Vereség Szolnokon, csak a bronzéremért küzdhet az AlbaVereség Szolnokon, csak a bronzéremért küzdhet az Alba
A sérült Roberts hiányában az eleve rövidebb kispaddal rendelkező Arconic-Alba Fehérvár nem tudta visszavenni a pályaelőnyt a Szolnoktól, a hajrára elfáradt, így 99-86-ra kikapott és nem jutott a fináléba a férfi kosárlabda NB I/A elődöntőjéből. Nagy kár érte, mert az alapszakasz és a két csapat közelmúltbéli találkozói alapján az Alba volt a párharc toronymagas favoritja. Elég volt azonban a hazai pályán 22 pontos előnyről hosszabbításban elvesztett meccs, máris az ellenfél került előnybe, amit ki is használt.
Arról nem ők tehetnek, hogy az Alba hagyta kiénekelni a sajtot a szájából, hogy a pénteki, fehérvári meccsen a játékvezető rossz ítélete az utolsó másodpercben segítette őket a "meccslabdához", s hogy mindennek tetejébe az Alba egyik vezéregyénisége, Roberts megsérült, ők csak kihasználták az adódó lehetőséget.
A hétfői Tisza-parti mérkőzésen az első félidőben fej-fej mellett haladtak a csapatok, de aztán kijött a kevesebb használható játékossal rendelkező Alba fáradtsága, fogyott az erő, a szufla, a Szolnok pedig újabb erőre kapott, frissebb, lendületesebb volt és végül magabiztosan győzött. Chambers hiába szórt 26, Dickey 23, Barnett 18, Vojvoda 14 pontot, Roberts nagyon hiányzott fehérvári oldalon.
A döntőben a Falco vár a Szolnokra, amely ezek után főleg toronymagas favorit, megfelelő mélységű és minőségű kerettel, hatalmas meglepetés volna, ha nem nyerne simán a szombathelyi gárda. A Zubillaga-csapatnak marad a bronzcsata a ZTE ellen.
Az Alba illetékeseinek komoly tanulság ez a bajnokság, mert bebizonyosodott, hogy egy ki-ki párharcban, egy kimerítő idény véghajrájában, amikor nem lehet botlani, mert az végzetes, akkor nem lehet a keret ilyen sekély, nem lehet a kispad ilyen rövid! Nem kell éppen sok, csak (legalább) még egy jó játékos, hogy ha jön legközelebb egy ilyen sérülés, akkor is maradjon stabil a csapat gerince, legyen elég erős az állomány.
Ebben a tekintetben nagy hiba volt 2022 nyarán könnyen elengedni a saját nevelésű Lukácsot, aki most éppen a Szolnok egyik legjobbjaként keserítette nevelőklubját, mert a helyére igazolt, amúgy remek Somogyi egy szezon után külföldre távozott, Pongó pedig a fő rivális Falco-hoz, így ebben a szezonban csak a légióskontingens volt minőségi, a magyar mag Vojvodán kívül mindössze kispadtöltelék. A következő idényben már nem lesz fiatalszabály, így mielőbb lépni kell és minőségi magyar játékost, játékosokat szükséges igazolni, mert a Kass, Balogh, Takács trió, amely a fiatalok közül a legtöbbet játszott, nem azt a szintet képviseli, ami kellene egy bajnoki címre törő csapatnak.
(Mátay Balázs)