Hogyan tehetjük tisztábbá Székesfehérvár levegőjét?
Hogyan tehetjük tisztábbá Székesfehérvár levegőjét?
Hogyan tehetjük tisztábbá Székesfehérvár levegőjét?A környezet védelméről szóló törvény tiltja az avar és a növényi hulladék égetését. Helyi szabályozással azonban ettől időszakosan el lehet térni. A helyi rendelet alapján volt is erre lehetőség – eddig. Az elmúlt években azonban a nehezen elviselhető füst panaszok áradatát indította el, ezért jövőre több Pest megyei településhez vagy Siófokhoz és Budapesthez hasonlóan Fehérváron sem lehet már avart és egyéb kerti zöldhulladékot égetni Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy az égetés miként szennyezi a levegőt, érdemes megvizsgálni, hogy keletkezik a szmog!
Minden a fordított légrétegekkel indul
Szuhi Attila, a legszennyezes.hu szakértője lapunknak elmondta, hogy Fehérvár levegőminősége országos viszonylatban nem kirívóan rossz: „Amikor Fehérváron rossz minőségű a levegő, akkor országosan is az. Ugyanis alapvetően nem a kibocsátás határozza meg a légszennyezettséget, hanem a meteorológiai viszonyok. Normál esetben a nap süti a talajfelszínt, ami felmelegíti a fölötte lévő légrétegeket. A meleg levegő könnyebb lesz, mint a környezete, ezért felfelé száll. Az őszi-téli időszakban viszont előfordul, hogy délről meleg levegő áramlik akár ezerötszáz-kétezer méter magasan a Kárpát-medencébe. A talaj közelében az esti, éjszakai órákban megkezdődik a lehűlés. A felszín közelében viszonylag hamar hidegebb lesz, mint fent, ezerötszáz-kétezer méter magasan, így egyfajta fordított, más néven inverz légrétegzés jön létre. Nem tud megindulni a normális feláramlás és a légszennyező anyagok sem tudnak kitisztulni. Ezért alakul ki ilyenkor a szmogos levegő.”
A szakértő hozzátette, hogy ennek van egy napi ciklusa is. Az őszi időszakban egyre rövidebb ideig süt a nap. Ahogy elkezd a napállás csökkenni és egyre hidegebb lesz, az esti időszakban megugrik a levegő szennyezettsége, ami reggelig kitart. Ahogy kisüt nap és melegszik a levegő, megindul a felfelé áramlás és elkezd javulni a levegő minősége. Ez nagyjából dél körül tetőzik. A tisztulás mértéke többek között attól is függ, mennyire erős az inverzió vagy éppenséggel milyenek a domborzati viszonyok.
Külföldről is érkezik
A szennyező anyagok közül Fehérvár esetében is a legtöbb esetben a szálló porral van a legtöbb probléma: „A szálló por legfőbb forrása a közlekedésből származó kipufogógáz, a kopó gumik illetve a vegyes tüzelés – akár fáról, akár szénről van szó. Az ipari kibocsátással is számolni kell, de jelentős a határon túlról érkező porszennyezés is. A szálló por jelentős része Németországból, de bármelyik európai országból is származhat. Ez adja a háttérszennyezettséget, amire rárakódnak a hazai illetve a lokális hatások.”
A tüzelés rákot okozhat
A levegő minősége szempontjából helyi szinten meghatározó a vegyes tüzelés jelenléte. Szobi Attila kiemelte, hogy a több évig szárított fa vagy a szén égésterméke is megemelheti a szálló por koncentrációját. Ha valaki szemetet, többek között raklapot, bútorlapot, festett ablakkeretet éget, akkor még nehézfémek és egyéb olyan anyagok is kerülnek a levegőbe, amelyek hosszú távon daganatos elváltozásokat is okozhatnak: „A hatóságok ilyen esetben csak akkor tudnak érdemben intézkedni, ha a környezetszennyezésről és az ingatlanról dátummal ellátott fotó- vagy videófelvétel készül. Sajnos ez nagyon sok esetben szociális kérdés is. Nyilván mindenki használná a sokkal kényelmesebb gázfűtést, de ha erre nincs anyagi lehetősége, akkor bármivel begyújt.”
Égetés helyett komposztálás
Molnár Tamás önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok megerősítette, hogy Fehérvár légszennyezettségét leginkább a közlekedés, a szilárd tüzelőanyagok használata és az avarégetés befolyásolja. Ahhoz azonban, hogy javulás következzen be, első lépésként a társadalmi szemléleten kell változtatni. Az avarégetés tovább ront a levegő minőségén, ezért az önkormányzat néhány éve évente kétszer egy hétre korlátozta ennek lehetőségét. Jövőre viszont teljesen betiltja, azaz nem jelöl ki égetési időszakot: „Egy modern nagyvárosban a zöldhulladék égetése már nem elfogadható. Sokkal környezetbarátabb módszer a hulladék komposztálása vagy elszállítása."
A kétféle megoldás közül a szakemberek leginkább a komposztálást javasolják, hiszen ezzel a növények számára felhasználható szerves anyagot biztosíthatunk. Előnyösebb megoldás ez az égetéssel szemben azért is, mert nincs füstképződés, nem kerülnek a levegőbe káros anyagok és rendkívül hasznos tápanyag-utánpótlás keletkezik kertünk növényei számára. Másodlagos hatásként a komposztban termelődő hő a kórokozók és kártevők elpusztításában is szerepet játszik, ráadásul sok élőlény számára menedéket és táplálékot biztosít a komposzt.
A leghatásosabb, legkímélőbb eljárás tehát a kerti hulladék komposztálása és visszaforgatása, mivel ez sem gyártással, sem szállítással, sem égetéssel nem terheli a környezetünket, és nem utolsósorban annak tudatában lehetünk, hogy a komposzt csak olyan természetes anyagokat tartalmaz, amit mindenki maga tett bele.
Aki az otthoni komposztálásra nem vállalkozik, annak az önkormányzat és a hulladékkezelő segít. Minden évben háztartásonként harminc darab ingyenes matrica kiosztásával támogatja a város és a Depónia Nonprofit Kft. a zöldhulladék gyűjtését, mely az országos átlagot tekintve kimagasló mennyiség, azonban szükség esetén további matricák vásárlására is van lehetőség. Emellett a csalai hulladékkezelő telepen a lakosság részére lehetőség van a zöldhulladék lerakására, ahol a begyűjtött és külön beszállított zöldhulladékból komposzt készül, melyet a közszolgáltatótól meg lehet vásárolni.
Tűzifa a rászorulóknak
Molnár Tamás hangsúlyozta, hogy az avarégetés betiltása mellett a szilárd tüzelés visszaszorítása a légszennyezettség szempontjából is nagyon fontos. Jelenleg több kormányzati fejlesztési pályázat van, melyek keretében a háztartások a fűtésüket energetikailag tudják korszerűsíteni. De a kertvárosi részeken továbbra is problémát jelent, hogy vannak olyanok, akik szinte mindennel fűtenek.
„Az egyéni felelősség ebben az esetben fontos! Ha valaki azt észleli, hogy a környezetében egészségre káros anyagokkal tüzelnek, tegyen bejelentést a jegyzőnél, mert szeméttel tüzelni tilos! A jegyző és hivatala ezekben az esetekben határozottan lép fel.” – mondta a környezetvédelmi tanácsnok, majd hozzátette:
Ha valakinek szűkösek az anyagi lehetőségei és nem telik tüzelőre, érdemes a városnál tűzifa-támogatásra pályáznia. Ezt évente kétszer lehet igényelni. A fatüzelés sem optimális, de még mindig jobb, mint ha valaki szemetet éget.
A cél a zöld közlekedés!
„A megnövekedett autóforgalom óriási terhet ró a városra: nemcsak közlekedési dugók alakulnak ki, de a levegő tisztaságának sem tesz jót. A város gazdasága erős, amit jól mutat, hogy országosan itt van a legtöbb magánszemélynek autója, és akkor még nem beszéltünk az agglomerációról: az ott lakók tízezrei napi szinten autóznak be Fehérvárra, mert itt dolgoznak, ide hozzák a gyerekeiket óvodába, iskolába vagy csak bejönnek bevásárolni! Éppen ezért fontos, hogy közlekedési alternatívákat biztosítsunk a fehérváriak számára” – hangsúlyozta Molnár Tamás.
Ennek szellemében jövőre mintegy húsz kilométer, az azt követő években pedig további harminc kilométer kerékpárút épül. Ezenkívül a városban ezernél is több kerékpártámaszt helyeznek ki. A különböző biciklis rendezvényekkel és a nagy nemzetközi versenyekkel pedig azt szeretné az önkormányzat elérni, hogy minél többen kapjanak kedvet a biciklizéshez.
A közösségi közlekedés népszerűsítése és "zöldítése" egy másik fontos feladat. Molnár Tamás hangsúlyozta, hogy a 21. században nem elég, ha az emberek az autó helyett buszra szállnak. Legalább ennyire fontos, hogy a járművek gáz- vagy elektromos meghajtásúak legyenek, hogy a lehető legkevésbé szennyezzék a levegőt: „Ez egy komoly kihívás a most megalakult közgyűlésnek, de úgy néz ki, hogy e tekintetben is lesz előrelépés!”
A fontosabb légszennyező anyagok
Nitrogén-oxidok: Hő hatására jönnek létre. A légkör 78%-a nagyon stabil nitrogéngázból áll, ami azonban például az erdőtüzek vagy villámlás során természetes módon nitrogén-oxidokká alakul. Ugyanez a folyamat játszódik le emberi hatásra is, például az autókban az üzemanyag elégetésekor, a hőerőművekben vagy éppen a háztartási méretű kályhákban, kazánokban. A nitrogén-oxidok leginkább légzőszervi megbetegedéseket okoznak, de a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását is eredményezhetik. Magas koncentrációban a tüdő szöveteit is károsíthatják.
Talajközeli ózon: a légszennyezés és a napsütés hatására a földfelszín közelében keletkezik. Amikor reggel a városban megindul a forgalom, először nitrogén-monoxid és szén-monoxid jut a légkörbe. Előbbi folyamatosan alakul át nitrogén-dioxiddá, majd a napsugárzás erősödésével talajközeli ózonná. Az ózonkoncentráció a déli órákban éri el a maximumát. Az ózon irritálja a szemet és a nyálkahártyát valamint súlyosbítja a légzőszervi megbetegedéseket, többek között az allergiát, a hörghurutot és az asztmát.
Formaldehid: szúrós szagú, nagyon reakcióképes gáz, amit leggyakrabban a bőr-, a textil- és a papíriparban valamint a bútorgyártás során használnak. Ha olyan tárgyat égetnek el, ami tartalmazza például bútorlap, műanyaghab maradékát, akkor a formaldehid a levegőbe jut. Magas koncentrációja esetén légzési nehézségek léphetnek fel. Hosszabb távon hozzájárulhat a daganatos betegségek kialakulásához.
Kén-dioxid: színtelen, mérgező gáz, amit az egyik legveszélyesebb légszennyezőként tartanak számon. Vízzel érintkezve kénessavvá alakul, ezért a savas esők egyik fő okozója. Szén- és olajégetés során nagy mennyiségben keletkezik. Irritálja az orr nyálkahártyáját, a légcsövet, a tüdőt, a szemet. Súlyos esetben okozhat asztmaszerű reakciót, reflexes gégegörcsöt és légzésbénulást.
Szálló por: a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye. Két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján. A tíz mikrométer átmérőjű szemcséket (PM10) durva részecskéknek nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finom porszemcsék (PM2,5) pedig azért különösen veszélyesek, mert elérnek a tüdőbe is, és csak nehezen ürülnek ki. Szilárd tüzelés során valamint a benzin- és dízelmotorok tökéletlen égésekor keletkeznek. Ingerlik a szem kötőhártyáját illetve a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint például az asztma és a tüdőrák. Hosszabb távon pedig megterheli a szív- és érrendszer működését.
Mit tegyünk, ha szennyezett a levegő?
Csak annyit tartózkodjunk a szabadban, amennyit muszáj! Lehetőleg a déli órákban szellőztessünk, mert akkor még szmogos időben is alacsonyabb a légszennyezés. Ha lehetőségünk van rá, vegyünk légtisztító készüléket, ami nemcsak a szálló port, hanem a többi légszennyező anyagot is kiszűri a levegőből!
