Poloskainvázió: van rá megoldás?
Poloskainvázió: van rá megoldás?
Poloskainvázió: van rá megoldás?Mint ahogyan már bizonyára mindenki tapasztalta, aki e sorokat olvassa: Székesfehérvár nemcsak a turisták számára jelent kedvező utazási célpontot, hanem a zöld vándorpoloskák is felfedezték idén a város látnivalóit és gyümölcsökben, zöldségekben gazdag kertjeit. Sőt, hotelszobák bérlésével se foglalkoztak, hanem kéretlenül állítottak be csövezési szándékkal a magánlakásokba is.
E tendencia pedig nemcsak múlt időben értendő, hanem nagyon is a napjaink részét képezi: jelen pillanatban is több ezer helyi lakó gondolkozik azon – és bújja a netet veszettül információk után kutatva -, hogy miként toloncolja ki a soklábú vendégeket?
Személyes információ: A poloskák még az edzőtermembe is ellátogattak! Kernusz Viki barátnőmre mondjuk jó hatást gyakorolt az egyik kettlebellre felkapaszkodó bogár: észlelésekor úgy ugrott odébb, hogy tovább nem kellett magyarázni neki a gyorsasági erő fogalmát! Hogy az olvasóban ne legyen semmiféle hiányérzet, így gyorsan ki is elégítem az ilyen irányú kíváncsiságot: „A gyorsasági erő az ideg-izom rendszernek az a képessége, amely lehetővé teszi viszonylag nagy ellenállások magas kontrakciós (izom-összehúzódás) gyorsasággal történő legyőzését.”
A poloskák még az edzőtermembe is ellátogattak (Fotó: Temesvári Márta)
S jól is tette, hogy nem ért hozzá ehhez az állatkához, mert akár a zöld vándorpoloskáról, akár az ázsiai márványos poloskáról is legyen szó, azt tudni kell, hogy mindegyik nagyon büdős! Ha a lakásunkba bemászik egy (vagy több) példány, lehetőleg csipesszel fogjuk meg, vagy egy újságpapírral, firkacetlivel hessegessük egy papírra vagy egy eldobható műanyag pohárba, s dobjuk ki az ablakon, vagy eresszük el a fűben (jobb híján), így nem fogja ránk ereszteni bűzmirigy-váladékát.
Vannak, akikre szadista pillanatok telepednek egy ilyen bogár láttán és élvezettel széttapossák azt – ám akkor egyrészt tartós bűz fog a bogárral érintkező területeken megtelepedni, másrészt megöltünk egy állatot. Mi pedig ugye elsősorban arra törekszünk – élő, lélegző homo sapiensként és a többi élőlény felé irányuló lojalitással -, hogy elsősorban ne elpusztítsuk, hanem inkább elkergessük.
Valaki bizonyára azonnal szétlapította volna a poloskát a kettlebellel, én viszont inkább elengedtem a szüleim kertjében. Anyukám nem örült...
(Fotó: Temesvári Márta)
Persze, érthető a kertészek aggodalma és bosszús viszonyulása velük (és most velem) szemben, hiszen nyolc éve nem volt olyan rossz a helyzet ilyen téren, mint most. Egyszerre több faj is ellepte a veteményeseket.
A poloskáknak egyébként világszerte mintegy 40.000 fajtáját tartják nyilván. Magyarországon kb. 800 fajt figyeltek meg eddig. A zöld vándorpoloskát csak 2000-ben észlelték először hazánkban, az utóbbi években viszont egyre többen lepték el Közép-Európát. Ennek oka valószínűleg a klímaváltozásnak köszönhető – idén pedig az enyhe ősznek. A meleg időjárás ugyanis segít a zöld vándorpoloskának az áttelelésben. Vannak, akik szerint az importált zöldségekkel és gyümölcsökkel kerülhetett hozzánk e faj sok példánya, aztán szépen szaporodni kezdtek a kedvező időjárás miatt. Eredetileg ugyanis Etiópiából származik, s a világkereskedelem szerteágazó volta miatt jutott el a Föld több zugába.
A legsűrűbben jelenleg az afrikai eredetű vándorpoloska látogat el az ágyásokba. S ez miért baj? Hát nemcsak a bűz miatt, hanem, mert előszeretettel dézsmálja a terméseket! Többek között az ő szívásnyomait is felfedeztem szüleim kertjében, midőn paradicsomot akartam szüretelni pár héttel ezelőtt. (Erről írtam egy korábbi cikkemben is, talán még emlékeztek rá: Az egészséges paradicsom nevelésének titkai)
Ezt a paradicsomot bizony kinézték maguknak a poloskák... (Fotó: Temesvári Márta)
A poloska imádja a szőlőt is: szúrása nyomán a termés megbarnul, megrohad és megszárad. S van még egy nem túl gusztusos lenyomata is jelenlétének: emésztőnedvének váladékával és ürülékével beszennyezi a zöldséget, gyümölcsöt, amely így ehetetlenné válik.
A fő kérdés az, hogy mit lehet tenni a poloskák ellen? Az egyik szomszédom szerint a legjobb megoldás a motoros lombszívóval érhető el, míg egy másik kertész szerint a háló nyújt megfelelő megoldást. Védekezni mindenki akar: főként a gazdák, akik féltik a szüretre váró almát, körtét, s a többi gyümölcsöt, zöldséget.
Elméletileg a megelőzés a leghatásosabb: ahol a többi kártevő ellen is védekeznek, ott a poloska se tud megmaradni. Kaliforniában, Ausztráliában, és Hawaii-on a Nezeara viridula parazitáit használják a túlzott elszaporodás ellen. A tachinid légy és egy darázs, a Trissolcus basalis a poloska testére rakja rá petéit, a kikelő lárvák pedig belőle táplálkoznak. (Több horrorfilm alapja lehetne ez a jelenet…)
A poloskát a legtöbben inkább felfordulva szeretnék látni... (Fotó: Temesvári Márta)
Erről viszont most már hiába beszélünk, s nemcsak azért, mert igencsak körülményes lenne most az említett parazitákat beszerezni, hanem, mert itt az eső, alaposan megáztunk, s már hiába húzunk ugye köpönyeget… (Akik vegyszereznek, azok is hiába állnak neki az irtásnak, a szüret miatt nem férnek már bele a növényegészségügyi várakozási időbe.)
Miért megy a poloska a lakásba? Mivel egyre hűvösebbek az éjszakák és a nappalok! Ő pedig szereti a meleget. Elméletileg az első fagyokig el kell szenvednünk jelenlétüket! Ezennel üzenem nekik, hogy én már most is fázni szoktam éjszaka, számomra, már itt a fagy!
Egyébként egy egyszerű szúnyogháló elég ahhoz, hogy ne tudjon bemászni a szobába, felesleges vegyszerek után kutatni, kiváltképp mivel az életterünkből lehetőség szerint ki kell zárni a vegyi anyagokat!
Az edzőtermem ablakain nincsen szúnyogháló, így jöhetett be a kis zöldike. (Fotó: Temesvári Márta)
Másrészt: mindig ki szoktam hangsúlyozni, hogy a természet mindenre tudja a megoldást. Így van ez a poloska esetében is. Több állat például kimondottan kedveli ezt a fajta csemegét. Bár megjegyzem: ha veszélyt érez, a bűzmirigyeit aktivizálja, és a rovarevő ragadozóknak elmegy a kedve felfalásától.
A cseheknél nemrég végeztek egy vizsgálatot, mely során kiderült, hogy a megfigyelt madárfajok 82 százaléka poloskákkal is etette fiókáit! Bizonyítottan fogyasztja a kis zöldikéket a házi és mezei verebek, a gébicsek, billegetők, füzikék, a hantmadár, gyurgyalag, varjak… Ezen kívül a denevérek és a sünök is szeretik! Akkor teszünk tehát a legtöbbet az ügy érdekében - s mondhatjuk magunkat környezet-tudatosnak-, ha védjük ezeknek a hasznos állatoknak az életterét!
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet
