Válaszok a Kelemen Béla utcai építkezéssel kapcsolatban 
Válaszok a Kelemen Béla utcai építkezéssel kapcsolatban
Válaszok a Kelemen Béla utcai építkezéssel kapcsolatban Mint az önkormányzat honlapján írják, a hivatalnak nincs helyi építéshatósági jogköre, a lokális közérdekre és közérdeklődésre tekintettel fontosnak tartják, hogy az ügyben ismert információkat megosszák. Cser-Palkovics András polgármester a Köztér május 15-i adásában az első kérdés után osztotta meg gondolatait az építkezés kapcsán.
A kérdéses telek a Kelemen Béla utca 29-33. társasházzal szemközt lévő füves terület, amely régóta beépítetlen, emiatt a környéken lakók és a Szabadidőparkot használók számára azt a benyomást kelthette, hogy ez a terület a Palotavárosi Szabadidőpark része, mely örökre rét-jellegű zöldfelület marad.
A terület évtizedek óta magántulajdon, nyilvántartás szerint építési telek, melynek tulajdonosa – természetesen a jogszabályok, előírások betartása mellett – belátása szerint rendelkezhet vele. Az, hogy mostanáig nem következett be változás a területen, nem a telek minősítésén vagy tulajdoni viszonyain múlt, hanem kizárólag a tulajdonos és a beruházó szándékán.
Több felvetés érkezett a területen található fák kivágásával kapcsolatban. Jelenleg a hatályos jogszabályok alapján magánterületen a fakivágás nem engedélyköteles. Korlátozást e tekintetben csak az jelenthet, ha védett madárfaj fészkel a kérdéses fán, ez esetben a Kormányhivataltól kell megkérni a szükséges engedélyt, állásfoglalást. A lakásokat építtető beruházónak azonban a fák pótlására vonatkozóan van kötelessége, mégpedig egy éven belül kell ültetnie új növényt úgy, hogy az új facsemete 3 éven belül legalább akkora lombtérfogatú legyen, mint az általa kivágott fa.
A Palotavárosi tavak környékén összesen 441.426 négyzetméter zöld jellegű terület és tó van, melyből bő 45 ezer négyzetméter véderdő, a fásított közterület pedig több mint 21 ezer négyzetméter. Ezek önkormányzati tulajdonban vannak, értékesítésük, beépítésük pedig kizárt.
A beruházásról a főbb adatok:
• Két épület készül, melyekben összesen 73 lakás lesz,
• 30%-os lesz a telek beépítettsége, egy korábbi, azóta elvetett terv ennél jóval nagyobb, 38%-os beépítettséget ért volna el, de ez nem talált támogatásra, tehát a beruházó alakított a terveken és visszafogta azokat,
• mélygarázsokban és felszíni kocsibeállókban összesen 79 kocsibeálló kerül kialakításra.
Az önkormányzat számára kiemelt cél a zöldterületek védelme és bővítése mellett az is, hogy a városi lakásállomány bővüljön. Ez nem elképzelhető a magánberuházók nélkül, a nagyobb lakáskínálat hozzájárul Székesfehérvár versenyképességéhez, a lakhatás minőségének javulásához és az önkormányzat reménye szerint a lakáspiaci árak konszolidációjához is a kínálat növekedése által. Arra biztatják és hívják a Kelemen Béla utcai projekt gazdáját, hogy lakossági fórum keretében egyeztessen a helyi, környéki lakosokkal és a lehető legtöbb információval lássa el őket a beruházás kapcsán.
Ami a konkrét beruházások szabályozását és engedélyezését illeti: az önkormányzat bármely városban lévő terület sorsába egy fő eszközzel tud beavatkozni, ez a Helyi Építési Szabályzat. Sem a HÉSZ-t kialakító szakemberek, sem pedig a mostani, konkrét épületet engedélyező Országos Tervtanács nem talált problémát a megvalósuló társasház kapcsán, és nem tudnak az építkezés kapcsán hivatalosan benyújtott állampolgári kifogásokról, panaszokról sem.
Az önkormányzatoknak 2020 óta nincs építési engedélyezési jogköre, nem tudták volna érdemben befolyásolni e beruházásnak a paramétereit vagy lefolyását. Mint a honlapon olvasható, a mostani, Kelemen Béla utcai építkezés esete is mutatja, hogy már csak a helyi közösségek tájékoztatása, a beruházók, tulajdonosok és a közösségek közötti kapcsolattartás okán is fontos volna, hogy az önkormányzatoknak legyen jogi lehetőségük, mozgásterük az építési igazgatás és engedélyezések kapcsán, de ezt korábban önkormányzat és a városvezetés többször is egyértelművé tette a magyar állam képviselői felé.
