A kubikgödör újra a madárvilágé
A kubikgödör újra a madárvilágé
A kubikgödör újra a madárvilágéNem egyedi eset, hogy ilyen mennyiségű víz borítja a Kiskút útja, a Marhacsapás, illetve a Szent Flórián körút által körbezárt terület, azaz a kubikgödröt, vagy más néven a Gödör utcai rétet. Az egyébként záportározóként funkcionáló területre egy-egy nagyobb esőzés idején nagy szüksége is van a városnak, ahogy a mostani vagy a 2010-es nagy tavaszi esőzések példája is jól mutatja.
Ami pedig nekünk szükség, az másoknak lehetőség, és az egyébként ember által létrehozott kultúrterületek, jelen esetben a kubikgödör, valójában jelentős természeti értékek otthonává válhatnak – mutat rá a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány, akik szeretnék is védetté nyilváníttatni a kubikgödröt.
Székesfehérvár északi része évtizedekig a téglagyártás központja volt, és ahogy szaporodtak a házak városunkban, úgy mélyültek a kubikgödrök a település szélén, így keletkezett a Gödör utcai rét is.
"Az agyag kibányászása során a talajvízszint a felszín közelébe került, másodlagos szikesedés indult meg. A Kárpát-medence ősi szikesei legféltettebb természeti kincseink közé tartoznak. A szikeseket általában a Hortobággyal és a Kiskunsággal azonosítjuk, pedig Fejér megyében is vannak ilyen élőhelyek, mégpedig a Velencei-tó környékén, illetve a Sárvíz-völgyben. Ezek a szikes gyepek és tavak döntő részben természetvédelmi oltalom alatt állnak." – olvashatjuk az alapítvány írásában.
Aki pedig kisétál a napokban a kubikgödörhöz, azt a terület az érintetlen természet illúziójával ajándékozza meg, ahol a vadmadarak és békák hangjához az aláfestést a nádas susogása adja.
A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány írásából az is kitűnik, amióta az agyagkitermelés megszűnt és az ember békén hagyja ezt a területet, olyan növényfajok jelentek meg, amelyek a megyében alig néhány helyen, és ott is csak fokozottan védett területeken láthatók. "A legizgalmasabb a sziksófű (Salicornia prostrata), ez a szélsőségesen sótűrő pozsgás növényke, amely májusban zöld, nyáron lassan színesedő, ősszel pedig vérvörössé válik. Az országban nem sok helyen honos, a Mezőföldön és Fehérváron kívül csupán a Dinnyési-fertő mellett és a sárkeresztúri Sárkány-tó partján él. Belterületi előfordulása – mint Fehérváron – pedig szenzációszámba megy."
Az alapítvány írásában azt is kiemeli: a kubik rétje a szikesek növényei mellett feltűnően gazdag madárvilágot is rejt: csapadékos időszakban a vízállásokon récék úszkálnak, és előfordult már itt az amúgy mély vizekben bukva táplálkozó barátréce is. Ha ideális a környezet, táplálkozni érkezik a fokozottan védett fehér gólya, a nagy kócsag, a védett barna rétihéja és a bíbic is. 2010 tavaszán pedig a kis lile és a fokozottan védett piroslábú cankó is költésbe kezdett itt.
Így talán nem véletlen, hogy az alapítvány a Gödör utcai szikes megőrzését, védetté nyilvánítását szeretné elérni, hogy az információs táblával is ellátott tanösvény a Felsőváros érdekes, értékes színfoltja legyen. A középiskolás biológia és földrajz tantárgyak ugyanis része a szikesek kialakulásának, élővilágának ismerete és a fehérvári iskolásoknak nagyszerű alkalom lenne a kubikban, kihelyezett óra keretén belül megismerkedni ezek élővilágával. Szeretnék továbbá megőrizni ezt a komoly méretű zöldfelületet, amelynek szabadidős, rekreációs jelentősége éppúgy fontos, mint oxigéntermelő szerepe.
(A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány szekesfehervar.hu oldalon megjelent teljes írása itt olvasható)
