Lesz elég óvónéni Fehérváron?
Lesz elég óvónéni Fehérváron?
Lesz elég óvónéni Fehérváron?A Felsővárosi Óvodában az idén szembesültek először az óvónőhiánnyal, mert tudatosan próbálták, próbálják a fiatalokat az intézménybe csábítani. Idén egy váratlan helyzet miatt év közben kellett új óvónőt keresniük. Azt már most látják, hogy két-három év múlva a nyugdíjazások miatt több pozíció fog megüresedni.
„Ha az óvónéni személyében történik változás, a gyerekek egy-két nap után elfogadják. Azt viszont sokkal nehezebben élik meg, ha a saját kis termükből, környezetekből emelik ki őket.” – mondta Kovács Jánosné megbízott óvodaigazgató, majd hozzátette: amíg nem találtak új óvodapedagógust, addig a helyzetet nyugdíjas kolléganő visszahívásával próbálták orvosolni. Ezzel csak egy probléma volt, hogy a közalkalmazottakra másfajta törvények vonatkoznak: egy évben egy nyugdíjas óvónő harminc alkalmat helyettesíthet úgy, hogy nem kell szüneteltetnie a nyugdíját. Emiatt több régi kolléganőt kell "talonban tartani".
Másik intézményből nagyon ritka, ha eljön egy kolléga, mert általában több éve, évtizede összeszokott párok vannak, akik fél szavakból vagy akár egy pillantásból is megértik egymást, éppen ezért a problémát hosszú távon csak a fiatalok, a pályakezdők oldhatják meg.
Megszűnt a középfokú képzés
A megbízott óvodaigazgató kiemelte, hogy régebben volt egy nagyon jó szakközépiskolai képzés a Vasváriban, ahonnan évente átlagosan ötven-hatvan óvónőt kapott Székesfehérvár és a megye.
„Szükség is volt ennyi szakemberre, mert akkor volt a demográfiai hullám teteje. Most már csak nosztalgiázunk, hogyan fértünk el a termekben. Volt olyan csoportszoba, ahová negyvenkét gyerek járt. A délutáni alvás előtt mindent kipakoltunk a folyosóra, hogy az ágyakat ki tudjuk tenni.”
A középfokú óvónőképzés azóta megszűnt az országban, pedig jó alapokat adott a továbbtanuláshoz. Ma már csak felsőfokú végzettséggel lehet valaki óvodapedagógus.
Száz hallgatóból tíz lesz óvodapedagógus
Az országban jelenleg tizennégy helyen képeznek óvónőket Soprontól Budapesten át Szarvasig. A felvételizőket egytől egyig szűrik: az összegyűjtött pontszámoktól függetlenül ének-zenei, fizikai és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük. A tavalyi felvételi eljárásban majdnem ötezren jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, de csak ezernyolcszáz diákot vettek fel. A szakok körülbelül száz fővel indultak.
A gyakorlatban ebből ötvenen valamilyen okból (például rájöttek, hogy rosszul döntöttek vagy nincs nyelvvizsgájuk) nem diplomáznak le. Harmincan kimennek bébiszitternek külföldre pénzt keresni és világot látni. Tízen elhagyják a pályát, és valamilyen másik területen helyezkednek el. A maradékon pedig osztoznak az óvodák. A legtöbben abban az intézményben maradnak, ahol a külsős gyakorlatukat végezték, mert ha már kinevelték őket, akkor a ház foggal-körömmel ragaszkodik hozzájuk.
Óvodapedagógus – a számok tükrében
Egy kezdő óvónő bruttó 191 ezer forintot keres
Kilencvenkilenc százalékuk nő, egy százalékuk férfi
Egy óvodapedagógusra átlagosan tíz gyerek jut
Itt mindig történik valami!
A huszonhárom éves Ugrits Adrienn óvónő, pont úgy, mint az édesanyja. Mikor továbbtanult, pontosan tudta, mire számíthat.
„Tizenkettedikes koromban döntöttem el véglegesen, hogy óvodapedagógus leszek. Szeretem a gyerekeket, és ez egy olyan munka, ahol mindig történik valami! Ugyanakkor tisztában voltam vele, hogy a gyerekek közötti konfliktusokat napi szinten kell kezelni.” – kezdte Adrienn, aki az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán végzett. A trendeknek megfelelően a csoporttársainak fele szerezte meg a diplomát, és azok közül is szép számmal akadtak olyanok, akik valamilyen másik területen helyezkedtek el.
Túl a sztereotípiákon
„Mindannyiunkban él egy sztereotípia az óvónőkről, miszerint nekik milyen könnyű, mert csak játszanak egész nap. Ez nem így van! A diploma megszerzése után jönnek a minősítések. Ezen kívül sokan nincsenek azzal tisztában, hogy egy óvónőnek papírmunkát is kell végeznie, és készülnie kell a másnapi foglalkozásokra. Sokan hiába végezték el a szakot, inkább választanak egy nyugalmasabb, nyolctól négyig tartó munkát.” – mondja Adrienn.
Az elején a fiatal óvónőnek furcsa volt, hogy egy pillanatra se figyeljen másra, csak a gyerekekre, és ebből is egyszerre huszonkettőre, mert éppen ennyien járnak a csoportjába: „Fontos, hogy mindenkire jusson idő, és a csendesebbek se maradjanak ki a sorból. Meg kell tanulni, hogyan lehet megelőzni, átlátni a veszélyhelyzeteket. A napközben adódó konfliktus- és problémahelyzeteket legtöbbször gyorsan és spontán kell megoldani úgy, hogy a gyerekek érzékeny lelke ne sérüljön, de a válasz erkölcsileg is a helyén legyen. Ezekre a helyzetekre nem lehet felkészülni, mert nincs két egyforma óvodás.”
A gyerek egy tükör
Adrienn szívvel-lélekkel végzi a munkáját: „Leírhatatlan érzés, amikor huszonkét szempár figyel rám. Egyik pillanatban játszótárs vagyok, a másikban a döntést várják tőlem, a harmadikban meg spontán utánoznak, követnek. Érzékeny receptoraikkal mindent látnak és érzékelnek. Sokkal többet, mint amit gondolnánk. Nem szabad lebecsülni őket! Ez a huszonkét gyerek nem más, mint egy tükör, ami pontosan és kritikusan visszajelzi, hogy amit csinálok az jó vagy sem.”
Ha valaki nem hivatásból óvónő, és nem érzi, hogy ő neveli a jövő generációját, akkor hamar kiég. Adrienn bízik benne, hogy egyre többen választják majd a szakmát, és hosszú távon is kitartanak a döntésük mellett.
Békésiné Kimiti Ágnes, a Maroshegyi Óvoda vezetője évtizedek óta van a pályán. Szerinte ami igazán itt marasztalja az embert, az a gyerekek csillogó szeme, mosolya, ölelő karja: „Amikor azt súgja a fülünkbe: óvó néni, szeretlek!”. Vezetőként maga is folyamatosan szembesül azzal a problémával, hogy ma nem az óvodák válogatnak a pedagógusok között, hanem az óvónők választanak munkahelyet. Ami vonzó lehet, az a kellemes munkakörülmény, a szakmai fejlődés lehetősége, és nem utolsó sorban a fejlett infrastruktúra, a korszerű körülmények.
Békésiné Kimiti Ágnes óvodavezető (Fotó: Kiss László)
Bővülő és szűkülő lehetőségek
A hároméves kortól kötelező óvodai nevelés bevezetése Fehérvárt is óvodabővítésekre illetve egyre több férőhely biztosítására ösztönözte. A Maroshegyi Óvodát két és fél éve bővítették. „2015 októberében nyitott a két új csoportunk, ezért négy óvodapedagógust kerestünk. Kevés jelentkező volt már akkor is, nehéz a megfelelő kollégákat megtalálni. Fél évig nem tudtuk a negyedik állást betölteni.” – meséli tapasztalatait Békésiné Kimiti Ágnes, majd hozzátette: az említett időszakban a kollégák helyettesítették a hiányzó óvónőt. „Rövid ideig jól működött, de ez hosszú távon nem megoldás, mert nagyon nehéz és felelősségteljes feladat huszonhat-huszonnyolc kicsi gyermeket úgy nevelni, fejleszteni, hogy nincs kolléga, akivel a feladatokat megoszthatná a csoportban dolgozó egyetlen óvónő.” Ha pedig valaki megbetegszik, máris gondot okoz a gyermekek ellátása, nehéz megszervezni a zavartalan munkavégzést. A csoportok összevonása is gondot okoz, mert magasak a csoportlétszámok.
A rugalmasság is megoldás lehetne
A Maroshegyi Óvoda vezetője szerint átmeneti megoldást jelenthetne, ha levelezőn tanuló végzős hallgatót lehetne alkalmazni délutános óvodapedagógusként: „Szintén saját tapasztalatból tudom, hogy vannak olyan frissen végzett óvónők, akiknek nem sikerült a két év gyakornoki idő alatt sem megszerezni a nyelvvizsgát, ezért most munka nélkül vannak. Ezt ebben a helyzetben humánerőforrás-pazarlásnak érzem. Ha őket lehetne alkalmazni, az is nagy segítség lenne!”
Ebből az óvodából a következő három év során hét óvónő szándékozik nyugdíjba menni. Átmeneti megoldásokra tehát szükség lehet, ráadásul gyorsan.
Fehérvár még mindig jó helyzetben van
A 2015-16-os nevelési évben harminckilenc új óvodapedagógust vettek fel a város óvodáiba, 2017-18-ban sem volt szükség sokkal kevesebb pedagógusra, ekkor harmincöten helyezkedtek el a városban. A következő két évben összesen negyvenöt óvodapedagógusi állást fognak meghirdetni, természetesen nem egyszerre, mindez ütemezetten zajlik.
„Az előző évek felvételi tapasztalatai alapján úgy ítéljük meg, hogy be tudjuk tölteni a következő években is az óvópedagógusi álláshelyeket. Ebben segít az az önkormányzati feladatkezelés, mely komplexen törekszik egy egyre kellemesebb városi környezet biztosítására. Ebbe beletartozik az útfejlesztés, az intézménybővítések és felújítások, a rendelők rendbetétele. Hiszen egy város a szakképzett munkaerő számára akkor lehet vonzó, ha jó elhelyezkedéssel, megfelelő infrastruktúrával bír. Fehérvár ebben a tekintetben jó helyzetben van!” – véli Brájer Éva alpolgármester.
A következő nagy óvodai beruházás során mintegy négyszázmillió forintból újul meg egészében a Rákóczi Utcai Óvoda. Jelenleg itt is szükség van óvópedagógusokra, hiszen a bővítéssel szeptember elsejétől új csoportokat is indítanak.
