ban a Nemzeti Kulturális Alap elismerését.

Pályafutása során Romániában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Olaszországban is járt tanulmányúton. 1967-től egyéni és csoportos kiállításokon mutatta be műveit. 2014-ben, 74 esztendősen hunyt el, munkásságát így mutatja be a Köztérkép adatlapja:

„Kiváló kolorista, festészete a színek viszonylataiban, a színfoltok egymáshoz viszonyított arányaiban, ritmusában, a megjelenítés expresszív dinamizmusában keresi költői mondanivalóját. Festészetének egyik meghatározója az európai keresztény hagyományhoz való tartozás, képeinek kiindulópontja mindig az ember.”

Pályafutása során viszonylag kevés köztéri alkotás került ki a keze közül, az első ilyen mű 1981-ben egy pannó volt Balassagyarmaton. Később két budapesti alkotása mellett egy műve Székesfehérváron talált otthonra.

Ez az alkotás 1989-ben készült és az István Király Általános Iskolában található. Az óriási, majd 44 négyzetméteres festmény az oktatási intézet névadóját, István királyt ábrázolja, állandó szerzőtársam, a Köztérkép székesfehérvári szerkesztője, Szabó Péter az iskola tanulója volt egykor, így számára különösen kedves az alkotás, melyet így mutat be:

„A pannó Szentgyörgyi József festőművész alkotása és a teljes falfelületet beborítja a padlótól az iskola plafonjáig (660 cm x 600 cm), kifejezetten az iskola részére készítette. Az iskolai osztályfotózások egyik kedvenc helyszíne volt, rengeteg osztálykép készült ezzel a háttérrel. Az alkotó szignója a műremek jobb alsó sarkában található.”

Az alkotásról Rideg Gábor művészettörténész, kritikus is írt. Az egykor a kortárs magyar képzőművészettel foglalkozó szakember így jellemezte Szentgyörgyi József monumentális alkotását (forrás: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III.): 

„Szentgyörgyi az első pillanatban sztereotípiáknak tűnő motívumokat alkalmaz művén: Gizella és Szent István kettőse, az utóbbi, mint állam- és egyházalapító, kezében templom-makettel, fején a szent koronával. Megkötözött pogány lázadók, Szent István latin kézjegyével díszített pajzs, román kori architektúrát idéző „háttérkulissza”, fehér ló. A kép eszmei középpontjában találhatjuk Szent István figuráját, tőle balra Gizella királyné, jobbra a kompozíció szélén a fehér ló látható. Kikerülhetetlenül látszik e motívumsor olyan értelmezése: akár ha jobbról-balra múlt, jelen, jövő idősorrendbe állítjuk őket, akár ha térben próbáljuk elhelyezni: a ló szerepeltetése valamiképpen a magyarság ázsiai, nomád előéletére, az ázsiai gyökerekre utal. Gizella és István távolságtartó együvé tartozásában pedig a bajor Gizella a fehér ló ellentéteként az európaiasságot jelképezi.”

Akárhogy is nézzük, Szentgyörgyi József közel 44 négyzetméterre álmodott alkotása az egyik legjelentősebb, oktatási intézménybe készült alkotása Székesfehérvárnak. 

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek