Otthonra talált a komló - Megnyitott az első fehérvári kézműves sörfőzde
Otthonra talált a komló - Megnyitott az első fehérvári kézműves sörfőzde
Otthonra talált a komló - Megnyitott az első fehérvári kézműves sörfőzdeIII. Béla nevével nem csak a Koronázási Szertartásjátékokon találkozhatunk augusztusban, hanem a Zichy-színpaddal szembeni csapolt kézműves sörkínálatban is. Szóval még a csapból is „ő” fog folyni, ráadásul legalább annyira fehérváriként, mint a városunkban uralkodóvá lett Árpád-házi király.
Ezen kívül egy másik legendát is sikerült átmenteniük a sörfőzőknek, igaz, kevésbé királyi, mondhatni, a népi kultúra alsóbb szegmenseit súrolja, de ettől még sokan a szívükhöz kaphatnak: az évekig üresen álló Muskátli Sörözőben rendezték be főzdéjüket, itt készült a III. Béla is. Bóka István, Kereki Dávid és Vass Miklós körülbelül azóta főz sört, amióta issza. Ha elszánt az ember, elég egy lábos, egy tűzhely, és persze maláta, komló, víz, sörélesztő, no meg némi fantázia. Ha még elszántabb, elkezdi keresni azokat a kis főzdéket, ahol „gerillafőzést” folytathat, úgy, ahogy a három barát tette.
Mindeközben nem értették, miért van az, hogy míg a fővárosban gombamód nőnek ki a földből egyre jobb kézműves sörfőzdék, addig Székesfehérváron még csak hely sem igazán volt, ahol ezekhez a sörökhöz hozzá lehetne jutni. „Először arra gondoltunk, hogy egy klubot hozunk létre, ahol olyan emberek cserélhetnek tapasztalatot, kóstolhatják meg egymás söreit, akik otthon maguk is sört főznek. Sőt, arra is gondoltunk, hogy a hobbi sörfőzőknek biztosítunk egy helyet, ahol megfőzhetik saját söreiket.
A recept mindig változik, ez a kézműves sörfőzés varázsa (Fotó: Kiss László)
Végül úgy alakult, hogy a bürokrácia, és a körültekintő szabályozás nem tud keretet biztosítani egy ilyen vállalkozásnak, így maradt a kézműves mikro-sörfőzde, és mi hárman” - meséli Kereki Dávid, az Erjesztők Klubjának egyik alapító tagja. Főnök nincs, mindenki azt csinálja, amihez ért, és sok esetben a berendezést is maguk készítik, hegesztik, mérik, javítják.
Az ízlésük is más, mindhárman másfajta sörre esküsznek, de abban megegyeztek, hogy csak olyan sör kerül ki a főzdéből, ami mindegyiküknek ízlik, és megfelel a sörkedvelők ízlésének is. „A sörben az a szép, hogy temérdek ízvilágot létre lehet hozni, és mi szeretnénk ezt megmutatni minél többeknek. Éppen ezért nem állunk rá egyféle sör készítésére,hanem mindig mást mutatunk meg, és majd a közönség fogja eldönteni, milyen irányba menjünk” – magyarázza Bóka István, sörfőzőmester.
Fontos számukra, hogy pasztörizálatlan, szűretlen és tartósítószerektől mentes, palackerjesztett söröket készítsenek, melyek élő sörök, és sokkal gazdagabb ízvilággal rendelkeznek nagyüzemi társaiknál. Ezek a fajta sörök inkább érnek, mint romlanak, bár utóbbira amúgy is ritkán szokott sor kerülni, mert ami jó, az hamar elfogy, nem várja sorsát órákig a tűző napon. Ha meg már bekerül a szervezetbe, kit zavar a harmincnyolc fokos hőség?
