Ahol a Duna a Kárpát-medencébe lép: Hainburg
Ahol a Duna a Kárpát-medencébe lép: Hainburg
Ahol a Duna a Kárpát-medencébe lép: HainburgBécs és Pozsony között, a Duna jobb partján, Hainburg városa mellett magasodik a Braunsberg (346 m). Erről a kevéssé ismert hegyről lehet áttekinteni leginkább a Dévényi-kaput, melyet a múltban Porta Hungaricának is neveztek: itt lép be a Duna a Kárpát-medencébe. Három vár is gyönyörűen látható erről a hegyről: a szlovák oldalon lévő, hatalmas sziklacsúcson magasodó Dévény, látszik a Pozsonyi vár és látszik innen a hainburgi vár is.
.JPG)
Hainburg vára nyári hajnali ötös fényeknél a Braunsbergről (fotó: Barna Béla)
A Hainburgi-hegységet (Hainburger Berge), vagy másik, szintén elterjedt nevén a Hainburgi-rögöt gránit és kristályos pala, valamint mészkő alkotja. Legmagasabb pontja a 481 m magas Hundsheimer Berg (erre nem vezet fel turistaút). A Hainburgi-hegységet sokan tulajdonképpen a Kárpátok legutolsó nyúlványának tartják, a szlovákiai Kis-Kárpátoktól a Duna folyó áttörése választja el, a délnyugatra fekvő Lajta-hegységgel (Leitha Gebirge) pedig átmenetet képez a Keleti-Alpok felé. A Hainburgi-hegység legészakibb, mészkőből álló rögdarabja a 346 méter magas Braunsberg.
A Braunsberg gyönyörű mészkősziklája alatt, a Duna-parton két nemzetközi turistaútvonal (E4 és E8) is elhalad. Ezen a kellemes, sziklaalagutakkal tarkított folyóparti ösvényen eljuthatunk egyébként Hainburg elővárához is: Burg Röthelstein másfél kilométerre Hainburgtól a Duna partján áll, építési ideje a XII. század végére tehető. A nemzetközi turistautak sajnos kihagyják a Braunsberg tetejét, mi ne tegyük, sőt! Egy panorámaút is vezet a hegy tetejére, így a gyaloglás mellett kerékpárral is feltekerhetünk, de akár egy busznyi osztálykirándulóval is érdemes feljönni, annyira szép és elbájoló a panoráma a Braunsberg tetejéről a dunai tájra.
A Duna a hegytetőről (fotó: Barna Béla)
Mit is láthatunk, ha lenézünk a Braunsberg tetejéről? Először is, a hegy alatt terül el maga a 6500 lakosú Hainburg. A városkához szorosan kötődött Joseph Haydn, aki 1738-40 között lakott itt. Rálátni még a barokk stílusban átépített templomra, a hatalmas és masszív, 20 m magas Wiener Torra (Bécsi kapu), mely Ausztria legszebb fennmaradt városkapui közé tartozik, illetve az ugyancsak masszív, 1230 táján épült Ungartorra (Magyar kapura) is. Jól látszik a Braunsberg tetejéről az impozáns, 291 méter magas hainburgi Várhegy (Schlossberg) is. Állítólag a Nibeungenlied-ben említett Heimburg tulajdonképpen Hainburg vára volt, s állítólag itt tartotta nászát Attila Krimhildával – keresték is itt évszázadokon át Attila sírját. Ami azonban biztos, hogy a vár birtoklásáért a középkorban sok küzdelem folyt a magyarok és az osztrákok között: a magyar honfoglaláskor Hainburg vára magyar kézre került, s csak 1042-ben vívta vissza Aba Sámueltől III. Henrik császár. Mátyás király ismét birtokba vette egy ideig, a törökök is feldúlták: amikor Kara Musztafa nagyvezér 1683-ban „erre járt” sikertelen bécsi ostromához sietvén útközben felgyújtatta a várost, lakóit pedig kardélre hányatta.
A Fehérváron megkoronázott III. András itt, Hainburg várában kötött békét I. Habsburg Alberttel (fotó: Barna Béla)
A vérzivataros időket már csak a szépséges romok idézik: a vár első része, a palota és a kápolna a birodalmi gyűlés 1050-ben hozott határozata után épült. Az ebben a várban lévő Szent Pongrác kápolnában volt egy fényes királyi esküvő is: az egykori hatalmas Babenberg-ház utolsó sarja, Margareth von Babenberg 1252-ben itt ment férjhez II. Přemysl Ottokár cseh királyhoz. Szintén fontos királyi esemény volt Hainburgban III. András magyar király és I. Habsburg Albert békekötése 1291-ben (fehérvári vonatkozás, hogy alig egy évvel a hainburgi békekötés előtt, 1290. július 23-án Székesfehérvárott koronázták meg III. Andrást). Ezekről emléktábla nem szól; kőtábla őrzi viszont az 1600-as években itt elégetett boszorkányok emlékét.
A Dévényi-kaput a múltban Porta Hungaricának is nevezték (fotó: Barna Béla)
Ha tüzetesen megnéztük a város és a vár panorámáját, szemünket vonzani fogja egy folyó is – ezt is hosszan lehet nézni egy sziklára leülve. De hogy ne csak romantikázzunk, pár fontos adatot említsünk is róla! Nos, a Duna Hainburgnál 141 méter tengerszint feletti magasságban van. A tenger innen még 1884 kilométer. 4 kilométer múlva éri el a Duna Szlovákiát Dévénynél, és mindössze 15 folyamkilométer csak Pozsony (1869). Ha a Dunán ereszkednénk le, 34 folyamkilométer után (1850) érnénk magyar területre. Érdekesség még a nagy folyóval kapcsolatban, hogy a harmadkor végi pliocén korszak közepe táján (mintegy 400 ezer évvel ezelőtt, a mindelnek nevezett második jégkorszak idején) a Duna még nem itt, hanem a Brucki-kapuban folyt, csak a negyedkor elején, az ópleisztocénben került mostani helyére, a Dévényi-kapuba. A Dévényi-kaput a múltban Porta Hungaricának is nevezték. A Braunsberg tetejéről gyönyörűen látszik a szlovák oldalon lévő, hatalmas sziklacsúcson magasodó, Ady által szimbólummá emelt Dévény vára. Ugyancsak a Braunsberg tetejéről széttekinthetünk a Duna menti ártéri erdőkre: a Bécstől keletre fekvő Donau-Auen Nemzeti Park Európa-szerte egyedülálló folyó menti táj, amely ritka állat- és növényfajoknak nyújt élőhelyet. Közép-Európa utolsó nagy ártéri erdeje 1996 októbere óta nemzeti park, területe 11500 hektár. 1984-ben még vízerőművet terveztek Hainburg mellé, ennek építését azonban szó szerint megakadályozták: több ezer természetvédő vonult fel a Duna partjára. A Braunsbergről látszik egy kecses Duna-híd is: az 1972-ben épült 177 méter magas és két kilométer hosszú függőhíd érdekessége, hogy két nemzetközi turistaútvonal is keresztüljön rajta.
Rekonstruált kelta erőd a sziklákon (fotó: Barna Béla)
A 346 méteres Braunsberg szikláinak tetején egyébként egy rekonstruált kelta erődítményrészlet is látható – már csak ezért is érdemes ide feljönni. A kelta települést egyébként i.e. II. században építették ide a hegytetőre. A kelta erődön kívül a hegytetőn találunk még egy emléktáblát, mely Dr. Josef Lenz-nek (1972-1994) az aero klub elnökének állít emléket. Egy másik érdekes emlékmű (Nordkarpatenland) a szlovákiai németséget jeleníti meg egy márványba vésett térképen.
Hainburg helyzete egy Burgenland térképen
Apropó térkép: a kiránduláshoz a szlovák kiadású (VKÚ), 127-es számú Malé Karpaty – Bratislava térkép a legjobb választás, de az ingyenes osztrák Burgenland-térképet is tudjuk használni. A Braunsberg jó lehet kiegészítő kirándulásnak Bécs vagy Pozsony meglátogatása után: Pozsony belvárosa csak 16 kilométer, Bécs belvárosa pedig 45 kilométer Hainburgtól. A városban kevés a szálláshely, talán a FairSleep Motel Hainburg ajánlható.
A hainburgi Braunsberg kedvenc hegyeim közé tartozik, számos főiskolai kirándulócsoportot hoztam már fel ide, de ünnepeltünk már itt születésnapot is egy üveg tokaji furmint társaságában: a hegytőn töltött éjszaka során láttuk lemenni innen a holdat, láttuk reggel felkelni a napot, közben láttuk éjszaka a hainburgi várat kivilágítva, másik irányban pedig az ugyancsak kivilágított pozsonyi várat. Elbűvölő hely hát a Braunsberg, akár éjjel, akár nappal tekintünk le róla a Kárpát-medence kapujára.
