85 éves lenne Domján Edit85 éves lenne Domján Edit
Saját választása volt, hogy a negyvenedik születésnapján véget vetett az életének. Hogy ebbe a négy évtizedbe mennyi sikeres színházi előadás, tévéfilm és játékfilm belefért, azt inkább most nem kezdem el felsorolni. Megtette helyettem a wikipédia.
Hogy miért is gondolta úgy, hogy ennyi elég volt az életből, a szenvedélyből, az érzelmek hullámvasútjából, létezésből és alkotásból, azt sokan - pályatársai, szerettei és rajongói - próbálták már megfejteni, de a miértekre az igazi válasz örökké az ő legbelső titka marad. De ha azt szerette volna, hogy fiatalon és sugárzóan, tehetsége teljében emlékezzenek rá, akkor nem tévedett. Mert Domján Edit művészete még a kétezres években is hatással van az emberekre. Legtöbben valahogy így emlékeznek rá:
Én, bevallom, inkább valahogy így:
Ha lehetséges lett volna bakelit lemezt rongyosra hallgatni, akkor mi azt tettük volna az öcsémmel a nyolcvanas években Domján Edit Esti mesék című nagylemezével. A korong még most is ott áll a polcon édesanyámnál, lemezjátszó is van, úgyhogy akár a négy éves lányom gyerekkorának is részei lehetnek a meséi. Vagy hát, ahogy látjátok, a youtube segítségével bármelyik mai gyerek ismerheti őket. Na, ezt például biztosan nem hitte volna Domján Edit.
Aztán a kilencvenes években elkezdtem hallgatni, már magnókazettán, és valószínűleg tényleg rongyosra szüleim egyik kedvencét: a Két összeillő ember című dalválogatást, mely a hányatott sorsú szerelmespár, Domján Edit és Szécsi Pál legszebb slágereit gyűjtötte csokorba. Az üzenetük pedig kamasz lelkemhez is elért, és mind a mai napig nagy szeretettel hallgatom őket. Most már érdekes módon a nagymamám jut eszembe róluk, aki gyakorlatilag egyidős volt Domján Edittel.
És hogy nem vagyok ezzel egyedül, azt az is bizonyítja számomra, hogy megszületett Székesfehérváron a Két összeillő ember című előadás, melyben Váradi Eszter Sára keltette életre Domján Editet, Keller János pedig Szécsi Pált.
Az előadást éveken keresztül láthatta a fehérvári közönség, sőt a veszprémi Petőfi Színházban is színpadra állították. Fehérváron szabadtéren, a Pelikán Udvarban is felcsendültek a jól ismert dalok nyári estéken. "Azért is emlékezetesek ezek az előadások számomra, mert nagyon féltem tőle, hogy egy ilyen két szereplős darab hogy él meg nagyobb térben. - idézte fel Váradi Eszter Sára. - Legalább három-négy évadon át játszottuk. Sőt, a mai napig keresik egyébként az emberek!"
Íme néhány részlet a darabból:
A Vörösmarty Színház színésznője elmondta, az évek során maga is sokat törte a fejét Domján Edit sorsán: "A Madách Színházas kollégái, akikről olvastam, illetve akivel volt szerencsém személyesen is beszélni, azt mondták: régóta mondogatta ezt, hogy ő negyven évesen befejezi. Viccelődött vele, beszéltek róla, de senki nem vette ezt igazán komolyan egy gyönyörű, tehetséges, sikeres nőnél. Persze hozzátették azt is, hogy az utolsó éveiben eléggé zárkózott lett. Az a legendás gyöngyöző kacagása is sokszor tűnt hamisnak, érezni lehetett, hogy van mögötte valami mély fájdalom. Nyilván nehezen élte meg, hogy szakmailag is trónfosztás érte, változott a világ, jöttek az újabb felfedezettek. Lehetett sejteni, hogy nem érzi jól magát igazából a bőrében. De ezt senki nem gondolta, hogy tényleg befejezi negyvenévesen.”
Eszter szerint azokat a nagy művészeket, akik sokat tettek le az asztalra, és közben valami miatt a sorsuk tragikusan alakult, fiatalon távoztak az élők sorából, mindig valamilyen legenda vagy misztikum övezi. Az embereket sokáig foglalkoztatja a sorsuk. Így történt ez Domján Edittel és Szécsi Pállal is. "Akkor azért század ennyi előadóművész volt, mint most. A televízió akkortájt indult, az ő karrierjük zenitjén. Egészen másfajta kultuszuk volt, mint ami manapság lehetséges. Nagyon érdekes, hogy ahogy teltek az évek velem is, sokat gondolkoztam ezen. Hogy mi óvhatta volna meg őt? Ha gyereke születik, családja lesz, ha egy harmonikus kapcsolatra talál... az itt tartotta volna? Miért nem látott más kiutat ennyire fiatalon? De nincsenek véletlenek. Valószínűleg ő félig tudatosan ment is a saját sorsa irányába. A Szécsivel való szerelme sem véletlen, hogy egy tizenkét évvel fiatalabb fiút választ valaki, akinek amúgy is az öregedéstől való félelem a mániája. Erre még megfejeli ezt egy ilyen szituációval, ahol aztán tényleg van alapja arra, hogy frusztrált legyen, féltékeny és mindenféle baja legyen magával." Domján Edit szexszimbólum volt a maga korában, a hangja, az orgánuma, az egész lénye sokak csodálatát kivívta. Mindeközben ő egyáltalán nem így élte meg saját magát. Negyvenöt éve elbúcsúzott, a művészetét azonban itt hagyta örökül a következő generációknak.