A bagdadi tanácsadó szobra őrzi Fehérvár legendás geológusának emlékét
A bagdadi tanácsadó szobra őrzi Fehérvár legendás geológusának emlékét
A bagdadi tanácsadó szobra őrzi Fehérvár legendás geológusának emlékétVadász Elemér (születési nevén Weisz Móric Elemér) 1885. március 1-én született Székesfehérváron, édesapja Weisz Vilmos alkusz, édesanyja Deutsch Antónia volt. Érdeklődése a geológia felé terelte, diplomáját a fővárosban, a Magyar Királyi Tudományegyetemen szerezte, ahol aztán a földtan-őslénytan tanszék tanársegédje, később adjunktusa volt.
A dorogi medencét érintő kutatásai magas szakmai elismerést hoztak számára, ám a Tanácsköztársaság idején történt egyetemi kitüntetése később hátrányává vált, távoznia kellett az egyetemről. 1945-ös nyugdíjazásáig a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. geológusa volt, majd 1946 ás 1965 között ismét a tudományegyetem oktatója, professzora lett. Emellett az 1948/1949-es egyetemi tanévben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarának prodékánja, a Természettudományi Kar első dékánja, a Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) utolsó rektora volt. Oktatói munkája mellett a Magyar Földtani Társulat elnöki tisztét is betöltötte.
Felesége Joós Ágnes volt, akivel 1916-ban kötött házasságot. Vadász Elemér magas szintű tudományos munkájáért több elismerést is átvehetett, 1948-ban és 1952-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben Szabó József emlékéremmel, 1966-ban Bugát Pál emlékéremmel ismerték el tevékenységét. A hazai földtan kapcsán több tanulmányt és könyvet írt, melyek alapvető műveknek számítottak tudományág magyarországi történetében. Vadász Elemér 85 esztendős korában, 1970. október 30-án hunyt el a fővárosban.
A kiváló geológus emlékét szülővárosában egy mellszobor őrzi, mely a Zichy liget közelében, az Ybl Miklós lakótelep szélén található lassan 47 esztendeje. A helyszín választása nem volt véletlen, egykoron itt állt ugyanis Vadász Elemér szülőháza. Az alkotást Búza Barna szobrászművész készítette.
Búza Barna 1910. december 30-án született Vésztőn. 1928-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd római ösztöndíjjal Ferruccio Ferrazzinál tanult. Tehetsége hamar utat tört, munkái kapcsán sorra kapta az elismeréseket (1933: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ifjúsági szobrászati díja, Fiatal művészek kiállítása, Műcsarnok. 1934: Magyar Képzőművészeti Főiskola Ferenczy István szobrászati díja. 1936: Balló Ede-díj. 1941: Zala György-érem. 1942: a kultuszminiszter faszobrászati díja a kolozsvári VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon. 1997: a Molnár C. Pál Társaság életmű-díja).
Pályafutása egy különleges állomása 1976 és 1978 között Irakba szólította, ahol a főváros, Bagdad városesztétikai tanácsadója volt. Restaurátorként is dolgozott, többek között a budai vár Szentháromság-szobrát restaurálta. A Köztérkép összesen 124 alkotását tartja számon, ami elképesztően magas szám a köztéri alkotásokat tekintve. Székesfehérváron Vadász Elemér mellszobra mellett további két olyan alkotás is megtalálható, melyekhez van köze Búza Barnának, ezek közül az általa felújított Kálváriasorral már részletesen foglalkoztunk mi is. Búza Barna 2010. október 16-án, alig kettő hónappal 100. születésnapja előtt hunyt el Budapesten.
Visszatérve a Vadász Elemért megörökítő alkotásra, Búza Barna 1977-ben készítette el a mellszobrot, melyet abban az évben, október 21-én fel is avattak. A szoborhoz tartozó emléktáblán ez a szöveg olvasható:
Magyar honod földjét szeresd
titkait kutasd'
Vadász Elemér
Magyar föld történetének szerkezetének
értékeinek tudós kutatója.
a geologus képzés megalkotója
a budapesti egyetem tiszteleti doktora.
A város nagy szülöttje emlékére
örök elnökének tiszteletére emelte
a magyar honi földtani társulat
alapításának 130-ik esztendejében
1977-ben.
A szobor kapcsán a Köztérkép még egy érdekességről beszámol, ez alapján a szobor két oldalán elhelyeztek egy-egy jura-kori vörösmészkő-tömböt is, ezek sajnos azonban napjainkra már eltűntek. A mellszobor azonban ezek nélkül is őrzi Székesfehérvár méltán ismert és elismert geológusának emlékét.
