A stressz a vezető halálokok között?
A stressz a vezető halálokok között?
A stressz a vezető halálokok között?Mi a stressz fogalmilag?
A stressz a „test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre”- ezt Selye János világhírű biológus fogalmazta meg így. Mit jelent ez? Amikor a szervezetet valamilyen speciális inger éri, arra meghatározott módon reagál. Ha például valaki hirtelen a szemünk felé nyúl, akkor automatikusan lecsukjuk a szemhéjunkat, de csak a szemhéj, más nem mozdul. Ez egy úgynevezett specifikus reakció, amely nem érinti a szervezet egészét. Ha viszont az úttesten állunk és robog felénk egy autó, akkor menekülni próbálunk, amihez az egész szervezet aktiválódására van szükség. Tehát ekkor már nem specifikus válaszról van szó. A stressz az életünk része, és nemcsak negatív lehet, hanem pozitív is. Az eseményeket, vagy körülményeket, amelyek stresszt idéznek elő stresszoroknak hívjuk. Ez lehet zaj, hőmérsékletváltozás, házasságkötés, vita, bármilyen szituáció, ami alkalmazkodást követel meg tőlünk. Lehet kellemes vagy kellemetlen stresszor. Az is megterhel bennünket, ha nincs olyan az életünkben, ami stimulálna minket. Vagyis a stresszre szükségünk van, mert a betegségek előidézése mellett az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja.
Mióta létezik ez a fogalom, mióta foglalkozik vele az orvostudomány?
Magyarországon ugyancsak Selye János nevezte el stressznek a jelenséget, amellyel az élő organizmus az egyensúlyát megzavaró külső hatásra reagál. Erről a jelenségről a Nature című tudományos lapban 1936-ban számolt be először. Kutatásai arra világítottak rá, hogy a szervezet ugyanazzal a tünetegyüttessel válaszol a környezet minden kihívására. Ezt általános alkalmazkodási szindrómának nevezte el. A vészhelyzeti reakcióban a szervezet riadót fúj, ekkor az ellenállóképesség csökken. Az ellenállásszakaszban a test az ellenállóképességét a normális fölé emeli, az utolsó, kimerültségszakaszban pedig megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei.
A leggyakoribb stresszorok (kép: wordart.com)
Mikor jelentkezik a stressz? Melyek a tünetei?
Stresszt okozó esemény, hatás sok minden lehet. Lehet egy haláleset, költözés, de akár a karácsony is, ám egy kutatás kimutatta, hogy nem magától az eseménytől függ, hanem abból adódik, ahogy az ember reagál rá. Közös még valamennyiben, hogy hatására negatív folyamat indul be a szervezetben, a logikus gondolkodásért felelős agyterületekről kiszorul a vér a mögöttes területekre, úgynevezett stresszhormonok kezdenek termelődni, ezek hatására emelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, felületessé válik a légzés, összehúzódnak a gyomrunk és bőrünk erei, biztosítva ezzel a szív növekvő terheléséhez szükséges energiát. A kortizol (stresszhormon) termelése fokozódik, melynek következtében a szervezet raktáraiból zsír és cukor szabadul fel, ami az agy és az izomzat fokozott terheléséhez biztosít energiát. Leggyakoribb tünetei a fáradtság és ingerlékenység, gyakori fejfájás, valamint alvászavar. Ha túl sok, vagy erős stresszhatás ér bennünket, kezdetben nyugtalanságot, feszültséget érzünk, majd a tudatunk kezd beszűkülni, egyre jobban a kellemetlen hatásokra koncentrálunk csak, és szorongunk. Ha nem tudunk segíteni magunkon, akkor túlfeszítetté, és görcsössé válunk, ha még mindig nincs segítség, akkor megjelennek a pszichés betegségek, mint pl. az agresszió, a pánik, a depresszió, és ha még mindig nem kapunk segítséget, akkor jönnek a testi tünetek, amelyek akár rákos megbetegedéshez, vagy halálhoz is vezethetnek.
Korosztály- vagy munkafüggő-e a stressz?
Nem jelenthető ez ki, mivel az emberek máshogy reagálnak ugyanarra a helyzetre, tehát nem a kor vagy a szituáció a mérvadó, hanem az, ahogy megéljük. A reakciók egy részét belső szabályozó tényezők határozzák meg, ilyenek az öröklött tényezők, vagy a szülőktől, testvérektől gyermekkorban tanult reakciók, és vannak külső szabályozó tényezők is, ilyenek az éghajlat, a gyógyszerek, az étrend. Például ha elegendő B-komplex vitamin van az étrendünkben, akkor a változásokat könnyebben tudjuk kezelni, de ha sok cukrot és finomított, feldolgozott ételeket eszünk, akkor könnyebben válunk a stressz áldozatává.
Mi a véleménye a gyerekkori stresszről?
Selye János a gyermekkorhoz hasonlította a stressz vészhelyzetireakció-szakaszát, mert mindkettőre gyenge ellenállóképesség, és az ingerekre való túlzott reakció jellemző. Ez önmagáért beszél. Magyarországon folyamatosan nő például a cukorbeteg gyerekek száma. Évente 200-250 gyereknél diagnosztizálják, és az okok között ott a stressz.
A fidget spinner gyerekjáték, de jó stresszűzőnek is tartják (kép: pixabay.com)
Tud-e számokkal szolgálni arról, hogy a stressznek mekkora szerepe van a kardiológiai megbetegedésekben, a szív-érrendszeri megbetegedésekben történő elhalálozásokban?
Jogos a kérdés, hiszen a vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés. Meglepő, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 57%-át, a férfiakénak 45%-át okozzák. Nagy eredmény, hogy a stressz és a betegség közötti kapcsolatot mára tudományos kísérletek igazolták. Az év elején volt olvasható a sajtóban a hír, miszerint a Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta, hogy az agy érzelmekért felelős része, az úgynevezett amigdala stressz hatására jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, és gyulladást okoz bennük. 293 beteget vizsgáltak négy éven keresztül, 22-nél találtak ilyen betegséget, és valamennyinél kimutatható volt az amigdala fokozott tevékenysége. Egy másik kisebb méretű kutatásnál 13 betegnél ugyanezt tapasztalták.
Az amigdala elhelyezkedése az agyon belül (kép: huffingtonpost.com)
Milyen gyógyszeres megoldások és milyen egyéb alternatív módszerek vannak a stressz kezelésére?
Néha elég a hozzáállásunk megváltoztatása, a baráti kapcsolatok felelevenítése, vagy egy jó kirándulás, séta, rendszeres testedzés. Léteznek nyugtatók, amelyek csökkentik a stressz feszültségfokozó hatását, altatók, amelyek segítik a nyugodt alvást. Én azonban az alternatív, kémiai hatások nélküli módszereket tartom a legjobbnak. Lehet az a gyerekeknél alkalmazható aktív relaxáció, vagy az izmok akaratlagos ellazítását célzó progresszív relaxáció, vagy a Schultz által kidolgozott autogén tréning. A lényeg, hogy lazítással, a vegetatív idegrendszer megnyugtatásával visszafordíthatóvá válik a stressz okozta negatív folyamat, és egy nyugalmi tónus alakul ki, amellyel az élet újra széppé és élvezhetővé válik.
A cikk összeállítását a Life Egészségcentrum segítette.
