Ennyien vagyunk az utakon Székesfehérváron? Számok és tények a forgalomról
Ennyien vagyunk az utakon Székesfehérváron? Számok és tények a forgalomról
Ennyien vagyunk az utakon Székesfehérváron? Számok és tények a forgalomrólKevés olyan dolog van az életünkben, ami nagyobb viharokat tudna kavarni, mint a közlekedés. Tipikusan az a téma, ahol gyakran elhangzik: bezzeg, amikor még… Tegyük hozzá, az sem példa nélküli, hogy jogosan. Magam is közlekedem annyi ideje Székesfehérváron, hogy érezzem a saját bőrömön, könnyebb nem lett. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy az éremnek két oldala van.
Egyik oldalon mi, közlekedők mutogatunk kereszteződésekre, megváltozott forgalmi rendekre, a másik oldalon azonban a számok ismerete nélkül is érezhetjük: 2017-re sokan lettünk az utakon, és még többen olyanok, akik gondolkodás nélkül beröffentjük az autót akkor is, ha csak a sarki boltba ugrunk át. Mert miért ne, ha van?
Azt tehát, hogy egyre többen közlekedünk autóval, elvitathatatlan tény. Érezzük. A székesfehérvári nyilvántartás szerint míg 2002-ben 36 227 gépjárművet regisztráltak a városban, addig 2017-ben 48 374 autót, ami nem elhanyagolható 33,5 százalékos emelkedést jelent.
A Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyére vonatkozó adatai azonban ennél is döbbenetesebb növekedést mutatnak, nyilvántartásuk szerint 2000 óta 49,3 százalékkal nőtt a gépjárművek száma. Még egyszer mondom 49,3 százalékkal! Míg az ezredfordulón 98 050 járművet regisztráltak megyénkben, addig 2016-ban már 146 432-őt. Márpedig a környékbeli településekről bejáró dolgozók száma igenis komolyan nyom a latba, ha a város forgalmát vizsgáljuk, hiszen a GKI éppen a nyáron megjelent kimutatásában szerepelt: Székesfehérvár az ország legkedveltebb célpontjai közé tartozik, ami a jövedelemtöbblet miatti munkaerő-vándorlást illeti.
Ez utóbbi adat azért is érdekes, mert 2000 májusában és 2016 nyarán készült forgalomszámlálási eredményeket hasonlítom össze a következőkben. Nézzük tehát, mit mutatnak a számok: egy-egy idegesítően lassan mozduló kereszteződésen, körforgalmon csúcsidőszakban mennyi autó haladt át tizenhét éve és mennyi most?
A forgalomszámlálási eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy a csúcsidőszakok 2000-ben és 2016-17-ben is ugyanazok voltak: a délelőtti csúcsórának a 7:15 és 8:15 közötti, míg délutáni csúcsórának a 16:00 és 17:00 közötti időszak számít.
A forgalomszámlálásokkor a kereszteződéseknél csomóponti forgalomszámlálásokat végeztek, a körforgalmaknál pedig a be, illetve kilépőket számolták.
A következő ábrákon látható számok a mértékadó óraforgalmat mutatják (MOF, jármű/h vagy E/h), vagyis azt az óraforgalmat, amely vagy amelynél nagyobb forgalom az egész naptári év folyamán legfeljebb 50 órában fordul elő.
Új Csóri úti körforgalom - 2000-ben még kereszteződés
Forgalom szempontjából Székesfehérvár egyik neuralgikus pontja az Új Csóri úti körforgalom, amely az ezredfordulón még egyszerű rendőrlámpás kereszteződés volt, és akkor is morogtunk éppen eleget a dugók miatt. A kétezres adatokon is jól látszik, hogy a legnagyobb forgalmat az Új Csóri út irányába bonyolította a szakasz, csúcsidőszakban 731 autó érkezett Várpalota felől és 837 távozott arra óránként.
Ha a kereszteződés összforgalmát nézzük, akkor azt látjuk, egy óra alatt összesen 1921 gépjármű lépett be valamelyik irányból.
A 2005-ös átadás óta a körforgalom nem lopta be magát a székesfehérváriak szívébe, amin az sem segít, hogy sokan három évtized alatt sem tudták megtanulni a körforgalmak használatát. Az Új Csóri út, a Szent Flórián körút és a Palotai út találkozásának átalakítása nemcsak megváltozott forgalmi helyzetet jelentett, hanem azt is, hogy immár öt irányból érkeznek és távoznak a gépjárművel, hiszen a nyugati elkerülő forgalma (2016 júliusa óta már csak egy része) is ide érkezik.
Míg a kétezres években a legnagyobb forgalmat az Új Csóri út irányából bonyolította a kereszteződés addig ez 2016-ra kiegyenlítődött a Szent Flórián körút forgalmával. Előbbi úton 1980-an érkeztek és távoztak, utóbbi irányából, illetve irányába pedig 1986 gépjármű haladt át csúcsidőszakban egy óra alatt.
Ha az egy óra alatt a kereszteződésbe/körforgalomba lépők számát nézzük, akkor mutatkozik meg az igazi különbség a két időpont között. Vagyis míg 2000-ben 1921 autó lépett be valamelyik irányból, addig 2016-ra ez a szám 3225-re nőtt, ami 67,8 százalékos növekedést jelent.
Széchenyi - Horvát István kereszteződés
A város egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító kereszteződése gyakorlatilag megkerülhetetlen pont, ha az ember a város központja és a déli része között szeretne közlekedni. 2000-ben sem kevés autó haladt át ezen a szakaszon a városi összforgalomhoz képest, és akkor még a legterheltebb irány a Széchenyi út déli része volt, 955 hajtottak be egy óra alatt akkor a kereszteződésbe ebből az irányból, és 903-an hajtottak ki belőle erre.
Az évezred elején csúcsidőszakban összesen 3356 autó hajtott be a kereszteződésbe egy óra alatt.
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy 2016-ra ennek a kereszteződésnek a terheltsége is megnövekedett, ami érdekesebb, hogy egy kicsit el is tolódott a forgalom súlypontja, a tavalyi forgalomszámlálási adatok eredménye legalábbis ezt mutatja. Míg másfél évtizeddel korábban a Széchenyi utca déli iránya volt a legforgalmasabb, addig tavaly a csúcsórában a legtöbb autó a Horvát István utca keleti szakaszáról, vagyis a Lövölde utca irányából érkezett és távozott is, egy óra alatt 1228 gépjármű lépett be, és 1308 pedig lépett ki.
Csúcsidőszakban egyébként összesen 4309 autó haladt át a kereszteződésen, vagyis 953-mal több jármű szeretett volna átjutni egy óra alatt ezen a szakaszon, mint 2000-ben, ami pontosan 28,3 százalékkal több autó.
Bíróság előtti kereszteződés - Várkörút-Szekfű Gyula utca-Dózsa György út-Mátyás király körút
A 2000-es évek elején a Székesfehérvári Járásbíróság előtti kereszteződés forgalmi rendje alapvetően abban különbözött a jelenleg (2017.12.04.) is érvényben lévőtől, hogy akkor a Szekfű Gyula utcából kanyarodva is rá lehetett hajtani a Várkörútra. A legnagyobb forgalmat éppen ez az utca bonyolította, csúcsidőszakban a mérések alapján 742-en hajtottak be innen, és 823-an hajtottak ki ebbe az irányba.
Az ezredfordulón történ forgalomszámlálási adatok szerint összesen 2642 jármű használta ezt a kereszteződést adott órában.
2016-ra valamelyest megváltozott a kereszteződés forgalmi rendje. A Szekfű Gyula utca irányából megszüntették a balra kanyarodást, így már nem lehet a Várkörútra fordulni. Ugyanakkor a tavalyi forgalomszámlálási adatok azt mutatják, ennek ellenére sem csökkent az utca terheltsége, továbbra is erre közlekednek a legtöbben, 2016-ban, adott csúcsórában 747 autó hajtott be ebből az irányból, és 1068 autó hajtott ki ebbe az irányba.
Tizenhét év alatt ennek a kereszteződésnek a forgalma is növekedett. Míg 2000-ben ebbe a csomópontba összesen 2642 gépjármű hajtott be, addig 2017-ben 3134, ami 492 autóval többet, arányait nézve pedig 18,6 százalékos növekedést jelent.
Balatoni út-Széchenyi utca-Vörösmarty tér (Palotai út)
Ha van Székesfehérvárnak fő közlekedési útvonala, akkor a Palotai út, illetve folytatása, a Széchenyi út mindenképpen annak számít. A 2000-es forgalomszámlálási adatokon is látszik, hogy a kereszteződésbe egyértelműen abból az irányból érkezik, illetve abba az irányba halad tovább a legtöbb jármű. A tizenhét éve készült mérésen 1063 belépő autót számoltak, és 675 a csomópontból kihajtót.
Ebbe a hármas kereszteződésbe összesen 2188 jármű lépett be adott csúcsidőszakban a 2000-es forgalomszámlálás adatai alapján.
A tizenhét évvel később készült felmérésen arányaiban nem változott jelentősen a forgalom eloszlása, továbbra is a Palotai út iránya (Vörösmarty tér) volt a legterheltebb, a mérés időszakában 1318 autó lépett be és 1314 lépett ki azon a szakaszon.
Ennek ellenére a legjelentősebb forgalomnövekedés a Balatoni út irányából belépők számában mutatkozik. Míg 2000-ben 348 autó haladt innen be, addig 2017-ben már 605, vagyis 73,8 százalékkal többen próbáltak átjutni ebből az irányból a kereszteződésen, ami egyetlen más szakaszon sem tapasztalt növekedést jelent.
Ha a csomópont összforgalmát nézzük, akkor 2856 jármű haladt át a 2016-os forgalomszámlálás időszakában, ami ugyancsak jelentős, 30,5 százalékos növekedést mutatott a 2000-ben belépő, 2188 autóhoz képest.
Budai út-Lövölde út-Gáz utca
Amennyiben a Palotai útra azt mondjuk, hogy a város egyik fő közlekedési útvonala, akkor a Budai út mindenképpen a másik olyan fontos szakasz, amelyen jelentős mennyiségű autó áramlik keresztül, és nemcsak a csúcsidőszakokban.
A Budai-Lövölde-Gáz utca csomópontja a 2000-es évek elején is meglehetősen zsúfolt volt már. A forgalomszámlálás időszakában a Budai út város szívéből kivezető oldala volt a legterheltebb, mind a kereszteződésbe belépők, mind a kilépők számában. Előbbiek 769-en, utóbbiak pedig 631-en voltak.
A kereszteződés összforgalmát nézzük, akkor 2252 autó hajtott be a kereszteződésbe adott órában 2000-ben.
Tizenhét évvel később a csomópont forgalmi rendje alapjaiban nem változott meg, illetve az is egyértelműen látszik, hogy továbbra is a Budai út városból kivezető oldala bonyolítja le a legnagyobb forgalmat: a számlálás időszakában 861 jármű hajtott be innen, és 854 hajtott ki.
Összforgalmát tekintve azonban a kereszteződés mindegyik ágán láthatóan növekedett a forgalom, a csomópontba pedig összesen 2794 autó lépett be, ami a 2000-es adathoz képest óránként 542 járművel, vagyis 24 százalékkal több.
Berényi út-Kadocsa utca-Szent Flórián körút
Ha Székesfehérvár közlekedését vizsgáljuk, akkor az elkerülőn át és keresztül haladó forgalom mennyisége mindenképpen érdekes, így nem maradhatott ki ebből a listából sem. A 2000-es évek elején ebbe a kereszteződésbe a Szent Flórián körút felé és felől áramlott a legnagyobb forgalom, 1061 hajtottak be ebből az irányból a csomópontba, és 1090-en hajtottak ki belőle.
A forgalomszámlálás időszakában, a csúcsórában összesen 3370 autó lépett be a Berényi-Kadocsa-Szent Flórián kereszteződésébe az évezred elején.
A 2016-os adatokat mutató ábrán látszik, a forgalom eloszlása hasonló volt, mint 2000-ben, vagyis a Szent Flórián Körút felől érkezett a legtöbb autó, 992, illetve erre is haladtak tovább a legtöbben, 1304-en.
A teljes forgalmat tekintve itt is növekedés mutatkozik, bár jelentősen kisebb, mint a város szívéhez közelebbi kereszteződéseknél, hiszen a 2000-es 3370 kereszteződésbe belépővel szemben 2016-ban 3635, a csomópontba behajtó járművet számláltak meg, ez 265 autóval és 7,8 százalékkal több, mint tizenhét éve.
Összefoglalás
Bár ez a minielemzés mindössze hat közlekedési csomópont adatait mutatja, ahogy az elején is sejthető volt, hol jelentősen, hol ugyan csak egy kicsivel, de minden kereszteződésen többen akarunk adott idő alatt átjutni, mint tizenhét évvel korábban. Ráadásul ezek a forgalomnövekedések úgy következtek be, hogy közben napi 16 ezer gépjármű már elkerülő úton halad el a Palotai út, a Kadocsa-Szent Flórián útvonalak helyett. És persze az sem segíti a forgalom zavartalanságát, hogy néhány fehérvári autósnak enyhén szólva is bosszantó közlekedési sajátosságai vannak.
Hogy a másik oldal, vagyis a közlekedési szakemberek mit tehetnének azért, hogy könnyebb legyen nekünk, autósoknak? Nem tudom, lévén, hogy sem szakember nem vagyok, sem pedig a bölcsek köve nem az én zsebemben lapul.
Az azonban egyértelmű, valamit lépnünk kell, mert lassan belefulladunk saját autóink bűzébe egy-egy csomópontban ácsorogva. Itt és most pedig a parkolás kérdését már nem is feszegetném.
És hogy mi mit tehetünk? A kérdés szerintem először az, hogy hajlandóak vagyunk-e tenni valamit, vagy inkább békésen pöfögve elmorgunk azon, hogy egyre nehezebb közlekedni Székesfehérváron. Hogy képesek vagyunk-e néha lemondani a kényelmünkről és mondjuk biciklire, horribile dictu, tömegközlekedési eszközre pattanni. Nincsenek illúzióim. Ha csak saját példámat nézem, az első hidegebb reggel megérkezésével én is szívbaj nélkül támasztottam sztenderre a brigát, és indítottam el az autót, pedig olyan nagyon messzire nem is kell mennem az oviig, majd dolgozni.
A kérdés tehát nyitott, a válasz pedig valahol a forgalom koncepcióját és rendjét szabályzók, valamint a közlekedők között félúton lehet. De azért annyit igazán mi is megtehetünk mielőtt vadul szitkozódni kezdenénk a dugóban, hogy ha csak halkan és suttogva is, de feltesszük magunknak a kérdést: máshogy biztosan nem megy?
