Így zöldül Fehérvár!
Így zöldül Fehérvár!
Így zöldül Fehérvár!Egy átlagos hétköznap délután nyakunkba vettük a belvárost és tágabb környékét. Árgus szemekkel pásztáztuk az erkélyeket és az ablakokat, majd szomorúan nyugtáztuk, hogy alig néhányban volt egy-egy cserép muskátli, petúnia. Pedig még a felújításra szoruló homlokzatok vagy a panelházak sem lennének annyira komorak, ha legalább a balkonokat virágok díszítenék. Szerencsére akadtak kivételek.
Az égető napsütéstől nemcsak a virágok kókadoztak. Üldögélő emberrel csak a parkokban vagy a Fő utcán, az árnyékban találkoztunk. A mezőkomáromi Pál Gergő most ismerkedik a várossal, mert ősztől itt fog tanulni: „Fák és virágok szempontjából Siófokhoz tudnám hasonlítani. A külváros szerintem elég zöld, de a belvárosban lehetne több növény. A plazát a buszpályaudvarral összekötő járda mellett például el tudnék képzelni több fát, melyek árnyékában főleg kánikulában meg lehetne pihenni.”
Zöldebb, mint Szentpétervár
Az orosz Dimitrij és Katyerina szerint van elég zöldfelület a belvárosban. Legalábbis Szentpétervárhoz képest, ahol szerintük nagyon kevés az igényesen kialakított park, liget. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne még többet ültetni, de a párnak a Fő utca környéke jelenlegi állapotában is nagyon tetszett.
Több önkéntes kezdeményezésre lenne szükség
Néhány paddal arrébb Fenyő Szabina és Judit Kláge is hasonló véleményen volt. A Fő utca közeli parkok szépek, gondozottak és tele vannak színekkel, néhány utcával kijjebb, például a Sarló utca vagy az Ybl Miklós-lakótelep irányában viszont akadna tennivaló. „Nem is annyira a fák számával van a baj, hanem azzal, hogy kevés a virág. Nemcsak az ágyások egyhangúbbak, hanem az erkélyek is. Ausztriában például Salzburg vagy Tirol környékén elképzelhetetlen lenne egy ablak muskátli nélkül. De valahogy az emberek is környezettudatosabbak. Igaz, ott is van olyan, aki eldobja a szemetet az utcán, de a piszok nem marad ott napokig, hanem rögtön jön valaki és felsepri.” – fejtette ki Judit Kláge.
Fenyő Szabina szerint itthon sokszor a lakosok hozzáállásával van a baj, mert a legtöbben csak akkor hajlandók valamit tenni, ha fizetnek is érte. Több önkéntes városszépítő civil kezdeményezésre lenne szükség, amit akár az önkormányzat vagy egy-egy képviselő is felkarolhatna.
Kert a panelek tövében
Civil kezdeményezés ide vagy oda, a nyugdíjas Péter Dezső éppen a bokrokat metszette az Ősz utcai panelkertekben. Jogilag egyik sem az övé, mert közterület, de nem bírja nézni, ha rendetlen. Inkább "elfoglalta" a szomszéd ház előtti részt is, csak hogy úgy nézzen ki, ahogy kell. „Menjünk át oda, az én területemre! Minden nap kigazolom, megöntözöm, hogyha valaki ránéz, akkor beszéljen!” – mesélte Dezső bácsi, majd elkezdte összehúzni a leveleket, mert ha elmulasztja, „akkor csak több lesz.”
A nyugdíjas férfi a feleségével a lift miatt hat éve költözött a tízemeletesbe. Akkor vette át a toronyház előtti placcot, mert világ életében szeretett kertészkedni. „Nem így nézett ám ki! Volt mit dolgozni! Az asszonnyal minden évben megpályázzuk a virágokat a Városgondnokságnál, és amit kapunk, azt ültetjük ki. Ilyenkor a szomszédok is be szoktak segíteni. Kigondoljuk, mit hova ültetünk. Tavasszal például van egy majdhogynem szív alakú ágyás, amiben csak tulipánok voltak. Esténként ki szoktunk ülni a padra, és innen nézzük, ahogy a madarak dalolásznak. Minden nap friss vizet teszek ki nekik. Télen langyosat, nyáron hideget. A nyugdíj ennyit elbír!” – tette hozzá Dezső bácsi, aki büszkén kihúzza magát a boldogságtól, ha valaki egy pillanatra megáll, és rácsodálkozik a kertre.
Alsóvárosi-rét – a város egyik tüdeje
Székesfehérvár önkormányzata elindította a Zöld város – Fehérvár tüdeje programot. A legfontosabb szempont az volt, hogy ez az értékes terület, az Alsóvárosi-rét a közösség tulajdonába kerüljön és megakadályozzák a – korábbi rendezési tervek alapján még fennálló – veszélyt, hogy ipari területként beépítésre kerüljön. Ezért nagyon jó, hogy a kormány a Modern Városok Program keretében már biztosított egymilliárd forintot a vételár megfizetésére, az önkormányzat pedig elindította a terület átminősítését, így városi tulajdonba került az Alsóvárosi-rét.
A mintegy százhektáros területen a parkfejlesztéssel egyidejűleg sportlétesítmények, futópályák, parkolók, kiszolgáló létesítmények, rendezvénytér, fogadótér, kalandpark, görkorcsolyapálya, kutyafuttató, bemutató kertek illetve záportározóként is működő tó kerül kiépítésre, valamint jelentős területek erdősítése is kapcsolódik a projekthez. A város komplett tanulmánytervvel rendelkezik, ez alapján került meghirdetésre az engedélyezési és kiviteli tervek közbeszerzése. A kiviteli tervek várhatóan 2019 második felében állnak majd rendelkezésre. A kormányzati támogatás pontosítása valamint a támogatási megállapodás megkötése után lehet a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást elindítani, ami további hónapokat vesz igénybe.
