Clear sky16 °C
2019. március 23. szombat Beáta
Menü

19. századi magyar versek világsztárok előadásában

19. századi magyar versek világsztárok előadásában
Sándor Petőfi a Facebookon - Vajda Éva tanárnő projektje (Fotó: nyugat.hu)

Sorozatunk első részében 19. századi magyar versek párosulnak egy-egy híresebb filmjelenethez, az adott sztárhoz kötődő szinkronhanggal. Nézd meg, hogyan szavalja el Antony Hopkins a Himnuszt vagy éppen miként hangzik Tom Hanks-től egy Petőfi-költemény!

A 19. század az egyik legérdekesebb kor volt a történelemben, nem csupán hazánkban, de világszerte is. Nem akarok most mélyen elmerülni a távoli múltban, de érdemes tudnunk, hogy ebben a száz évben alakultak ki mai világunk alapjai. Ekkoriban - egészen pontosan az 1860-as, 70-es években - jöttek létre a mai egységes nemzetállamok: egyesült Olaszország, Németország, az 1867-es kiegyezés után létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia.

Az ezt követő korszak boldog békeidők néven híresült el, melynek lenyomatát a kávézás és teázás szokásai mellett számos híres hazai épület is őrzi. Felépült a Pesti Vigadó, az Operaház, a  Várkert bazár, az Iparművészeti Múzeum, elkezdték építeni az Országházat, és megszülettek a milleniumi emlékműnek, a Hősök terének tervei. Mindezt a század első felének törekvései teremtették meg, köztük olyan költők és írók, akik a néphez szólva erősítették a nemzeti öntudatot. Lássuk, kikről van szó! 

Antony Hopkins: Himnusz, 1823

A 19. század elején itthon a császárhimnusz jelentette a nemzet dalát, előtte csak közösségek néphimnuszai léteztek. 1823-ban végül Kölcsey Ferenc megírta a magyar történelem fontosabb epizódjait összegző Himnuszt, és nem sokkal később, 1836-ban megszületett úgymond versenytársa is, Vörösmarty Mihály Szózata. A nép körében mindkettő közkedveltté vált, végül Kölcsey Ferenc művét választották a magyar himnusznak. Ezt Erkel Ferenc zenésítette meg 1840-ben, hivatalos elismerésére viszont csak 1990-ben került sor, azóta Alkotmányunk részét képezi.

Kölcsey Ferenc Himnusza a század eleji romantikus stílusban készült, jellegzetességei közé tartozik a múltba révedés, az eseményeknek jelenre való kivetítése, példaállítása, ellentétek alkalmazása. A himnusz műfajához tartozik viszont a magasztos hangnemben, imaszerűen megfogalmazott kérés. Mindezek miatt kiválóan passzol a vershez Antonhy Hopkins tapasztalatot és bölcsességet sugárzó arca, amint  okítja filmbéli lányát - eredetileg a szerelemről, most a magyar sorsról -,  valamint a verset szavaló Sinkovits Imre mélyen zengő, kissé borús hangja, amint tolmácsolja az égiekhez intézett szavakat. A versmondós videóban átható jelenet a Ha eljön Joe Black című filből való.

Morgan Freeman: Füstbement terv, 1844

1844 elejére - az évben, amikor a vers készült - Petőfi Sándor már egész füzetnyi verssel rendelkezett, melyeknek ekkor kezdett kiadót keresni. Végül Vörösmarty Mihály segítségével ez meg is valósulhatott. Petőfi boldog volt, megkapta az előleget és másfél év távollét után hazasietett szüleihez a húsvéti ünnepekre. Ekkor született két családi témájú verse, melyek közül az egyik a Füstbement terv, melyben édesanyjáról, a szülő viszontlátásának öröméről ír.

Petőfi Sándor költészete saját élményeiből fakad, valós érzelmeket, eseményeket, gondolatokat vitt át rímekbe. Itt is ez a jelenség figyelhető meg és ugyanez a keresetlen őszinteség tette őt a 19. század legnagyobb hatású költőjévé, aki képes volt műveivel tömegeket mozgatni. Mindehhez jól illik Freemann nyugodtsága, a sztár szinkronhangja, Helyey László pedig selymes hangszínével képes megőrizni Petőfi-vers természetességét. Egyszóval tényleg olyan, mintha Freemann hazautazásáról mesélne Matt Damonnak. A jelenetet eredetijét az Invictus- A legyőzhetetlen című filmben találhatod meg.    

Tom Hanks: Egy estém otthon, 1844

Újabb vers Petőfitől, szintén 1844-ből. Az előzővel ellentétben ebben az édesapa karaktere kapja a nagyobb hangsúlyt. Petrovics István munkavállalóként kezdte, végül vállalkozó lett, ám a megélhetésért folytatott állandó küzdelem szigorú, makacs, kemény, olykor durva és indulatos emberré formálta. Hasonló okok miatt szokta az apákat racionális, kritikus és előrelátó gondolkodásmód jellemezni: ezzel igyekszenek családjuknak minden szükségeset megteremteni. Petőfi Sándor édesapja ezért sem támogatta fiát a bizonytalan jövedelmet jelentő írói és színészi pályán.

A vers második, rövidebb része az apai modort állítja szembe az édesanyja hozzáállásával. Hrúz Mária szelíd természetéről híresült el, ő volt az, aki csillapította férje indulatait. Valóban, míg az apák biztos iránymutatással akarnak segíteni, addig egy anya úgy akarja gyermekének a legjobbat, hogy támogatja választásában. A kétféle szülői szeretet legszebb megnyilvánulása ez a vers. Tom Hanks alias Forrest Gump arckifejezései, Bubik István érzékletes tónusa és persze Petőfi Sándor egyszerű sorai igazán életszerűvé teszik a költeményt ebben a versmondós videóban. 

Brad Pitt: István öcsémhez, 1844

Folytatva a családi témájú Petőfi-versek sorát, szülei után most egyetlen testvéréhez, a nálánál két évvel fiatalabb Petőfi Istvánhoz szól e versben, pontosabban költői levélben. Petőfi István édesapjuk példáját követve mészárosként dolgozott, ugyanakkor bátyja hatására maga is írt verseket, nyelveket tanult. A forradalom után ő lett a gyámja Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiának, Petőfi Zoltánnak. 

A versmondós videóban nem hallható a teljes vers, csupán az első fele, de ennek többesszámú megszólításából is gyanítható, hogy öccse együtt van a szülőkkel. Így bár Istvánhoz intézi levelét, Petőfi mégis szüleik felől érdeklődik, e műve is inkább róluk és az édesapjával való kapcsolatáról szól. Mindazonáltal a videó érdekes színt ad a versnek: a borús hátteret elfeledteti Brad Pitt mimikája, Varga Gábor szinte teljesen hétköznapi hangsúlyozása, és persze a Blöffből származó jelenet, mellyel egyfajta szatírává alakul a költemény. 

Bruce Willis: Ha férfi vagy légy férfi, 1847

Petőfi Sándor 1846 őszén találkozott Szendrey Júliával és onnantól kezdve elég viharosan alakult a kapcsolatuk. A félreértésektől a rosszindulatú pletykákon át a szigorú apósig mindenen keresztülmentek 1847 szeptemberéig, az esküvőig. 1847 januárjában, mikor e mű született, szintén nehéz helyzetben volt a pár: Júlia apja ellenezte a kapcsolatát a biztos állás nélkül élő költővel, egy gazdag földbirtokosnak szánta lányát. A lány ugyan nem egyezett bele a házasságba, de meg kellett ígérnie, hogy egy évig Petőfivel sem házasodnak össze. Tulajdonképpen ekkor kezdődött Petőfi Sándor életének legboldogabb időszaka, ami egyúttal költészetének fénykorát is jelentette.

Ez az 1847-es Petőfi-mű témájában, kifejezésében, mondanivalójában tulajdonképpen minden évszázadban aktuális, minden korban megállja a helyét. A legjobb színészeket választották e versnek az elszavalására: Bruce Willis klasszikus férfitípusa valamint Dörner György karakteres, egyszerre szelíd és erős szinkronja szintén hozzáad a tartalomhoz. Az eredeti párbeszéd a Looper a jövő gyilkosa című filmben található. 

Jack Nicholson: Ide kislyány, 1847

Szintén Petőfitől, szintén 1847-ből. Az előzőnél bemutatott háttér itt is igaz, szóval nem nehéz kitalálni, ki lehet az a bizonyos "kislány", akihez szól a költő a műben. A könnyed szerelmes vers azonban ebben a versmondós videóban Jack Nicholson játékával, Reviczky Gábor hangsúlyaival és Greg Kinnear reakcióival teljesen máshogy hangzik. Vicces, szórakoztató, ráadásul magyar irodalom is, mi több kell még? A jelenet a Lesz ez még így se! című filmből származik.

A verseket nem csak tartalmukért és formájukért lehet szeretni.  Egy vers az adott kor szellemét, nyelvét, szófordulatait és érzésvilágát tükrözi, ezeket maradandó formában őrzi és örökíti tovább a következő nemzedékekre. Ezek a versmondós videók a 19. századi, elsősorban Petőfi Sándor-műveket dolgozták fel, és általuk úgy érzem, egy új felületet jött létre a magyar irodalom közvetítésére. Viccesek, szórakoztatóak, elgondolkodtatóak, és újak! Ezeket nézve és hallgatva talán már nem az "elavult" jelző jut eszünkbe vers, irodalom és kultúra szavak hallatán, hanem egy múltat őrző, mégis frissen ható szemlélet.

A sorozat következő részében azt nézzük meg, hogyan sikerült megoldani a 20. századi művek felfrissítését, és egyáltalán milyen filmeket, költőket és verseket vágtak össze a kreatívok. Addig is, írd meg kommentbe, melyik a fentiek közül a kedvenced!

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár