Bognár Zoli nem csodamasszőr, csak szereti napról napra jobban végezni a munkáját
Bognár Zoli nem csodamasszőr, csak szereti napról napra jobban végezni a munkáját
Bognár Zoli nem csodamasszőr, csak szereti napról napra jobban végezni a munkájátKisgyerekes anyuka vagyok, ami sportos életet is jelent, nem csak elkötelezettséget. A gyereket ugyanis nem csak szeretgetni, etetni, tanítani, gondozni kell, de futni is utána, és persze emelgetni. Feltenni az etetőszékbe, feltenni a pelenkázóra, feltenni mindenhova, ahová fel akar jutni, de saját erejéből nem tud. Ennek az észrevétlen, magától értetődő sportnak az esetemben először csak kisebb derékfájás, később erős hátfájás lett a következménye. Rosszabb napokon megéltem az emberi evolúció minden lépcsőfokát a tengerben evickélő pösz állapottól, egészen a négykézláb mászkáló emlősökig. Sajnos a felegyenesedés jódarabig váratott magára.
Egy barátnőm javaslatára kerültem Bognár Zoltánhoz. Nehézkesen másztam fel a masszőrasztalára. Amikor felfeküdtem, ő rátette a gerincemre a kezét, és széles, erős mozdulatok helyett elkezdett finoman ide-oda mozgatni. Ez a nagyon óvatos „lökdösés”,” ringatás” kezdetben fájdalommal járt számomra, de közben beszélgetni kezdtünk, és egy idő után azt vettem észre, hogy ettől a fura ringatástól ellazultak a tagjaim. Amikor már külön mozdult a lábam és a fejem, akkor kezdett csak ténylegesen dolgozni. Masszírozott, miközben ropp-ropp, halk reccsenéssel jelezte a gerincem, hogy helyükre kerültek a csigolyák. Már az első kezelés után lényegesen jobban lettem. A második és a harmadik után észrevétlenül jött a gyógyulás. Egy nap felkelve azt éreztem: „Jé, hisz nekem nincs semmi bajom!” Lehet, hogy nem is kell mást tennem, csak a gyerekemelgetés mellé más gyakorlatokat is bele kell venni az edzéstervbe?
– Hogyan kerültél erre a pályára? Miért lettél masszőr?
– Mindig is jelen volt az életemben a sport, és a mozgás. Már óvodás koromban úsztam, általános iskolában hét évig öttusáztam. Mivel nyolcadikos koromban még mindig csak 156 cm és 45 kg voltam, ezért úgy határoztam, elmegyek erőemelőnek. A következő két évben aztán sokat nőttem, és a súlyom is gyarapodott: elértem a 170 centit, és a 72 kg-ot, mindezt extrém terhelés mellett, táplálékkiegészítők fogyasztása nélkül. Ezt ma már tudom, hogy súlyos hiba volt. Nem vetett fel minket a pénz, ezért mindenhová kerékpárral mentem, mert anyukámnak azt mondtam: azon a pénzen, amit bérletre költene, inkább készítsen nekem rántott húst. Így aztán nem csoda, hogy a biciklimen 9 hónap alatt lenullázódott vagyis körbeért a számláló, annyi kilométert tekertem bele…
Még nem voltam 17 éves, amikor a szokásos erőemelő edzésemet végeztem az edzőteremben: 200 kilóval lábtolóztam éppen, amikor éreztem, hogy baj van a derekammal: becsípődött. Csak a tulajdonos és én voltunk a teremben, így neki szóltam, hogy baj van, rettenetesen fáj a hátam, és rajtam van a 200 kg-os súly. Rögtön jött, hogy segítsen, de ekkora terhet képtelenség felhúzni ebből a pozícióból. Nem volt mit tenni, a becsípődött derekammal kinyomtam a 200 kilót, és visszatettem a helyére. Innentől kezdve pokol lett az életem. Olyan fájdalmaim voltak, hogy a vécére is csak izomlazító injekció után tudtam kimenni. 1,5 évig jártam mindenféle kezelésre. Annyit tudtam elérni, hogy lassan sétálgattam, de ha megbotlottam egy kisebb kőben, akkor nulláról kezdtem mindent újra. Ezen a ponton vittek el Budapestre Kovács Andráshoz. Tudom, sokan nem szeretik, de velem jót tett: pár kezelés alatt összerakott. Ráadásul azt mondta, hogy menjek el egy tanfolyamára, és ott hamar kiderült, van érzékem az emberekhez.
Egyszer csak azt vettem észre, hogy amikor a párban gyakorlásra került sor, akkor előttem 35-en álltak sorban, a mellettem ülőhöz meg senki sem jelentkezett. Rájöttem, hogy engem a masszírozás nem lemerít, hanem feltölt, és kikapcsol, és szeretném csinálni. Ezért először elmentem egy svédmasszázs tanfolyamra, Budapestre. Egy szigorú oktatónőnk volt, és nem csak gyakorlati, hanem elméleti oktatást is tartott, de azt éreztem, hogy ez nekem nem elég. Szerettem volna jobban megismerni az emberi testet, az anatómiát. Elhatároztam, hogy elmegyek fürdősmasszőr tanfolyamra, de az érettségihez kötött volt.
Folyamatos 12 órás műszakban dolgoztam a KÖFÉM-ben, miközben estin végeztem a gimnáziumot. A munkám elég kimerítő volt: 52 fok melegben kellett a 67 kg-os alumínium pogácsákat egy 130 kg-os, 3 méter hosszú fogóval kivenni a kemencéből, hogy görgősorra rakjam, ahonnét robot vitte a prés alá. Egyszer ellátogatott hozzánk a cégünk brazil egységének delegációja, ahol az egyik színesbőrű látogató rám nézett, és azt mondta: „Nem feketéknek való munka”. Ma már robot végzi ezt a feladatot is. Dolgoztam, közben esti iskolába jártam, és masszőr suliba: 9 hónap elmélet, és 9 hónap gyakorlat. De a masszőrképzésnek élveztem minden pillanatát: dr. Hadházi László tartotta a masszázs elméletet, fürdőtant, hidrobalneoterápiát, egy másik szakorvostól pedig anatómiát tanultunk. Lenyűgözött a szakértelmük és a világlátásuk. Megtanultam, hogy ahol a természetgyógyászat tudása véget ér, ott kezdődik az orvoslás. Azóta is igyekszem tovább képezni magam, minden jobb helyre elmegyek, amit ajánlanak. Ha csak két fogást tudok majd alkalmazni a tanultakból, már megérte elmennem.
Képünk illusztráció (Fotó: Youtube)
– Mitől lesz valaki jó masszőr?
– Sokan dolgoznak úgy a szakmában, hogy dollárjel van minden pislogásukra rajzolva - ilyen hozzáállással nem lehet embereken segíteni. Ehhez a szakmához elengedhetetlenül fontos a beleérző képesség. Idejön hozzám valaki, és ezt nem mindenki éli meg könnyen: sokakat kiszolgáltatottá tesz, hogy le kell vetkőzni, szégyellősek, feszélyezettek, mert korábban volt már rossz tapasztalatuk… Mielőtt hozzányúlok valakihez, beleérzek abba, hogyan érzi magát nálam, és ezt az aktuális helyzetet próbálom oldani. Nem az a cél, hogy minden reccsenjen-roppanjon, mint néhány ukrán kollégánál, akik negyedóra alatt „elintézik” a klienseiket úgy, hogy azok szinte haláltusát vívnak a kezeik között.
Minden testen érezni lehet a sok félelem, szorongás, stressz lenyomatát. Ráteszem a keresztcsontra a kezem, és finoman elkezdem mozgatni. Egy idő után a páciens átveszi a ritmusomat. Ez egy különleges, hullámzó mozgás, ami tovaterjed a testén. Ha átadja magát neki, tehát külön mozdul a lába és a törzse, a vállai, mintha nem is emberi test, hanem rongybaba lenne, akkor elértem a célom, vagyis annyira ellazult, hogy a csigolyái közé ízületi folyadék jut. Így lehet később egy elmozdult keresztcsontot úgy helyre húzni, hogy a porcok ne kopjanak. A ringatás energiakezelés is: az ősi masszázsfajták mind ezen a technikán alapulnak. Ez az alap, ha ezt az elernyedt állapotot elértem, kezdek el masszírozni. Igyekszem az embereket egészében nézni, ezért is kérdezgetek sokat. Van-e olyan sérülése, balesetből, vagy műtétből származó területe, ami érzékeny, pacemaker, magas vérnyomás stb., ami miatt nem nyúlhatok hozzá. A legfőbb elvem ugyanis: nem ártani! Ha valaki gerincsérvvel érkezett hozzám, akkor MRI-vizsgálatot kérek, és szakorvosi véleményt. Kiszakadt sérvre egy gyógymód van: a sebészeti beavatkozás.
Amikor az iskolát végeztem, a családomon, barátokon gyakoroltam. Akik ahogy jobban lettek, hozták a saját ismerőseiket, és aztán így, szájról-szájra terjedt a hírem. Egy idő után azt vettem észre, hogy már annyi vendégem van, hogy nem érek rá bemenni a KÖFÉM-be, így aztán felmondtam.
Sok minden miatt szeretem ezt a munkát. Nekem a mai napig óriási érzés az, hogy bejön hozzám valaki sántítva, és bot nélkül megy ki. Ezen kívül szeretek emberekkel ismerkedni. Sokat lehet tanulni a beszélgetésekből is… Minden emberhez máshogyan kell viszonyulnom: másként nyúlok, nem csak testileg, de lelkileg is. És a legfontosabb, azért szeretek beszélgetni, mert engem nem a tünetek, hanem leginkább az okok érdekelnek. És a feszültség gyökerére nagyon hamar fényt lehet deríteni.
– Mik a céljaid?
– Szeretném az ősi, távol-keleti felfogást szem előtt tartani. Hogy is hangzottak a Bölcs Mester jó tanácsai? 1. Találd meg, mit szeretsz csinálni, mert akkor soha életedben nem kell dolgoznod. Én ezt megtaláltam. 2. Ha megtaláltad, akkor csináld. Ha csinálod, akkor gyűjts tapasztalatokat és képezd magad. 3. Ha fizikálisan már nem vagy képes végezni a munkádat, akkor az életed során összegyűjtött tapasztalatot, tudást add tovább. 4. Ha nem adod tovább, akkor az élet, a szakma nem tud tovább fejlődni.
Az én célom, egy főiskolai masszőr szakoktatói diploma, hogy tovább fejlődjek, és aztán a tudásomat a lehető legjobban tovább is adhassam. Annyi pörgés, félelem és stressz van az életben… Én pedig szeretnék a béke szigete lenni a hozzám fordulóknak.
* * *
Jó kiszállni a pörgésből és kicsit önmagunkra figyelni. A tündérek, vagyis a segítő szándékú, jó szakemberek köztünk élnek, nem árt igénybe venni a segítségüket, hogy tovább tudjuk csinálni a saját feladatainkat. Vajon általunk fejlődik aztán az élet?
