Eldőlt: jövőre már nem a nyúl lesz a húsvét jelképe
Eldőlt: jövőre már nem a nyúl lesz a húsvét jelképe
Eldőlt: jövőre már nem a nyúl lesz a húsvét jelképeMáig tisztázatlan a húsvéti nyuszi eredete és az, hogy miképpen lett az egyik legfontosabb szimbóluma egy alapvetően keresztény ünnepkörnek. Egyes források szerint Németországból eredeztethető, ahol gyöngytyúkokat és tojásaikat ajándékoztak egymásnak az emberek az ünnep alkalmával. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, rövidítve Hasel, míg a nyulat ezen a nyelven "Hase"-nak hívják. Könnyen elképzelhető tehát, hogy pusztán egy nyelvi félreértés okozta a tapsifüles jelenlétét a tavasz egyik legnagyobb ünnepénél. Ezen akart változtatni a Nemzetközi Állatok Fóruma (IAF). Egyelőre úgy tűnik, sikerrel.
Az állatok jogainak védelmével, és az egyes fajok bürokratikus humanoid képviseletével foglalkozó szervezet még 1993-ban kezdeményezte a húsvéti nyúl szerepének és indokolatlan pozitív megkülönböztetésének felülvizsgálatát. Közel 25 éves jogi és tradicionális huzavona után másodfokon is döntést hozott a Kanári-szigeteken székelő IAF: 2019-től éves rotációban váltják egymást a húsvéti állatok. Az első öt év beosztása is elkészült, ennek értelmében
- 2019-ben a puli,
- 2020-ban a zöld szemesostoros,
- 2021-ben a teve,
- 2022-ben a kolibri
- 2023-ban pedig a tükörponty lesz a húsvéti kedvenc.
A húsvéti nyúl és szimbólumrendszere elleni javaslatot még 1993-ban terjesztette a szervezet elé Rolanda Heidelsnütz, svájci állatvédő. A Zürichben élő, éppen ma 72 éves nő így értékelte a döntést:
– Nekem erről szólt az életem, most úgy érzem, boldog emberként halhatok meg – mondta a jogerős döntést követően. – Ne értsék félre, egyáltalán nem vagyok a nyulak ellen, kifejezetten szeretem a tapsifüleseket, persze leginkább sok rozmaringgal és enyhén borsosan. De lássuk be: a világ igazságtalansága lenne, ha csak ez a kis répazabáló lenne évről évre a figyelem középpontjában. Annyi csodálatosan szép állat létezik, és miért is ne ismerhetnénk meg őket? Itt van rögtön a kafferbivaly, ami elsőre eszembe jut. Van olyan, akit nem töltene el örömmel, hogy egy kis kafferbivalyka tojja a hímestojást az egyik húsvétvasárnapon? Vagy miért is ne lehetne egyik tavasszal csoki keresztespókot kapni a hipermarketekben? Egyenlőséget az állatoknak!
Hatalmas siker és egyben a magyar állatlobby erejét mutatja, hogy már rögtön az első évben egy tipikusan Magyarországhoz kötődő kutyafajta váltja a húsvéti nyulat. Elsőre talán furcsának tűnhet majd 2019-ben, hogy az eddig megszokott nyuszik helyett mindenhol a bohókás pulikutya tűnik fel, de a Minden Pulit Képviselők (MiPuKé) helyettes alelnöke szerint a loncsos kutyafajta nem érdemtelenül nyerte el a címet.
– Régóta téma a MiPuKé-ban, hogy a pulit miért szorítják háttérbe – mondta Torma Jenő, pulitológus. – Nekünk a 2019-es húsvét egy teszt is lesz egyben. Ha a közönség itthon és a világ többi országában is jól fogadja a pulit, mint egy ilyen kaliberű ünnep jelképét, jól fogynak majd a csokipulik, a gyerekek pedig plüsskutyust kérnek húsvétra, és megugrik a pulitenyésztők forgalma, akkor a magunk részéről nyitottak vagyunk az évi rendszeres puliünnep bevezetésére is. Úgy gondoljuk, hogy a puli különleges kutyafajta, és többre rendeltetett annál, hogy egyszerű pásztorkutyaként könyveljék el. Szerencsére kezdeményezésünk mögé állt a világ legnagyobb közösségi portáljának alapítója is, hiszen a Facebook tulajdonos Mark Zuckerberg maga is egy ilyen kutya tulajdonosa. Terveink szerint a puliünnep éppen ezért minden év január 10-én lenne, Mark kutyájának születésnapján.
A húsvéti nyúl megszűnésével komoly átalakításra lesz szükség az édességiparban is. Az eddig megszokott csokimikulás és csokinyuszi formák mellé évről évre új állatfigura kiöntésére szolgáló mintákat kell elkészíteni. A csokoládéipar jelentős szereplői éppen ezért sem fogadták kitörő örömmel a vasárnapi döntést. Az Édességipari Szakkollégium több szereplője is a helyszínen követte az eseményeket, köztük volt Gombár Norbert, a Kenderestordai Csokimanufaktúra tulajdonosa is.
– Csokipuli? Ki hallott már ilyen baromságot! – zsörtölődött a családi csokiüzem vezetője. – A mi forgalmunk jelentős részét ebben az időszakban a csokinyuszik hozzák. A piaci szereplők pontosan tudják, hogy a csokoládéból készült nyulak ilyenkor az eladások 85 százalékát jelentik, a maradék 15 százalékon osztoznak a szintén édességből készült bárányok, csibék és tojások. Jövőre mi lesz? Csokipuli? Csokicsont? Csoki-kutyagumi?
A húsvéti ünnepkör ezzel együtt jelentősen átalakul majd. Ilyen radikális változásra még nem volt példa korábban, egyetlen hosszú évszázadok alatt kialakult hagyomány esetében sem. Terebéc Judit szerint a szokatlan helyzet izgalmas feladat elé állítja a szülőket és a gyerekeket egyaránt.
– Az eddigi nyuszis mesék és történetek egy pillanat alatt okafogyottá válnak jövőre – jelentette ki a néprajz-kutató. – Különleges feladat lesz a családoknak, hogy az eddigi aranyos, szőrös kis lények helyett 2020-ban például a szabad szemmel nem is látható zöld szemesostorost személyesítsék meg a gyerekeknek. Semmi sem lehetetlen, és attól szép a világ, ha változik. Meg hasonlók.
A gyerekek megosztottak a kialakult helyzettel kapcsolatban. Mongárka Ilona, a székesfehérvári belvárosban sétáló második osztályos tanuló így értékelte a húsvéti nyúl megszűnését:
– Engem már úgyis csak maximum 2-3 évig érintett volna a húsvéti nyúl legendája – mondta a 7 éves kislány. – Még elhiszem, hogy a nyuszi hozza a tojásokat, de a nővérem már tanulta biológia órán, hogy ezek az állatok valójában emlősök és nem tudnak tojásokat tojni. Pláne nem pirosakat.
(Tanulság: A cikk nyomokban igazságot is tartalmaz, jelentős része azonban ordas kamu. Ilyen az, amikor április 1-je húsvétvasárnapra is esik.)
