Citromfa a kertben? – Igen! És nem is fagy el!Citromfa a kertben? – Igen! És nem is fagy el!
Az említett „citromkert” Vasi Szabó János birtokán emlékeztet a mediterrán éghajlat kellemes melegére, s ahogy a gyönyörű, sárga citromokon megcsillan a lágy őszi napfény, kétkedve simogatjuk meg a gyümölcsöket: „Valódi vagy műanyag?” – Mert az biztos, hogy itt valami titok lappang…
Valódi vagy műanyag? (Fotó: Szabó Patrícia)
Mint megtudtam, ezek bizony vadcitromfák. A vadcitrom a rutafélék családjába tartozik – akár a nemes citrom -, s Kína északi részéről, illetve Koreából származtatják. Az egyik legfontosabb különbség a többi citrusféléhez képest az, hogy a vadcitrom lombhullató, három-négy méteresre növő cserje, vagy rövid törzsű bokorfa.
Ezért a mi keményebb – maximum mínusz 25 fokos – teleinket is átvészeli a nyugalmi állapotban, amíg nemes rokonai télen is levelesek, sőt akkor érlelik a gyümölcseiket. Ilyenkor a nemes citromfa szállítószöveteiben a nedvkeringés nem minimalizálódik, s a hideg hatására szinte szétrobbannak fagyáskor a vékonyabb ágak. A leginkább fagytűrő a narancs is már mínusz 10 foknál teljesen elpusztul!
A vadcitrom bírja a magyar teleket is (Fotó: Szabó Patrícia)
Amúgy látványra tavasszal nem különbözik a többitől: ötszirmú fehér virága április közepén – még mielőtt a levél kifejlődne – kezdi bontani illatos, nagy szirmait. Sötétzöld levele összetett, hármas levelű, dörzsöléskor igazi citromillatot áraszt. Hosszan tartó fejlődés után október végére érik be az 5-6 centiméteres, gömb alakú, sárga színű gyümölcs.
Mint ahogy tavaly írtam e blogban, a szüleim a kertbe telepített nemes citromfájukat gondosan takargatják és folyamatosan fűtik (idén sem lesz másként), hogy ne fagyjon el. Akkor ezek a fák hogyhogy kibírják a hideget?
Október végére érik be a gyümölcs (Fotó: Szabó Patrícia)
Azért, mert a nemes citromnak egy kicsit mediterrán éghajlatot kell teremteni a mi égövünkön, hogy megmaradjon. Nagyon hideg időben még az üvegházban is fűteni kell e növényt – ahogyan mi is tesszük otthon.
De vajon mi a különbség a vad és a nemes citrom íze között?
Kívülről nem igazán lehet megkülönböztetni a vadcitromot a nemestől (Fotó: Szabó Patrícia)
„Ha gondozzuk a vadcitromot, teniszlabda nagyságú gyümölcsei lesznek. Ugyan a termése ehető, de a héja – ami ugye a nemesnél az egyik fontos alapanyag, például a sütemények ízesítéséhez – élvezhetetlen, nem mérgező, de az erősen gyantás – más vélemény szerint kicsit terpentines – mellékíz miatt, amit a héj alatti erős illatú olajmirigyeknek köszönhet, nem ajánlom a kóstolását.” – mondta Vasi Szabó János – „Szüret után még érlelni kell a vadcitromot, mert kevésbé leveses és sokmagvú, ám később C-vitaminban nagyon gazdag, kellemes aromájú limonádét készíthetünk a vadcitromból is.”
A vadcitrom termése ehető (Fotó: Szabó Patrícia)
János az első citromfát még az ezredfordulón kapta az egyik barátjától. Amikor elültette a picike csemetét, az első évben betakarta föld és levél keverékével, ám a második évtől kinn áll a gyümölcsös közepén a szabadban, s még soha sem érte téli fagykár. Ahhoz, hogy a mandarinnál némileg nagyobb, feldolgozható gyümölcse legyen, jó földbe kell ültetni, száraz években a kétszeri bőséges öntözést és a négyévenkénti trágyázást a képeken látható mennyiségű gyümölccsel hálálja meg.
A vadcitromnak nem él nálunk kártevője, permetezés nélkül termeszthető. Ha nincs kedvünk bajlódni a vadcitrommal, tehát, ha csak a látvány miatt ültetjük, s nem metsszük és gondozzuk, akkor is szép dísze lesz kertünknek lecsepült gömb formája, nagy zöld tüskéi, pingponglabda nagyságú sárga termései miatt. (Füge és gránátalma bokorral, levendulával és babérszuharral, datolyaszilva fával vegyesen ültetve egy darab Toscanát idéznek a közelünkbe.) Áthatolhatatlan sövényt is ültethetünk belőle, ám akkor csak kevés, diónál nem nagyobb termést hoz.
A vadcitromnak nem él nálunk kártevője, permetezés nélkül termeszthető (Fotó: Szabó Patrícia)
Ha csak dísznövénynek szánjuk, akkor nincs vele különösebb gondunk kertészekedés-ügyileg. Idősebb korában kicsit ritkítani kell ugyan a citromfát, de igazából „igénytelennek” mondhatjuk.
Ha viszont termést is szeretnénk szüretelni, akkor évi két alkalommal bőségesen meg kell öntözni, s négyévente szerves trágyát ajánlott szórni a korona csurgójánál. Ebben az esetben metszeni is szükséges: formáljuk az őszibarackhoz hasonlóan katlan alakúvá, mert ennél a faformánál tudnak beérni a növény belsejében fejlődő gyümölcsök is.
Csodás citromok János kertjében (Fotó: Szabó Patrícia)
A vadcitrom inkább cserje, mint fa, kis területtel is beéri, 4 méterenként érdemes ültetni, de (mint már említettem), aki sövényt akar belőle, az sokkal sűrűbben is telepítheti.
A folytatásban kiderül majd, hogy mikor, s hogyan történik a „citromszüret”, s mi mindenre használhatjuk a vadcitromot.
