Géza idejében államunk neve: Magyar Nagyfejedelemség
Géza idejében államunk neve: Magyar Nagyfejedelemség
Géza idejében államunk neve: Magyar NagyfejedelemségEddig két régésszel beszélgettünk Géza nagyfejedelemről és koráról. Az egyik régész azt mondta, mivel nincsenek régészeti bizonyítékok arra, hogy Géza Fehérvár alapításában építőkövekkel is részt vett, ezért azt nem is feltételezhetjük. A másik régész azt mondta, hogy bár nincsenek régészeti bizonyítékaink, de a korból előkerült leletek és krónikák alapján jogosan feltételezhetjük, hogy Székesfehérvár alapköveit Géza idejében már lerakták.
– Mielőtt a kérdések sorát megkezdenénk, be kell vallanom, hogy Szabados György megfeddett a két korábbi írással kapcsolatban: miért gondolom, hogy Géza nagyfejedelem ezernyolcvan éve született? Nos, csak a fellelhető forrásokra hagyatkozhattam, de a szakember ellenérveit elfogadom. Ennek megfelelően első kérdésem, hogy melyik születési dátumot fogadjuk el, melyik áll a legközelebb a valósághoz?
– Nos, amit a magamfajta írásos emlékekkel foglalkozó történész állíthat Géza nagyfejedelemről és koráról, az nagyon kevés, de azért nem semmi! Valóban igaz, hogy az interneten és a korábbi írásokban mindenféle dátum kering, de jelenlegi szakmai tudásom alapján nem merem azt az évet határozottan megjelölni, amikor a nagyfejedelem világra jött. A kevés információ kínjában viszonyítási pontokat keresünk, hogy megközelíthessük a megfelelő dátumot. Előre mondom, hogy az ön által említett 945-ös születési év nem kizárható, viszont ezt én korainak tartom. Két mérföldkövünk van: Árpád, a dédapa és Vajk-István, a gyermek. Árpádot és Gézát a családi köteléken kívül összeköti, hogy egy-egy szerző mindkettőt nagyfejedelem címmel ékesíti. Árpádról a görög megas archōn (μέγας ἄρχων), Gézáról a latin senior magnus kifejezést használták, mindkettő nagyfejedelmet jelent. Éppen ezért hívhatjuk a Szent István előtti magyar államot Magyar Nagyfejedelemségnek!
– Az egyszerű ember számára csak nüansznyi a különbség a fejedelem és a nagyfejedelem között, de gondolom, van jelentősége ennek az eltérésnek.
– Van. A Szent Istvánnal foglalkozó egyik kisebb legenda említi, hogy Géza király volt ugyan, de eleinte pogány. Az általunk használt szakkifejezések sorában a király minősítés nem állja meg a helyét. Erre az 1700-as évek vége felé a nagy jezsuita történettudós, Katona István mutatott rá: ha Géza nagyfejedelem király lett volna, akkor a 12. század közepén uralkodó második Géza királyunk önmagát már harmadik Gézának címezte volna. Ám második Géza király már nemcsak a saját nevét ismerte, hanem a saját sorszámát is! Ez csak kis kitérő a fogalmak megfelelő kezelésére. A nagyfejedelemségi cím a „jóakaróink” szerint nacionalista túlzás. Ha ez csak cseppet is igaz lenne, akkor Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár vagy Querfurti Brúnó, a szentté avatott érsek szolgálta a „nacionalista propagandát”! Ezzel, azt hiszem, az üldözési mániát mindjárt száműzhetjük is! Tehát az akkori államunk neve: Magyar Nagyfejedelemség.
– Térjünk vissza Géza feltételezett születésére!
– Árpádról azt érdemes tudni, hogy legalább négy fia volt, és a legfiatalabb fiún keresztüli leszármazott Géza, a dédunoka. A leszármazásrend: Árpád–Zolta–Taksony–Géza. Árpádról megbízhatóan tudjuk, hogy 907-ben halt meg. Vajk születési dátuma is bizonytalan, de a korhoz közeli források – például a Képes Krónika – azt írják, hogy ifjúként Koppány ellen harcolt, ami 997-ben volt. Tehát Vajk, illetve István 980 és 982 között születhetett a legvalószínűbb feltételezés szerint.
– Akkor az a kép is hamis, hogy Vajk 975-ben született?
– Nem kizárható, de nem valószínű. Ha azt vesszük, hogy egyetlen életben maradt fia, Imre 1007-ben született, akkor István születését 975-re tenni elképzelhető, de nem életszerű. Inkább 980 és 982 közé tehető. És akkor innen számoljunk vissza egy nemzedéket, ismerve Árpád 907-es halálát! Árpád legkisebb fia Zolta, annak fia Taksony, aki nemzette Gézát. Ezek alapján Géza születését én óvatosan 950 és 955 közé tenném. Mindenesetre Géza amikor átvette apja hatalmát 972-ben, már uralkodásra képes, tetterős ember volt. István is tizenhat-tizennyolc éves korában lehetett nagyfejedelem.
– Hogyan tudná összekapcsolni Géza nagyfejedelmet Székesfehérvárral?
– Ha nem is kell Ádámig és Éváig visszamennünk, de Árpádig mindenképpen! A magyar krónikáshagyományban, valamint egy históriás énekben megénekelt hiteles monda szerint Árpád, mikor legyőzte Szvatoplukot, a Fehérvár melletti Noé-hegyen ütötte fel első pannóniai szálláshelyét. A magyar honfoglalást befejező magyar nagyfejedelem választása nem véletlen: a későbbi Székesfehérvár a magyar sztyeppei típusú állam szempontjából nagyon jó helyen volt. Az életnek nemcsak a történelem, hanem a földrajz is tanítómestere. Abban az időben a földrajzi sajátosságok nagy mértékben meghatározták egy ország politikai, katonai mozgásterét. Azt lehetett tudni, hogy az akkori Kárpát-medence két irányban volt nyitott: nyugati irányban, ahol a Duna befolyt, és déli irányban, ahol a Duna és a Száva kifolyt. E két irányban volt a legintenzívebb a kapcsolatkeresés: a 11. században a német, majd a 12. században a bizánci. De miért is fontos ez Székesfehérvár szempontjából? Mert ez az a hely, ahonnan mindkét irányra rá lehet látni. Nem véletlen, hogy később a királyság közepe, a Medium Regni Székesfehérvár volt.
– Siklósi Gyula egy 2012-es beszédében azt mondta, hogy Székesfehérvárra Európa összes jelentős útja befutott. Lehet azt mondani, hogy Székesfehérvár már Árpád idejében központi hely volt? És akkor most én mentem messzebb Gézától.
– Azért lehet ezt mondani, mert a természeti adottságok jelölték ki erre Székesfehérvár szerepét. Valami volt ott azon a dombon, ahol felépítették a négykaréjos templomot. Ott kellett, hogy legyen valami! Katonastratégiai szempontból, ha egy térségben valami kiemelkedik, kizárt, hogy az uralkodók azt a kiemelkedő pontot megszállás nélkül hagyják. És ez már tényleg arcpirítóan egyszerű. Nem véletlen, hogy ott találták meg a négykaréjost. Amikor napvilágot látott az a vélemény, hogy valamilyen gazdasági épület volt azon a kiemelkedésen, szinte láttam Géza nagyfejedelmet, amint a sertéshizlalda tetején ül, és azon morfondíroz, hogy valami államot is kellene innen vezetnem. Ez még viccnek is rossz. Politika- és hadtörténeti szempontból életképtelen, hogy ott ne lett volna egy stratégiai fontosságú építmény! Hogy az nagyfejedelmi vagy királyi palota? Szerencsére a válasz alól fel vagyok mentve!
Itt jön Fügedi Erik magyar történész hallatlanul izgalmas megfigyelése: tudjuk, hogy a belvárosi kiemelkedéshez képest a Szűz Mária-bazilika lejjebb lett építve, azaz a kiemelkedéshez képest másodlagos építészeti pozíció. Tehát Szent István nem akart bazilikát építeni a magasabb helyre, azaz ott valami már volt! Hogy az esetleg Géza nagyfejedelem temetkezési helye vagy palotája, azt nem tudjuk, de sokkal fontosabb volt, mint egy gazdasági épület. Akkor Szent István miért nem azt a helyet választotta bazilikának? Szabó Zoltán építész és Kralovánszky Alán régész szerint azért, mert ott már állt valami, amit fel lehetett fejleszteni koronázótemplommá. Egy humanista hagyomány szerint Gézát Székesfehérvárott temették el. Ezt Jan Długosz lengyel történetíró jegyezte fel. Ezzel az állítással látszólag két dolgot kezdhetünk: 1. Úgy, ahogy van, elfogadjuk – ez a kritikátlanság. 2. Úgy, ahogy van, kidobjuk – ez a hiperkritika. Długosz Géza mellé egy Adelheid nevű lengyel feleséget helyezett a sírba. A jó minőségű lengyel propaganda mellé szükség volt valós történetre, ami valószínűleg Géza székesfehérvári temetésének helye.
– Nem lehet az, hogy Szent Istvánt apja iránti tisztelete vezette arra, hogy nem bántotta a dombon levő épületeket?
Ez a kérdés a magyar történelem talán legnagyobb és legmegismerhetetlenebb személyét, Istvánt kívánja megközelíteni, az ő gondolkozását, lelkivilágát. Én legszívesebben rendeletben adnám ki, hogy történész negyvenéves kora alatt ne foglalkozhasson Szent Istvánnal! Én nagyon sokat foglalkoztam vele, de elbizakodottá biztos nem válhatok, mert arról maga István gondoskodott. Szent István patikamérlegen mérte ki, mi az, amit átvesz édesapjától, s mit nem. Amit biztos követett, az a trónra való vérségi jogosultság és Székesfehérvár kiemelkedő jelentősége. Amit biztosan nem vitt tovább, az a nagyfejedelemségi államforma. István uralkodásának első négy évét a tudatos államátalakításnak szentelte. Felépítette a bazilikát, ahol megkoronázták. Érzelmi alapon lehet, hogy meghagyta azt a temetkezési templomot, ahová édesapját temették, de biztos, hogy továbbfejlesztett egy másik építményt a saját koronázási templomának, amit annyira szeretett, hogy nemhogy érsekséget, de püspökséget sem engedett oda létrehozni! Istvánnak két fő városa volt. Esztergom, a szülőhelye és talán halálának a helye, ami az első magyar főegyházi központ lett. Utóbbi a függetlenséget erősítette, hiszen csak független országnak lehet főegyházi megyéje, központja.
Viszont a székesfehérvári prépostságot, a Szűz Mária-bazilikát kiemelte az egyházkormányzat igazgatása alól, és a saját királyi kápolnájának tartotta, ami nem a méretet, hanem a funkciót jelöli. Esztergom lett az egyházi fő városa, míg Székesfehérvár az állam koronázó fővárosa. Így alakult ki, hogy Székesfehérváron a Szent Koronával az esztergomi érseknek kellett koronáznia ahhoz, hogy jogszerű legyen valamely magyar király legitimációja. Gézához való érzelmi kötődésénél meg kell említeni, hogy István apja kemény, véreskezű ember volt, és bizony szilajságban Sarolt, István édesanyja sem maradt el. Így válhatott maga István is keménnyé. Úgy gondolom, nem érzelmi alapon nem nyúlt a négykaréjos templomhoz, hanem a múlt elhagyandó dolgaként kezelte. Ugyanakkor az érdekes lenne, ha mégis bebizonyosodna, hogy nem a négykaréjosba, hanem a koronázótemplom elődjébe temették Gézát, ami a fent említett Szabó Zoltán hipotézise. Persze ennek igazát vagy ellenkezőjét a régészeknek kell bizonyítania vagy cáfolnia. Ha bármi ilyen igazolódna, akkor a történelmünket újra kell értékelni. Amit viszont kijelenthetünk a négykaréjossal, a Szűz Mária-bazilikával és a körülöttük épült várossal kapcsolatban, hogy az előzmények a 10. századig, Árpádig mutatnak vissza. Ez a történelmi ív érdemben öleli fel mind Géza nagyfejedelem, mind István nagyfejedelem, majd király alakját, életművét és személyiségét!
