Tegyünk földimogyorót a Mikulás-csomagba, a karácsonyi asztalra – és a kertünkbe!
Tegyünk földimogyorót a Mikulás-csomagba, a karácsonyi asztalra – és a kertünkbe!
Tegyünk földimogyorót a Mikulás-csomagba, a karácsonyi asztalra – és a kertünkbe!Egyetlen embert ismerek csupán, aki földimogyorót termeszt: Vasi Szabó Jánost. Ezért ki máshoz is fordulhattam volna információkért, mint hozzá? Mint mesélte: A földimogyoró termesztése évszázados múltra tekint vissza hazánkban. Amikor a ma dömpingszerű amerikai mogyoróhoz még csak "kemény" valutáért lehetett hozzájutni, a pörkölt földimogyoró akkor is a magyar családok asztalán volt, csak épp medgyesegyházi, makói gazdák termesztették. Ma is kapható két kiváló, a magyar klímaadottságokhoz remekül alkalmazkodó fajta vetőmagja.
„A héjas-gyümölcsök mindig kiemelten foglalkoztattak, hisz számos olyan vitaminban, tápanyagban bővelkednek, ami a hagyományos gyümölcsökben csak minimálisan, vagy egyáltalán nincs jelen.” – mondta János – „A világhálón már korábban is figyeltem a földimogyoró-termesztéséről szóló cikkeket, illetve a hazai termeszthetőségének lehetőségeit. Két éve sikerült a magyar Kiszombori fajta magjához hozzájutni. Az első termés is figyelemre méltó volt, azóta a saját magokból ültetek, mindig kicsit nagyobb területre.”
A földimogyorót tehát saját magjával lehet szaporítani. A talaj jó, ha kissé lúgos. Ezt például fahamu bedolgozásával lehet elérni. Így lesz tápanyagban gazdag, gyommentes és laza szerkezetű. A vetéssel érdemes megvárni a májusi tartósabb fölmelegedést: két hét után előbújnak a kis földimogyoró növénykék, s bizony első látásra inkább emlékeztetnek a négylevelű lóherére. Később, a bokrosodás után már ritkítani is lehet. A sorok közt érdemes legalább fél méter távolságot hagyni, mert mikor megjelennek a vízszintesen nőtt szárakon a kis virág kezdemények, fel kell tölteni a sorokat, ahogy a virágzás folytatódik többször is (a krumplihoz hasonlóan.)
Szeptember végén, az utolsó gyomlálás során már lehet mintát venni, s ábrándozni arról, hogy milyen termésre számíthatunk idén. A betakarítás a hüvelyek 60-70%-nak beérésekor kezdődik el. Az érés legfontosabb jelei, hogy a bokor „szétdől”, a levelek sárgulnak, és a magok már a fajtára jellemző színűek. Hazánkban a termések október elejére érnek be, akkor a hüvely héja már sárgásfehér, a benne levő magvak pedig húspirosak – ahogyan az a képeken is látszik. (A fotók a gazda legutóbbi földimogyoró-szüretén készültek.)
A földimogyoró magvai húspirosak Fotó: Szabó Patrícia)
A földimogyoró sikeres termesztése nem áll meg a szürettel, hisz – mint a többi héjas-gyümölcsöt – alapos szárításnak kell alávetni. Ez kezdődik a kiszedett tövek néhány órás szárításával a termőföldön, majd az összekötözött zöld száron felaggatva további több napos száradást igényel.
A hüvelyek leválasztásakor a maradék földszennyeződéstől is szükséges megtisztítani a földimogyorót, majd még két hétig sötét, hűvös kamrában vékonyan elterítve „állni” kell hagyni. Ezután lehet végleges helyére ládázni. (Nem túl vastagon.) A szakirodalom azt írja, hogy a földimogyoró magas olajtartalma miatt hajlamos az avasodásra, nem tárolható sokáig, ám János saját tapasztalata egy kicsit más képet mutat: ő a héjában hagyott, megfelelő körülmények közt tárolt héjas gyümölcsből idén még áprilisban is fogyasztotta!
Hűvös kamrában tároljuk a mogyorót! (Fotó: Szabó Patrícia)
A földimogyoró fogyasztása itthon feldolgozatlanul pörkölt, sózott csemegeként elterjedt. A földimogyorót nemcsak íze miatt fogyasztjuk előszeretettel, hanem azért is, mert rendkívül értékes tápanyag. Energiaértéke nagy (25 kJ). (Itt most felmerülhet a kérdés, hogy akkor mit keres a testépítők étrendjében, amit e cikk bevezetőjében is megjegyeztem? - Erről majd a Testszobrászat rovatban fogok bővebben szólni.)
A földimogyoró nagy jódszámú, nem száradó olajtartalma 42–55% között van. 28–34% fehérjét és sok B1-, B2-vitamint is tartalmaz. A fehérjéiben értékesebb aminosav-összetételt találunk, mint a sertés- és marhahúsban.
A földimogyoró nagyon értékes tápanyag (Fotó: Szabó Patrícia)
A földimogyoró a világ második legfontosabb olajnövénye. A magja 40-60% étkezési- olajat tartalmaz, de 25-30% a fehérje is benne. Főképpen magas 60% körüli olaj tartalma miatt olajnövényként termesztik, de valamennyi termelő ország felhasználja közvetlen étkezésre magas fehérjetartalmú pirított szemtermését is. A magból préselt olajat egyenértékűnek tartják az olívaolajjal.
Préspogácsája és lombja kiváló állati takarmány. Sütőolajként kiváló, mivel magas hőmérsékleten is stabil marad. Zöldtömege szárítás után nem értéktelenebb, mint a lucerna vagy a lóhere széna.
Vasi Szabó János - a mogyorók között (Fotó: Szabó Patrícia)
A gazda beszélgetésünk során megemlítette, hogy a Debreceni Egyetem munkatársai 2016 tavaszán kezdtek kisparcellás földimogyoró-termesztéstechnológiai kísérletbe, hogy a növény magyarországi lehetőségeit és környezeti válaszreakcióit vizsgálják. Az elért terméshozam hektáronként az amerikai termesztéstechnológia paraméterek alkalmazása mellett 3,3–3,6 tonna lett Debrecenben, ami nem sokkal marad el a világ vezető földimogyoró-termesztő országainak átlagától! Az Amerikai Egyesült Államokban hektáronként 3,8-3,9, Kínában 3,4-3,5, Indiában 3-3,1, Brazíliában pedig 2,5-2,6 tonna termést takarítanak be átlagosan.
„A földimogyorót a kertemben nem kellett permetezni, tehát háztáji termesztésben besorolható a bionövények közé.” – mondta János, aminek kimondottan örültem, mert így duplán helye van e növénynek ebben a Biokertészeti rovatban.
A földimogyorót nem kell permetezni - bionövénynek számíthat (Fotó: Szabó Patrícia)
Mint ahogyan már szó volt róla: ha betartjuk az ültetés idejével kapcsolatos, illetve később – virágzáskor – a feltöltögetésről szóló tanácsokat, a földimogyorót épp olyan könnyen termeszthetjük, mint a burgonyát. Az import földimogyorót viszont – a zöld részeit - Amerikában keményen permetezik: a cerkospórás gombabetegség, a fuzárium, a szklerotiniás levélfoltosság és még számos kórokozó ellen.
János kifejtette, hogy földimogyoró-szükségletünk túlnyomó hányadát jelenleg is külföldi behozatalból fedezzük. Termesztése a húszas évek második felétől kezdve, kisebb-nagyobb területen hazánkban is elkezdődött, de máig sem tudott nagyobb mértékben elterjedni, mivel a hatalmas tömegben importált amerikai mogyoróval árban nem tudja felvenni a versenyt.
Földimogyoró Vasi Szabó János birtokán (Fotó: Szabó Patrícia)
Az elmúlt évtizedekben viszont kiderült: feldolgozni is megéri, mivel a belőle készített olaj világpiaci ára folyamatosan emelkedik, az ígéretes magyar kísérletek talán meghozzák a nagyüzemi hazai termesztés áttörését. Otthon, a kiskertben azonban bátran nevelhetjük a magyar fajtákat – közöttük a már említett Kiszomborit, hogy (például) karácsonykor ne kelljen több ezer forintot fizetnünk pár marék mogyoróért, amit a fa alatt ropogtatva szeretnénk kiélvezni.
