Törökök és fehérváriak a várvédők ellen
Törökök és fehérváriak a várvédők ellen
Törökök és fehérváriak a várvédők ellenSzulejmán délről úgy jött felfelé, mint kés a vajban. Valpót követően Siklós vára keményen ellenállt, de esélye sem volt, majd kardcsörrenés nélkül megadta magát Pécs. A német zsoldosokkal sem áldotta meg a magyarokat az ég, mert ugyan voltak, kik kéthetes ostromot álltak talján társaikkal együtt Esztergomért, de olyanok is akadtak, akik a fehérvári lakossággal viaskodtak, amíg a török ellepte hazánkat.
Varkocs György várkapitányunk hiába próbált e téren rendet tenni, még a szomszédos Palota várurával is meggyűlt a baja, aki úgy érezte, ez a legjobb idő a birtokok növelésére.
Varkocs szokásos váron kívüli rendrakásából visszajövet a török által körülvett várba már csak a mocsarak rejtekútjain tudott bejutni. A kilencszáz várkatonán kívül ötven zsoldosa volt Varkocsnak, és egy egységre nem jutó teljes városa. Ezekkel kellett szembenéznie negyvenezer török fegyveressel. A török tíz napon át ostromolta a várost, s csapott léket egyik bástyánknál, ágyúzta keletről a várost. Szulejmán szeptember másodikán végső támadásra szánta el magát, és előbb az Ingovány városrész felől indított ostromot, majd mindjárt bevéve a Sziget és Budai külvárost, rohamozta a Budai kaput. Az ostrom tíz napjában szinte minden nap a törökre csapott Varkocs és zsoldos lovasai, hogy eltántorítsák őket terveiktől. Így tettek szeptember másodikán is, ám Fehérvár polgárai a visszaérkező magyarok előtt bezárták a Budai kaput, és annak hídját is felhúzták. A hősök mind odavesztek. Varkocs Györgyöt a török lefejezte, felkoncolta.
A vár megadásáról döntöttek a fehérváriak, és a megmaradt őrséget akaratuk ellenére fegyverletételre kötelezték. A török az olasz és német zsoldosokat elengedte, de a kapitányukhoz is áruló fehérváriak többsége a török mészárszék áldozata lett.
