Rain6 °C
2020. január 28. kedd Károly,
Menü

Megint trend a költészet, reneszánszukat élik a versek

Megint trend a költészet, reneszánszukat élik a versek
Népszerűek a magyar költők (Fotó: FMC)

Hogy megint, vagy még mindig trend-e a költészet, mindenki döntse el maga. A számok azonban arról tanúskodnak, hogy nem csak az irodalmárok, de a nagyközönség körében is népszerűek a versek.

Nemcsak az irodalmi élet értékeli a verseket, a nagyközönség is szereti, sőt vásárolja is a köteteket – legalábbis ez derül ki a közelmúlt olvasási trendjeiből. A Libri irodalmi díj tavalyi és idei döntősei között egyaránt megtalálhatók verseskötetek, sőt az elismerést korábban Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötete nyerte el, míg az Aegon-díj tavalyi nyertese Oravecz Imre költő Távozó fa című műve lett. 

Aztán ott van még a slam poetry is, amely nem más, mint korunk élő költészete, egy előadó-költészeti verseny, ami bár szóban és élőben a leghatásosabb, az ezekre épülő nyomtatott kötetek is igencsak sikeresek – elég csak Simon Marci Polariodjára gondolni. A műfaj egyik kiemelkedő alakja az író-költő Kemény István lánya, Kemény Zsófi, vagy a már több verseskötettel is bíró Závada Péter is. A fiatal alkotók új generációja reményt ad, hogy akár slammerként, akár költőként, akár regényíróként kiváló művekkel lépjenek olvasóik elé.

A versek kultuszát mutatja a tavalyi Nobel-díjas Bob Dylan is, akit egyértelműen költészete miatt tartott érdemesnek a nagy presztízsű díjra a Svéd Akadémia. A döntés sokakat megmozdított: rengeteg kérdés, kétely merült fel azzal kapcsolatban, hogy egy dalszerző munkássága megfelel-e a magas irodalmi követelményeknek. Nobel-díjat korábban, 2011-ben kapott költő, akkor a norvég Tomas Tranströmernek ítélték oda az elismerést. A szerző a modern svéd költészet egyik vezéralakja, s kétségkívül a legtöbbet fordított élő lírikus. 

Megint trend a költészet, reneszánszukat élik a versek

Ki ne szerette volna meg a költészetet, miután megnézte a Holt Költők Társaságát? (Fotó: filmkatalogus.hu)

Hogy újabb bizonyítékokat hozzunk fel a költészet népszerűségére, elég megemlítenünk, hogy Varró Dániel rendszeres szereplője a könyves sikerlistáknak, és nemcsak gyerekverseivel, hanem a felnőtteknek szóló legutóbbi kötetével is. Aztán ott van még a Verslavina című kötet is, amely Lackfi János és Szabó T. Anna Facebookon induló, napok alatt hihetetlen népszerűségnek örvendő kezdeményezéséből született. A két író egymásnak felelgető verseiből kiinduló, később 16 kortárs költőt is bevonzó kötete a 2016-os év egyik slágere lett.

Szóval, ha valakinek kedve szottyant verseket olvasni, mutatom, hogy mi a trend mostanság.

Varró Dániel: Mi lett hova?

Ebben a kötetben minden tiszta sor, mindent ki lehetett mondani, minden olyan, mint minden, és Daniból közben Dániel lesz, mi pedig megtudjuk, hogy az ő korában egy rendes költő meg van halva már. Azonban ő konokul ragaszkodik magánemberi rendetlenségéhez, miközben ha a rímek és ütemek rendjéről van szó, a nyelv és a forma úgy engedelmeskedik neki, ahogy nagyon keveseknek a kortárs költészetben.

Verslavina

Lackfi János és Szabó T. Anna a legnépszerűbb közösségi portálon olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Az egy ajándékversből kiinduló, majd az abból kinövő improvizációs asszociációfolyam bemutatja, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre. Tizenhat szerző Lackfi János, Szabó T. Anna, Acsai Roland, Botos Máté, Demény Péter, Györe Gabriella, Hartay Csaba, Jónás Tamás, László Noémi, Lázár Júlia, Kiss Judit Ágnes, Kun Árpád, Mesterházi Mónika, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Tóth Krisztina – nők és férfiak verselnek a kötetben férfiakról és nőkről. 

Simon Márton: Polaroidok

Simon Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.

Kemény Zsófi: Nyílt láng

Simon Márton szerint ez a könyv hátat fordít az elvárásoknak, elsétál a pálya végéig, és csöndben mosolyogva magasabbra teszi az úgynevezett lécet. Sokkal magasabbra. Ez Kemény Zsófi első kötete. 

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Vizes élőhelyek világnapja - a Sóstó idén is csatlakozik
    Vizes élőhelyek világnapja - a Sóstó idén is csatlakozik
  • Bütykölde - családi öröknaptárt készítenek kedden az Aranybulla Könyvtárban
    Bütykölde - családi öröknaptárt készítenek kedden az Aranybulla Könyvtárban
  • Folytatódik a Liget Műhely Olvasóklub a Gárdonyiban
    Folytatódik a Liget Műhely Olvasóklub a Gárdonyiban
  • Kóbor János lesz az év első Fecsegőjének vendége
    Kóbor János lesz az év első Fecsegőjének vendége
  • A másik becsülete - folytatódik A lélek iskolája
    A másik becsülete - folytatódik A lélek iskolája
  • Két és félszeresére nőtt a helyi termelői piacok száma
    Két és félszeresére nőtt a helyi termelői piacok száma
  • Visszaesett a kereslet az ipari ingatlanok után
    Visszaesett a kereslet az ipari ingatlanok után
  • Útmutatókat készített a Nébih
    Útmutatókat készített a Nébih
  • Uniós csúcs - a költségvetésről vitáznak
    Uniós csúcs - a költségvetésről vitáznak
  • Snétberger Központ - hamarosan kezdődnek a meghallgatások
    Snétberger Központ - hamarosan kezdődnek a meghallgatások
  • Tovább bővült a lakossági állampaírok állománya
    Tovább bővült a lakossági állampaírok állománya
  • Vidékfejlesztés - 800 milliárd forintot kaptak tavaly a gazdák
    Vidékfejlesztés - 800 milliárd forintot kaptak tavaly a gazdák
  • Sikeres a nagycsaládosok autóvásárlási programja
    Sikeres a nagycsaládosok autóvásárlási programja