Most akkor tényleg a telefonjainkon keresztül figyelnek meg minket?
Most akkor tényleg a telefonjainkon keresztül figyelnek meg minket?
Most akkor tényleg a telefonjainkon keresztül figyelnek meg minket?„Képzeld el, hogy Kerék nevű haveromról beszélgettem a tesómmal, és tele lett a telóm gumiabroncs hirdetéssel.” Egy másik: „Nagyon különleges márkájú cipőt vettünk a férjemnek, Celldömölkön. Sokszor dicsértem, és sajnáltam, hogy a mi környékünkön nincs ilyen bolt, erre ez a márka feltűnt az én felületemen is, holott soha nem láttam azelőtt.” A harmadik azt mondta: „Egy barátnőm 50 millió körüli házat keres, és nekem is ilyen értékű lakásokat, és házakat ajánlanak. Én tuti nem kerestem rá!” A negyedik pedig: „Itt volt vendégségben nálam a legjobb barátnőm Németországból. Erre megjelent az én telefonomon egy német áruház hirdetése. Rácsodálkoztam, és megkérdeztem: csak nem ide jársz vásárolni?”
Lehetséges, hogy hangalapú adatokat gyűjtenek rólunk, amit aztán felhasználnak reklám célból? Biztosan nem ember végzi az adatgyűjtést, mert arról ketten is beszámoltak, hogy a termék megvásárlása után jelent meg a hirdetés, tehát valamiféle, értelem nélküli kereső lehet a titok nyitja, ami egyes beszélgetések kulcsszavait gyűjti.
Edward Snowden története óta sok mindent el tudunk képzelni a körülöttünk lévő technika felhasználásáról. Mégis úgy éreztem, ez komolyabb téma, mint hogy egy vállrándítással elintézzem.
Lehetséges, hogy robotok figyelnek minket, hogy aztán a számunkra legmegfelelőbb termékeket ajánlhassák nekünk? Egyébként ez volna a legtökéletesebb marketing: éppen csak kiejtem a számon, hogy festményt szeretnék, és akkor a hozzám legközelebbi galéria árukészlete és árai jelennének meg a felületen. És ha ez így működik, akkor hol lehetne jelentkezni, hogy így hirdethessek? – játszottam el a gondolattal. Éppen ezért felhívtam egy informatikust, hogy megkérdezzem, tett-e a barátnőimhez hasonló megfigyelést.
– Nem, még nem tűnt fel, de nem tartom elképzelhetetlennek. Minden nagyobb program letöltésekor van egy úgynevezett „apróbetűs rész”, amit sokan figyelmen kívül hagynak. Tudod, melyik programnak adtad meg az engedélyt ahhoz, hogy hozzáférhessen a mikrofonodhoz, a levelezésedhez és a teljes kapcsolati hálódhoz? Minden olyan program érintett, ahol videóhívást is eszközölhetsz, és van névjegy tár. Szóval én nem vettem ilyet észre, csak egy másik érdekes megfigyelést tettem: az új generációs, ultra lapos telefonkészülékekből nem lehet kivenni az aksit. Vagyis ha ki is nyomod a készüléket, te nem tudod, mi zajlik a mélyén. Azonban nem gondolnám, hogy ezeket az adottságokat reklámozási célra használnák...
Mivel ez egy elgondolkodó válasz volt, felhívtam egy másik szakembert, Fajkusz Ferencet, az IBM fehérvári központjának szolgáltatásfejlesztési vezetőjét, hogy feltegyem neki ugyan ezt a kérdést: mi a véleménye. „A Nagy Testvér Reklámoz” teóriánkról?
– Szerintem nem lehetséges – hangzik a határozott válasz. – Egy okostelefon Google kereső sávjában lévő mikrofonra kattintva vagy az Apple Siri és a Microsoft Cortona digitális asszisztensek segítségével már lehet hangalapú keresést folytatni. Használod ezt az alkalmazást a telefonodon?
– Nem. Párszor szóltam hozzá, meg kiabáltam is neki, de nem találta el a diktált szavakat.
– Erről van szó. Kb. 19 éve találkoztam először beszédfelismerő szoftverekkel az IBM és a Dragon termékeivel, akkor még csak angol nyelven voltak elérhetők. Az hittem lesz egy digitális titkárnőm. Milyen jó lenne, ha a karosszékben hátra dőlve diktálhatnék, és a számítógép szorgalmasan lejegyezne mindent! Azonban azóta is azt tapasztalnom, hogy számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a hangalapú üzemmód működhessen. Ha zajmentes környezetben, közvetlenül a szád előtt van egy jó minőségű mikrofon, az adott nyelvet akadémiai kiejtéssel beszéled, nincs semmiféle beszédhibád vagy tájszólásod, kellően lassan beszélsz, akkor esetleg használni tudod a hangalapú diktálást.
– Értem, mégis… Kerék nevű haver emlegetése és a gumiabroncsok?
– Ami aktívan foglalkoztat, amin gondolkodsz, azt könnyebben észreveszed magad körül, míg a többi dolgot kiszűri az elméd. Egy Bagdy Emőke előadáson hallottam, hogy ha reggel arra állítjuk be az agyunkat, hogy ma jó napunk lesz, akkor csak a pozitív dolgokat fogjuk látni, ha bal lábbal kelünk, akkor a rossz dolgokat. Én például meglátom a forgalomban a saját rendszámomtól egy számban vagy betűben különböző rendszámokat, mert a saját rendszámomat gyakran kell megadni a parkoló automatáknál ezért az agyamban mindig valahol elöl van. Bizonyos hirdetések például időszakosak. Általában az őszi-téli időszak határán érdeklik az embereket nagyobb számban a gumiabroncs cserék, ilyenkor érdemes tehát kiajánlani. De az internetes reklám tényleg a személyes érdeklődés, személyes információk alapján kerül eléd. Hangalapú információra nincs szükségük, a hirdetéshez szükséges adatokhoz már régen hozzájutottak, és bizonyos szempontból jobban ismerik a szokásaidat, mint te magad. Hiszen évekre visszamenőleg gyűjtik a kattintásaidat, kereséseidet: ezek alapján nagyon jól feltérképezhető, milyen társadalmi rétegben élsz, milyen anyagi körülményeid vannak (gondolj csak a rendelésekre), kik a barátaid, ők mire keresnek rá, melyik időszakban mit keresel… Ezek alapján különböző marketing klaszterekbe sorolják az embereket. Lehet, hogy a barátnőddel ugyan abba a csoportba tartozol, ezért neked is kidobja ugyan azt a hirdetést, amire a barátnőd rákeres.
De mielőtt elborzadnál az interneten személyre szabottan érkező reklámtól. Ugyanazok a technológiák: a számítógépes szövegértelmezés, a gépi tanulás és elemzés tudnak nagyon hasznosak is lenni. Az IBM által kifejlesztett mesterséges intelligencia (Watson) képes hasznosan kezelni ezt a rengeteg információt. Most egyetlen területet emelnék ki, ez pedig nem a marketing, a társadalomtudomány vagy az üzleti szféra, hanem az orvostudomány. A Watsonba minden orvosi szakfolyóiratot betáplálnak, nagyon sok adathoz hozzáférést kap a kezelésekről, a páciensek vércsoportjáról, egészségi állapotáról, a kapott gyógyszerekről, ezekre miként reagáltak, és a memóriájában tömeges mennyiségben jelen lévő adat alapján egy-egy orvosi konzíliumban olyan diagnózist, terápiát tud javasolni, ami a vele együtt dolgozó professzoroknak nem feltétlenül jut eszébe, hiszen az ő agyuk nem tud ennyi adatot ilyen mélységig kigyűjtve kezelni: vagyis Watson sok esetben életet mentett.
Fajkusz Ferenc válasza alapján egyszerű a megoldás: ha valami motoszkál bennem, akkor a körülöttem lévő 1 milliárd információból csak azt fogom kiszúrni, amire a fejemben lévő keresőmotorok rá vannak állva. Plusz ez megfejelve a kapcsolati hálómmal, a kereséseimmel, és a barátaim keresésével, meg az egész világgal. Wow!
Szabadon eldönthetjük, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk egy ilyen minden-mindennel vagy inkább mindenki-mindenkivel összefügg elméletnek. Elítéljük, mert manipulatívnak, személyiségi jogokat sértőnek tartjuk vagy felmagasztaljuk, hogy egy nagy, közös, éltető tudás részesei vagyunk, amire rábízhatjuk magunkat, akár az Avatar c. filmben szereplő Lelkek Fájára. Azonban ne lepődjünk meg azon sem, ha már ilyetén beállítódásaink alapján is besoroltattunk valamelyik halmazba.
