5 évnél régebbi cikk

Milyen lenne Fehérvár, ha a városban állna néhány világhírű látnivaló?
·Kultlokálpatrióta·Utolsó frissítés: undefined
Milyen lenne Fehérvár, ha a városban állna néhány világhírű látnivaló?
·Kultlokálpatrióta·Utolsó frissítés: undefined

Ami Rómának a Colosseum, Egyiptomnak a piramisok vagy Sydneynek az Operaház, az Székesfehérvárnak az Országalma. De mi lenne akkor, ha ezek, és még további öt világhírű látványosság is városunkban lenne? Megpróbáltunk helyet szorítani mindegyiknek.

Egy kis fantázia, egy teljes délután, néhány segítőkész fehérvári, na meg egy Photoshop bőven elég ahhoz, hogy elképzeljük: milyen lenne a város, ha a világ legismertebb turisztikai látványosságai közül nyolcat még belepréselnénk. Nem mintha Székesfehérvárnak szüksége lenne további néznivalókra, de azért vicces elképzelni, ahogy a Fő utcán a Colosseum tövében lehetne kávézni vagy éppen a palotavárosi tavak mellett a Sydney-i Operaház árnyékában szákolnák a horgászok a tükörpontyokat. 

Elképzeltük, aztán meg is valósítottuk. Íme a végeredmény:

A római Colosseum a Fő utcán

A Fő utca egyébként is az egész város látnivalókkal leginkább ellátott része, de azért ha a Virágóra, Varkocs-szobor, Fekete Sas Patikamúzeum és Ciszterci templom mellé még ott lenne a Colosseum is, szinte meg sem lehetne mozdulni a tömegtől: a gladiátorok egykori véres vesztőhelyét évente 4 millió turista keresi fel. Ha tényleg Fehérváron állna a Colosseum, nagyjából 1000 évig egyedül árválkodott volna a környéken: míg a 188 méter hosszú és 156 méter széles ókori aréna már i.sz. 80-ban elkészült, addig Székesfehérvár Fő utcájának létrejöttét csak a 11. századra teszik, még Nagy utca néven. A képen kicsit csaltunk, mert az eredetileg Rómában található amfiteátrum magassága csupán 48,5 méter, míg a Ciszterci templom tornyai 72 méteresek. 

A Húsvét-szigetek szobrai az Aranybullánál

Van olyan szög, ahonnan a Csúcsos-hegyen található Aranybulla Emlékmű kísérteties hasonlóságot mutat a Húsvét-szigetek kőszobraival - és mi megtaláltuk. A néprajzilag Polinéziához, nemzetközi jog szerint viszont Chiléhez tartozó szigeten összesen 887 gigantikus emberfejet számoltak össze, szóval nem valószínű, hogy feltűnne nekik, ha néhányat a Székesfehérvár határában található apró hegyre telepítenénk. A helyi nyelven moainak (ejtsd: moáj) nevezett átlagosan 4 méteres kőfejekhez a föld alatt test is csatlakozott, sokszor egészen részletesen kidolgozott tetoválásokkal is. Bármennyire hihetetlen, a látszólag teljesen egyforma szobrok mindegyike másik törzsfőnököt vagy ősi istent ábrázol, akik arccal a sziget belseje felé fordulva figyelték az eseményeket. Manapság évente mintegy 100 ezer turista keresi fel a Rapa Nui Nemzeti Parkot, ami elsőre nem tűnik soknak. De ha belegondolunk abba, hogy egyébként mindössze 6000 lakosa van a szigetnek, akkor kiderül, hogy ez mekkora megterhelést jelent a környezetnek és a helyiknek egyaránt. 

A Bory-vár egyik oldalán a Fudzsi

Igazán pompás kilátás nyílna a Máriavölgy 54. szám alól Japán egyik nemzeti jelképére, ha az Öreghegy szomszédságában állna. A Fudzsi a maga 3776 méteres magasságával nagyjából százhuszonötször akkora, mint a kazamatáktól a torony csúcsáig 30 méteres Bory-vár, de még ezzel a termettel is bőven elmarad a világ száz legmagasabb hegyétől (a 100. helyen álló pakisztáni Lupghar Sar 7200 méter magas). A Fudzsi viszont egy jó túra, előzetes képzettség és hegymászó tapasztalat sem kell a megmászásához: nagyszülők és unokák gyakran közösen teszik meg a hegy tövétől a csúcsig tartó 3-7 órás utat július eleje és szeptember eleje között. Ebben az időszakban évente nagyjából 250 ezren jutnak fel a hegytetőre, ez egy átlagos napon mintegy négyezer mászót jelent.  Ha a Fudzsi Fehérvár és Lovasberény között helyezkedne el, egy teljesen új turistaréteget is meg tudna célozni a régió.

A Bory-vár másik oldalán a gízai piramisok

Valahova a Budai út és a Fiskális út által határolt területre kiválóan elférne ez a néhány hatalmas egyiptomi kőháromszög. A gízai piramisok az ókori világ hét csodája közé tartoznak, évente nagyjából 15 millió turista fordul meg a Kairó melletti sírkamráknál. A piramisok és a szfinx lehetnének egyben Fehérvár legrégebbi látványosságai is: a 4500 évesre becsült építményekhez képest az idén 1047 éves koronázóváros tulajdonképpen egy tini. Nagy valószínűséggel fontos tájékozódási pont is lehetne a városképet jelentősen meghatározó Kheopsz-piramis, ami az eredeti, 147 méteres magasságával (ma már csak 138 méter) és 232 méteres élhosszával a város jelentős részéről jól látható lenne. 

A New York-i Szabadság-szobor a Bányatónál

A világ talán leghíresebb szobrát el sem lehet képzelni egy sziget, de minimum valami vízfelület nélkül. Fehérváron kevés alkalmasabb hely van a Bányató feletti szirtnél: itt szinte az egész város fölé magasodhat a talapzattól a fáklya tetejéig 93 méteres szobor, aminek a koronájában egyszerre akár 30 látogató is elfér, míg a jelenlegi helyén (Liberty Island, New York) közel háromórás várakozás után lehet csak a bejutni a 204 tonnás nőalakba. Az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulójára Franciaországtól kapott  Szabadság-szobrot évente 3,5 millió turista keresi fel. Az idén 102 éves fehérvári Bányatónál pompásan tudná őrizni az Öreghegy kertvárosi nyugalmát, a szoborhoz kígyózó sorokat pedig a környék vendéglátóipari egységei - kisebb bővítés után - könnyedén fel tudnák szívni. 

A pisai ferde torony a Haleszban

Ha Toszkánába mész, a pisai ferde tornyot okvetlenül támaszd meg! - mintha ez egy kötelező tanács lenne azoknak, akik felkeresik az olasz - helyi viszonylatban - kisvárost. Az 57 méter magas tornyot remekül lehetne támasztani a jó húszezer fővel népesebb Székesfehérvár egyik legnagyobb parkjában is. Ráadásul a Haleszban nagyszerű kontraszt lehetne a 200 évig épülő, majd végül 1373-ban átadott román stílusú építmény a park másik végében álló játékvárral. A Halesznak egyébként hasonlóan lágy a talaja, mint a torony jelenlegi helyének, így az is elképzelhető, hogy tovább ferdülhetne a nyolcemeletes épület, amit jelenleg évente 1 millióan keresnek fel.

A Sydney-i Operaház a palotavárosi tavaknál

Többször felmerült már, hogy kellene egy komolyzenei hangversenyterem Fehérvárra. Miért ne álmodnánk nagyot, és tennénk a megszokott vízparti környezetbe a világ egyik leghíresebb operaházát, amit ezután nem cápák és fókák úsznának körül, hanem a palotavárosi tavakban hemzsegő pontyok, amúrok és törpeharcsák? A jellegzetes vitorlákkal együtt 65 méter magas épület hangversenyterme 2700 fő befogadására alkalmas, ezen felül további öt rendezvényterem van még a komplexumban, valamint egy étterem és egy mozi is. Az ünnepélyes megnyitót Székesfehérváron is tarthatná II. Erzsébet királynő, ahogy Sydneyben is ő adta át az eredetileg 7 millió ausztrál dollárra tervezett, végül 102 milliós költségig felkúszó operaházat 1973. október 20-án. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mit kezdenénk az évente az operát felkereső 10,9 millió látogatóval, mert az a napnál is világosabb, hogy az épületet éppen a Palotavárosba tervezték. 

A Tádzs Mahal a Palotavárosban

Azoknak, akiknek az opera előtt még épp van egy üres félórájuk, remek szórakozás lehetne a szemközti panelek között megbúvó Tádzs Mahal (vagy Taj Mahal). A mogul síremlék-építészet csúcspontja remek kontrasztot nyújtana a lakótelep festői tízemeleteseinek, és egyben világszinten is páratlan urbanisztikai látnivaló lenne. India elsőszámú turisztikai csodáját 2,5 millióan keresik fel évente, a 73 méter magas kupolája kellemesen kinyúlna az átlagosan 33 méteres lakótelepi panelházak közül. A tizenöt év alatt (1632-1647) épült mauzóleum egyfajta szerelmi emlék is: a sah a szülés közben elhunyt felesége emléke előtt tisztelegve építtette a 17 hektáron elterülő, a világ hét új csodája közé is beválasztott épületegyüttest.

Az eredeti képek Székesfehérvárról, a turisztikai látnivalók nélkül is csodaszép városunkról:

Borítókép: Tóth Gabriella
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek