5 hónapnál régebbi cikk

Milyen gyógynövényekkel kezelhetjük a torokfájást?
·EgészségBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined
Milyen gyógynövényekkel kezelhetjük a torokfájást?
·EgészségBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined

Ha fáj a torkunk, nincs is jobb egy forró, finom teánál! Vágyunk ilyenkor egy olyan ízletes főzetre, mely nemcsak aromája miatt hat megnyugtatóan ránk, hanem csillapítja a fájdalmat is, csökkenti a gyulladást és fertőtleníti a torkot.

Zsálya

E kiváló fűszert elsősorban ételízesítőként szokták használni, ám gyulladáscsökkentő, vírusölő és antibakteriális hatása miatt torokfájáskor, köhögéskor, rekedtség esetén is bátran elővehetjük. Az említett problémák kezelésére a mezei, a kerti és az orvosi zsálya is felhasználható.

Az orvosi zsálya a legalkalmasabb a gyógyításra – ezért is szokás „növényi aszpirinnek” is nevezni.

Neve a latin „salvere”, vagyis a „megőrizni” szóból ered, utalva arra, hogy minden betegségre gyógyírt jelenthet. A „Salvia officinalis folium” hatásai: antibakteriális, antifungális – fungisztatikus, antivirális, gyulladáscsökkentő (a cseranyagok miatt), izzadásgátló (szintén a cseranyagoknak köszönhetően), antioxidáns (a flavonoidok miatt), összehúzó (adszringens) és étvágyjavító (a keserűanyagok hatása).

A zsálya kiválóan alkalmazható torokfájáskor

Pixabay

 Ebből adódóan alkalmazható: gyomor- és bélrendszeri panaszoknál (diszpepszia, étvágytalanság, hasmenés, bélhurut, aranyér (ülőfürdőként)…), a szájüreget érintő problémáknál (bakteriális fertőzések, sérülések és gyulladások a száj és a torok nyálkahártyáján, fogínygyulladás…) esetén.

Barátunk lehet a túlzott verejtékezéskor, klimax esetén (hőhullámokra), húgyutak fertőzésekor, légúti betegségeknél, lázcsillapításkor, menstruációs panaszok enyhítésekor, valamint az Alzheimer-kór enyhe és középsúlyos stádiumában. Ha nehezen gyógyulnak a sebeink, akkor segítséget nyújthat vértisztító hatása (természetesen külsőleg alkalmazva).

A zsályát Dioszkoridész sebkezelésre, vizelethajtásra ajánlotta, Plius pedig mellkasi bántalmakra, epilepszia, bélféreg, kígyóharapás ellen. A középkorban Nagy Károly utasítására a királyi gyógynövényes kertben is termesztették. Indiában álmatlanság, kedélybetegség, emlőgyulladás, aranyér, szembetegség gyógyítására is használták. A menstruáció serkentésére már a régi görögök is fogyasztották, a múlt századokban pedig torokfájásra, fogíny- és szájgyulladásra készítettek főzetet belőle.

Dioszkoridész arcképe egy metszeten

Wikipedia

S, ha már elődeink is így tettek, hát mi is élvezzük ki jótékony hatását, kiváltképp a téli, hideg évszakokban, amikor fáj a torkunk és a nyelés is fájdalmakat okoz!

Egy csésze zsálya teához kb. 1 púpozott evőkanálnyi növényt kell 5-8 percig forró vízbe áztatnunk, majd leszűrnünk.

Sokszor 10 perces áztatási időt javasolnak a teafőzéshez, ám ez nem mindenre érvényes szabály. Attól függ, hogy melyik növényről van szó. A zöld teának pl. három perc az áztatási ideje.

Az sem mindegy, hogy milyen eszközöket használunk a művelet során: vannak olyan reagens anyagok is, amelyek bizonyos anyagokkal olyan reakcióba léphetnek, amelyek számunkra káros anyagokat választanak ki, avagy megváltoztatják, esetleg hatástalanítják a teánkat. Ilyenek lehetnek többek között a cseranyagok, polifenolok. Ezért nagyon fontos, hogy a teakészítéskor – és fogyasztáskor – kerüljük az alumínium eszközök, edények használatát, de a réz és a vas is több esetben reakcióba lép a különböző hatóanyagokkal.

Nem mindegy, hogy milyen eszközöket használunk a tea elkészítésekor és fogyasztásakor

Pixabay

A legjobb, ha úgynevezett inert anyagú edényeket használunk, amelyekből tudomásunk szerint nem tudnak kilépni ionok, esetleg oldható összetevők. Ilyenek az üveg, a porcelán, magas hőfokon kiégetett kerámia. Ha mindenképpen szeretnénk fém edényt, eszközt használni, akkor jó választás az inox is, amely szintén nem mutat reakciót a növényi hatóanyagokkal, s emellett még jól is tisztítható.

A teafőzés szabályairól egyébként 2019-ben készült publikáltam e rovatban egy cikket egy szakértő segítségével, mely elolvasható itt.  

Figyelem! A magas tujon-tartalom miatt az illóolaj hosszan tartó használata nem javasolt. Szoptató anyáknak, terhes nőknek és alacsony vérnyomásúaknak a zsályatea ellenjavallt!

Frissen szedett és megmosott csalán – szárításra várva

Temesvári Márta

A teafőzéshez és általában a főzéshez szánt növényeket (legyen szó kamilláról, kakukkfűről, csalánról…) a családom mindig zsenge állapotban szokta begyűjteni, megszárítani a napon, majd „bezacskózni”.  (A zsályaleveleket például június-július táján szedjük le.)

Amikor borúsabb az idő / nagyobb a pára / hűvösebb van, akkor az anyukám hagyni szokta, hogy a növény egy kicsit leszikkadjon, megfonnyadjon, majd szárító gépbe teszi, hogy ne sokáig álljon nedvesen, különben penészessé válhat. A gépet kb. 50 fokra állítja és nagyjából 10 órán át bekapcsolva hagyja. Miután kellőképpen kiszárad a növény a gépben, ráborítja egy nagy terítőre, a tenyereivel jól megnyomkodja, hogy a roppanós levelek lepattanjak a szálról, a kemény szárakat pedig kidobja.  A száraz levelek aztán csavaros üvegbe kerülnek, és főként teaként végzik életútjukat.

(Szakmai lektor: Fülöp Attila kertészmérnök)

Borítókép: Pixabay
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek