Székesfehérvár a lüktető Magyarországhoz tartozik
Székesfehérvár a lüktető Magyarországhoz tartozik
Székesfehérvár a lüktető Magyarországhoz tartozikA "lüktető Magyarországhoz" tartozó települések a foglalkoztatás központjai. Az jellemző rájuk, hogy innen kevesen mennek máshova dolgozni, sokan pedig máshonnan ide járnak munkába. A foglalkoztatási központok közelében fekvő települések viszont az „ingázó Magyarországnak” nevezett településkategóriát alkotják. Itt az eljárók aránya a helyben lakó foglalkoztatottak körében meghaladja az átlagot, miközben alacsony ingázási többletről beszélhetünk. Ez alapján az ország legjelentősebb munkaerő-kibocsátó területének a főváros vonzáskörzete számít. A harmadik kategóriába azok a települések sorolhatók, amelyek csak kismértékben járulnak hozzá az ingázás hazai jelenségéhez. Ez az úgynevezett "kimaradó Magyarország".
A fentieket figyelembe véve Székesfehérvár nem csak hogy a "lüktető Magyarországhoz" tartozik, de vidéken az egyik legerősebb ilyen központ. Ha megnézzük a fenti ábrát, nagyságrendben csak Győr és Miskolc veszi fel a versenyt Fejér megye székhelyével. Ez ugye azt jelenti, hogy Székesfehérvárról kevesen mennek máshova dolgozni, ide viszont sokan jönnek a környező településekről. Ha pedig túllépünk a város határain és egész Fejér megyét vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy Dunaújváros mellett Mór számít még lüktető városnak a térségben. Ezen kívül azt is megfigyelhetjük, itt nincsenek olyan települések, amelyek a "kimaradó Magyarországhoz" tartoznának, ami azért eléggé hízelgő.
Az ingázás Magyarországon az osztrák-magyar kiegyezést követő modernizáció és polgárosodás időszakában jelent meg először, de csak a XX. század második felében, a szocialista iparosítás hatására vált tömeges jelenséggé - írja az osszkep.hu. A foglalkoztatás központjai a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a városokba telepített ipari üzemek voltak, melyek a helyieken kívül a környező települések lakosságának is nagy számban kínáltak állást. A rendszerváltást követően a szocialista ipar egykori zászlóshajóinak elsüllyedése és a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakítása átmenetileg visszavetették az ingázás jelentőségét. A kilencvenes évek derekától létrejött új álláshelyek, az utazási költségek relatív csökkenése, valamint a gépjármű-állomány bővülése ismét a városok felé terelték a munkaerőt.
