Utazók és úti célok, avagy utazási típusok a turizmus világnapjára 
Utazók és úti célok, avagy utazási típusok a turizmus világnapjára
Utazók és úti célok, avagy utazási típusok a turizmus világnapjára A turizmusban, ha az utazás célját nézzük, két fő típus létezik: a hivatásturizmus valamint a szabadidőturizmus. Nem árulok el túl nagy titkot azzal, hogy a hivatásturizmus a munka világát érinti - ide tartoznak az üzleti utak, kongresszusok, kiállítások, diplomáciai- és tanulmányutak -, míg a szabadidőturizmus minden mást, elsősorban a vakáció, a pihenőidő, a szünidő, a szabadság kellemes, otthontól távoli eltöltését szolgálja.
A hivatásturizmust ezzel le is rendezném, a szabadidőturizmus jóval izgalmasabb témakör, hiszen az ez iránti vágyban valamennyien osztozunk. Oké, felszállunk egy buszra, vonatra, repülőre, elutazunk valahova kikapcsolódni. Na de milyen utazási formák léteznek? Milyen típusai vannak és milyen hozzáállás, felkészülés szükséges a különböző utazásokhoz?
Természetjárás
Három napos hidegélelem, bakancs, vér és verejték. Körülbelül ezek a képek jelenhetnek meg egy átlagos, nem ezt az utazási formát űző polgár lelki szemei előtt. Kicsit próbáljuk meg konkretizálni, mit is takarhat ez a forma. Ez az utazás tulajdonképpen egy meghatározott útvonal bejárását, illetőleg egy adott cél elérését jelenti sportolással egybekötve, leginkább természetes környezetben. Igen, nagyjából ez a definíciója a túrázásnak, kirándulásnak. Van belőle mindenféle, igazán színes a skála: létezik gyalogtúra, kerékpártúra, hegymászó túra, barlangtúra, lovastúra, sítúra... a többit a képzeletedre bízom. A természetjárást tartják az egyik legjobb relaxációs utazásnak, a természet tökéletes választás a civilizációs, mesterséges, hétköznapi és mindenféle stressz gyógyítására.
Üdülőturizmus
Az üdülőturizmus az egy helyben pihenni vágyóknak a kedvelt utazási típusa, akik a mindennapokban annyit sürögnek-forognak, hogy végül nincsen más vágyuk, minthogy ne otthon kelljen lefeküdni aludni. Ebben az esetben az utazó egy helyben, de legalábbis egy régióban tartózkodik, és kevés helyváltoztatás árán élvezi a semmittevést, a gondtalan, sokszor tervezetlen szabadidőt. Erre példa a termálturizmus, vagy ha csak szimplán leruccansz egy hétvégére a horváth, bolgár, olasz vagy ki tudja melyik tengerparta, és itt egész nap süttetheted a hasad a napozóágyon, este pedig bulizol egyet a közeli bisztróban, vagy megvacsorázol az egyik helyi étteremben. Szintén ide tartoznak az "egy hét, félpanzió, Tunézia" típusú nyaralás-gyárak is.
Kulturális turizmus
Amennyiben az utazó célja egy új, sajátos kultúra megismerése, vagy egy konkrét kulturális eseményen való részvétel végett keres fel egy távoli helyet, akkor bizony ő egy kultúrturista. Ha például egy világvárosba utazol, és kíváncsi vagy az ottani látnivalókra, mondjuk a párizsi Eiffel-toronyra, a római Pantheonra, hogy az egyiptomi piramisokról ne is beszéljünk, akkor te kulturális céllal utazol és a kulturális turizmust erősíted. Mindennek nagyobb testvére a körutazás, ami akár több állam, akár egy vagy több kontinens felfedezését is lefedheti.
Egészségturizmus
Ennek az utazási formának elsősorban nem a kikapcsolódás a célja. Lényege, hogy az utazó egy konkrét műtét vagy orvosi ellátás miatt látogat egy idegen országba, ahol azonban annyi időt tölt el, mint egy vakáció esetében. Tehát egy olyan egészségre irányuló cél ez, amit az utazó csak a turizmus eszközeivel tud megvalósítani. Ha az utazó motivációja a betegség megelőzése, akkor wellness-turizmusnak hívjuk, ha pedig a betegségből való kigyógyulás, akkor gyógyturizmusnak nevezzük. A wellness-turizmusnak viszont van élvezetes oldala is: a jóga, a sport és fitness, a szépség- és kényeztető kezelések, a rekreáció és a spirituális feltöltődés mind ide tartozik.
Vallási turizmus
Készülj fel, mert olyan információ következik, amire egészen biztosan nem számítottál. A vallási turizmus olyan utazókat takar, akiknek vallási, szakrális műemlékek, helyszín(ek) meglátogatása a célja, illetőleg vallási rendezvényen szeretnének részt venni. Természetesen ide tartoznak a zarándokutak is. Ki gondolta volna! Tehát ha a Vatikánba, Jeruzsálembe, Mekkába, Lhászába, vagy a Gangesz partján fekvő Benáreszbe mész, és nem kulturális, hanem kifejezetten vallási célból utazol, akkor a vallási turisták táborát képviseled. Magyarországon is több ilyen zarándokhelyet találni, ilyen például Máriapócs, Máriabesnyő, vagy a Fehérvárhoz közeli Bodajk, ahol a legendák szerint Szent László úgy állította meg a Székesfehérvár ostromára készülő pogányokat, hogy keresztet vetett rájuk. Bodajk vizének ezentúl gyógyerőt tulajdonítottak, több csodás gyógyulásról is szólnak a történetek.
Sportturizmus
A sportot űzők és a valamely sportágat kedvelők alkotják a sportturizmus közönségét. Az aktív sportturisták elsősorban sportolás miatt utaznak, mondjuk egy verseny miatt, vagy éppen azért, mert az adott sportág különleges körüményeket kíván. Hogy egy teljesen egyszerű példát említsek, a síelők elég népszerűek a sportturizmusban, de ugyanígy a golfozók is szívesen utaznak azért, hogy idegen pályán, új körülmények között tesztelhessék ügyességüket. A sportturizmus passzív résztvevőit képezik a nézők és a drukkerek, akik egy sportesemény miatt látogatnak külföldre, erre motiváló rendezvény lehet például az olimpia, a Forma-1, a foci (Eb, vb, Bajnokok Ligája) többek közt.
Gasztroturizmus
Akárcsak a kulturális turizmusnál, úgy a gasztroturizmusnál is egy adott helynek egy szó szerinti és átvitt értelmű szeletéért utazunk. Ez esetben viszont a látnivalók helyett inkább a helyi ízek és népszokások megismerése dominál. Az utazó célja lehet egy gasztronómiai rendezvényen, fesztiválon való részvétel, egy borvidék, vagy éppen egy-egy gasztromúzeum, cukrászda, étterem meglátogatása, és a helyi specialitások, ételek és italok megkóstolása. Például ebbe a típusba illik a Münchenben évről évre megrendezett, klasszikus bajor hagyományokat is felvonultató, de egyre inkább nemzetközi népünnepélyhez hasonlító Oktoberfest.
Különleges turizmus
A különleges turizmusba minden beletartozik, ami extrém vagy esetleg életveszélyes. Szóval, ha dzsungeltúrára készülsz az esőerdőbe, vagy az oroszlánok közé a sivatagba túlélőtúrára, akkor annak tudatában tedd, hogy ez már bizony a kalandturizmus része, ami a társadalomból kiszakadás élményét hozza neked (és nem kevés rettegést). Ugyancsak a különleges turizmusba tartozik a szexturizmus is (na vajon ez mit takarhat?), aminek Amszterdam mellett legismertebb úti célja a thaiföldi Pattaya városa. Megemlítendő itt még a jelenleg eléggé gyerekcipőben járó űrturizmus is - bár ha a japánok belehúznak az űrlift építésébe, ez is hamarosan népszerű utazási típus lesz, és légiesen könnyed napokat tölthetünk majd a Holdon.
Állítólag 2050-re elkészülhet az űrlift. Ekkora a híresztelések szerint már 10 milliárdan leszünk... (Fotó: pcworld.com)
Ezek voltak hát a szabadidőturizmus főbb típusai. Ezek alapján csupán egy kérdést kell feltenned magadnak, mielőtt belefognál az úti cél keresésébe: mivel szeretnéd eltölteni a szabadidődet? Mivel tudsz igazán kikapcsolódni? Innentől kezdve a határ a csillagos ég - no meg a pénztárca zsebe. Azért a Holdat egyelőre tartsd meg ott, ahova való, és inkább a földi szférában valósítsd meg kalandos álmaidat. Van még itt elég felfedezni való szépség.
