Partly cloudy21 °C
2020. július 12. vasárnap Izabella
Menü

Hogyan lesz elég óvónő Fehérváron?

Hogyan lesz elég óvónő Fehérváron?
Több intézményben akad egy-két üres státusz, amelyeket először házon belül próbálnak betölteni (Fotó: Kiss László)

Csökken a gyereklétszám, egyenetlen az intézmények kihasználtsága és hiány van óvodapedagógusokból – derült ki a Humán Közszolgálati Szakbizottság felméréséből. A helyzetet a város egy közel kétszázhetvenmillió forintos fejlesztési csomaggal, intézményátszervezéssel és különféle támogatási lehetőségekkel kezeli.

 

Átszervezés és béren kívüli juttatások

2016 és 2019 között évente átlagosan kilencvenkettővel csökkent az óvodások száma. A városban jelenleg százharminckilenc csoportban mintegy háromezer-ötszáz óvodai férőhely van, óvodásból négyszázeggyel kevesebb.

A helyzetet az óvodapedagógus-hiány csak tovább árnyalja. A témával a Fehérvár magazin hasábjain először 2018 tavaszán foglalkoztunk. Akkor azt lehetett látni, hogy a következő két évben megközelítőleg negyvenöt óvónő fog hiányozni városi szinten a rendszerből. A Humán Közszolgálati Szakbizottság legfrissebb felmérése alapján jelenleg tizennyolc betöltetlen óvodapedagógusi állást tartanak nyilván, amely szeptember elsejétől a nyugdíjba vonulásoknak köszönhetően előreláthatólag még tizenöttel emelkedni fog.

Mészáros Attila alpolgármester kérdésünkre elmondta: több intézményben akad egy-két üres státusz, amelyeket első körben házon belül próbálnak betölteni. Például visszahívják a gyesen lévő kollégákat. A be nem tölthető státuszokat nyugdíjas óvodapedagógusokkal pótolják, akik a törvény szerint heti tizennégy órában dolgozhatnak.

A mostani helyzet hosszú távon nem fenntartható! A csökkenő gyereklétszám, az üres férőhelyek és az óvónőhiány miatt döntött a város az óvodák átszervezése mellett. Ha ezt nem tennénk meg, akkor rövid időn belül komoly problémákkal kellene szembenéznünk. Az új struktúra következtében a betöltetlen óvodapedagógusi helyek száma a felére csökken.” – fejtette ki az alpolgármester, majd hangsúlyozta, hogy az elmúlt években többféle eszközzel próbáltak a munkaerőhiányt enyhíteni. Többek között maximális létszámban biztosították a pedagógiai asszisztenseket és a cafeteria-juttatásokat. Ezenkívül amelyik intézmény igényelte, kapott bérlőkijelölési jogot önkormányzati bérlakásra.

Mészáros Attila hozzátette: az óvónők bére az önkormányzattól független, azt az állam határozza meg, ezért a következő időszakban szakemberekkel közösen egy olyan csomagot terveznek összeállítani, amelynek eredményeként fiatal, pályakezdő óvónőket tudnak a városba hozni, vagy a pályaelhagyókat vissza tudják csábítani az óvodákba.

 

Az óvodai férőhelyek kihasználtsága városrészenként eltérő (Fotó: Kiss László)
Az óvodai férőhelyek kihasználtsága városrészenként eltérő (Fotó: Kiss László)

 

Duális óvónőképzés Fehérváron?

A hiány másik oka a képzés átalakulása. A rendszerváltás előtt léteztek óvónőképző szakközépiskolák. Fehérváron annak idején a Vasvári óvónőképzőjéből évente ötven-hatvan óvónő került ki. Azóta a középfokú képzés megszűnt. Ma már csak felsőfokú végzettséggel lehet valaki óvodapedagógus. Az országban 2018-ban még tizennégy, jelenleg mintegy húsz helyen képeznek óvónőket Soprontól Szarvasig.

Szeretnénk, ha Fehérváron újból indulna óvodapedagógusi képzés. Jó lenne, ha nem kéne elmenni Vácra, Szekszárdra meggyőzni a fiatalokat, hogy miért érdemes óvónőnek Fehérvárra jönni. A Kodolányi János Egyetem már előkészítette a szak akkreditációját, ami az akkreditációs bizottságon nem ment át. Az egyetemmel a legutóbbi egyeztetésünk alkalmával arra jutottunk, hogy közösen fordulunk az illetékes miniszterhez.” Mészáros Attila kiemelte: a képzés duális formában is indulhatna, ami nagy – és gyorsabb – segítség lenne az óvodák számára.

 

Diploma nyelvvizsga nélkül

A felvételizőknek a szerzett pontszámoktól függetlenül ének-zenei, fizikai és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük. A jelentkezők száma ha nem is drasztikusan, de folyamatosan csökken. 2017-ben majdnem ötezren, míg 2019-ben négyezer-háromszázan jelentkeztek az óvodapedagógusi alapszakra. A felvettek száma ennek ellenére nagyjából kétszáz fővel nőtt.

A szakok képzési helytől függetlenül körülbelül száz fővel indultak. A gyakorlatban ebből ötvenen valamilyen okból (például rájöttek, hogy rosszul döntöttek vagy mert nincs nyelvvizsgájuk) nem diplomáznak le. Harmincan kimennek bébiszitternek külföldre pénzt keresni és világot látni. Tízen elhagyják a pályát és valamilyen másik területen helyezkednek el. A maradékon pedig osztoznak az óvodák. A legtöbben abban az intézményben maradnak, ahol a külsős gyakorlatukat végezték, mert ha már kinevelték őket, akkor a ház foggal-körömmel ragaszkodik hozzájuk.

Mészáros Attila elmondta, hogy a város közgyűlése levélben fordul a minisztériumhoz, hogy az óvodapedagógusi és a kisgyermeknevelői szakokon a diploma megszerzését ne kössék nyelvvizsgához: „Azokban a magánintézményekben, ahová például külföldi gyermekek is járnak, szükséges a nyelvtudás. A többi óvodában ez a követelmény nem életszerű.”

 

Kétszázhetvenmilliós fejlesztés

2010 óta mintegy két és fél milliárd forintot fordított az önkormányzat az óvodák és a bölcsődék felújítására, átalakítására és bővítésére, ennek jelentős része saját forrásból valósult meg a város Ybl-programja keretében. A felújítások idén is folytatódnak, tudtuk meg az alpolgármestertől: „Az idei évben hét intézményben fogunk csaknem kétszázhetvenmillió forint értékben fejleszteni. Ezeknek nagy része energetikai felújítás, például nyílászárócsere, fűtés- és elektromos hálózat korszerűsítése. Az Ybl Miklós-lakótelepi tagóvoda és a Hosszúsétatéri Óvoda udvara megújul. Új játszóeszközöket építünk be."

Az óvodai férőhelyek kihasználtsága városrészenként eltérő. A belvárosközeli intézményekben kevesebb az óvodás, míg a kertvárosi részeken a túljelentkezés okoz gondot.

Maroshegyen az óvoda jelenleg is maximális kihasználtsággal működik. Eddig minden körzetes gyereket fel tudtak venni, de mivel a városrész dinamikusan növekszik és egyre több család költözik ide, a közeljövőben a gyereklétszám növekedésével számolnak. Mivel az óvoda jelenlegi épületét tovább bővíteni nem lehet, ezért más megoldásra van szükség. Mészáros Attila szerint a Tóvárosi és a Hosszúsétatéri Óvodának nagyobb szerepet kell vállalnia, ezért át fogják rajzolni a körzethatárokat. Ezen kívül a demográfiai változásokra reagálva Maroshegyen pályáznak egy zöldmezős bölcsődeépítésre is.


Szükség van óvónői életpályamodellre


Ráczné Földi Judit ellenzéki frakcióvezető az óvodai rendszer átalakításával kapcsolatban korábban a Fehérvár Televízió Köztér című műsorában azt nyilatkozta, hogy a négyszáz férőhelyes hiány nem az elmúlt négy hónapban alakult ki. Szerinte a a tendenciák már 2016 óta látszanak: „Kellett volna egy szakértői csoport, amelyik olyan javaslatot dolgoz ki, amelyik jó a gyereknek, a szülőnek és a nevelőnek. Nekem ezzel a tervezett intézkedéssel az a problémám, hogy négy hónap alatt egy olyan csomagot raktak össze, amelyik óvodabezárásokat tartalmaz. Négy hónap szerintem nem elegendő ahhoz, hogy egy ilyen döntést meghozzunk. Fel kellett volna építeni a tervet és nem egyszerre egy ilyen átalakítást eszközölni. Az átalakítás nem egy intézményt érint, hanem hatot. Lehetett volna kicsit eltolni, csúsztatni. A nevelők nem lettek bevonva, csak tájékoztatva lettek. Lehet, hogy a vezetők igen, de a nevelők és a szülők nem.”

Az ellenzéki frakcióvezető hozzátette, hogy sok szülő kereste meg a témával kapcsolatban, akik több nevelőhöz hasonlóan nem szeretnék ezt a változást, mert közösségként dolgoznak évek óta együtt. Ráczné Földi Judit megjegyezte, hogy az átalakítás alapja a munkaerőhiány, azaz hogy nincsen óvónő: „A mostani helyzetet az önkormányzat kezelte, de mi lesz két év múlva, amikor újra többen elmennek nyugdíjba? Ezért mondtam még ősszel, hogy szükség lenne óvónői életpályapályamodellre. Az önkormányzatnak lépnie kell abban a tekintetben is, hogy óvónői képzés induljon a városban. A képzést valamilyen támogatáshoz kellene kötni, hogy a végén a fiatal óvónők Fehérváron maradjanak.”

 

Megoldások az óvodapedagógus-hiány átmeneti kezelésére

 

Az átmenetin van a hangsúly, hiszen hosszú távon nem tartható a jelenlegi helyzet – többek között ebben is egyetértettek az általunk megkérdezett intézményvezetők. Utánajártunk, hogyan kezelik az óvodában jelentkező pedagógushiányt.

Bár három óvópedagógusi álláshely van meghirdetve a Gyöngyvirág Óvodában, valójában hét hely áll betöltetlenül: „Tizenöt csoport működik harmincegy óvodapedagógusi álláshellyel, de jelenleg huszonnégy pedagógussal működünk.” – mondja Béndek Gáborné intézményvezető. A megoldás nem kis fejtörést okoz a vezetőnek, komoly szervezést igényel, a kollégáktól pedig rugalmasságot. – „Vannak óvónőink, akik már nyugdíjba mentek, de vállalták, hogy heti tizennégy órában, havonta meghosszabbított megbízási szerződéssel dolgoznak, így segítik az óvónőhiánnyal küzdő intézmény munkáját.”

A Gyöngyvirág Óvoda a rendelkezésre álló lehetőségek szinte mindegyikét kihasználja: a csoportszámhoz viszonyított, maximálisan engedélyezett öt pedagógiai asszisztensi állás – önkormányzati segítséggel – be van náluk töltve, emellett vannak olyan pedagógusok, akik rendszeresen vállalnak túlórát.

Több csoportnak csak egy főállású óvópedagógusa van, aki azokat az adminisztratív, a gyermekeket fejlesztő, tervező, értékelő, programszerű munkát viszi, amelyet normál esetben két óvónő vállal csoportonként. A nyugdíjas óvónők a délutáni időszakban tudnak besegíteni néhány órában.” – magyarázza az intézményvezető. Nem könnyíti meg a feladatot az a törvényi előírás sem, hogy teljes nyitvatartási időben biztosítania kell az óvodának az óvodapedagógusi jelenlétet. Ebben az esetben a pedagógiai asszisztens sem megoldás, hiszen nem rendelkezik pedagógusi végzettséggel, nem lehet rá – a törvény szerint – gyerekcsoportot bízni, így ő csak a délelőtt folyamán segíthet a pedagógusnak. – „A hiányzó óvodapedagógusok gyeden vannak, így az ő helyükre csak határozott ideig tudunk alkalmazni pályázót. Amit most hirdettünk, egy német nemzetiségi pedagógusi állás, az határozatlan időre szól, erre viszont még nincs pályázó.”

Arról már szó sincs, hogy az óvoda válogathat a jelentkezők közül, örülnek, ha megfelelő végzettséggel valaki igent mond az állásajánlatra. A kereset törvényben van rögzítve, maximum a munkakörülményekkel lehetnek vonzóbbak a másik intézménynél vagy esetleg olyan juttatásokkal, amelyhez helyi, önkormányzati forrásra, döntésre van szükség. Fehérváron nagyon magasak az albérletárak, egy pályakezdő óvópedagógus bruttó fizetése kétszázhetvenezer forint, ami a havi kiadásokra is csak szűkös költségvetést enged, albérletet ennyi pénzből fenntartani nem lehet. „Van olyan apartmanház, ahol a lakásbérlésben kedvezményt biztosít a város az óvodapedagógusok számára, de úgy látom, ez sem hozott áttörést az óvodapedagógus-hiány megoldásában.” – mondja Béndek Gáborné, aki szerint az is jó irány lenne, ha a főiskolai hallgatókat időben elkezdenék „bevonzani” a szakmába, és olyan lépéseket tennének, amelyekkel megtartják őket ebben a hivatásban, hogy ne csak a diploma megszerzése legyen a céljuk. – „Nálam vannak olyan jelentkezők, akik azt mondják, hogy a főiskola második éve után levelezőn folytatnák a képzést, mellette dolgoznának az óvodában. Sajnos azonban diploma nélkül nem alkalmazhatom őket pedagógusi beosztásban. Szerintem jobban meg kéne becsülni azokat, akik hivatásként gondolnak a pályára már főiskolás korukban is, és nem csupán egy diploma megszerzése a céljuk, hogy aztán diplomával a kezükben teljesen más területen helyezkedjenek el.”

A napokban a pedagógusok számára tíz százalékos béremelést jelentett be a kormány, ami nyilván a pedagógushiány enyhítését is célozza. „Vannak más könnyítések is, mint például az, hogy ha a diplomát még nem szerezte meg az óvodapedagógus, de az abszolutóriuma és az államvizsgája már megvan, a két gyakorlati év végéig lehetősége van a nyelvvizsga beszerzésére, miközben pedagógusként dolgozhat, igaz, gyakornoki fizetéssel. Nálunk is volt ilyen kolléga.” – mondja Nagyné Cseterics Éva. A Szivárvány Óvoda vezetője hozzátette: „Jelenleg egy óvodapedagógus bére megegyezik a szakképzett minimálbérrel, ami bruttó 210.600 forint. Egy főiskolát végzett óvónő "Pedagógus 1" besorolással, húsz év szakmai gyakorlattal bruttó 274.000 forintot keres. Ez nem nagy összeg, ezért is támogatok minden kollégát, hogy mindenképpen ugorják meg a "Pedagógus 2" minősítést: ebben az esetben – szintén húszéves munkaviszony esetén – bruttó 301.000 forintra emelkedik a fizetés.”

A Szivárvány Óvoda egyébként eddig megúszta a pedagógushiánnyal járó nehézségeket, csupán ebben a tanévben van betöltetlen helyük, mert az egyik kolléga nyugdíjba vonult, egy másik óvónő pedig gyesen van. Már nyáron meghirdették a helyeket, de nem jelentkeztek rá.

Ahogy az óvónők elérik a negyvenéves munkaviszonyt, a Nők40 lehetőséggel élve el is mennek nyugdíjba, a helyük pedig nehezen betölthető, mert nincs jelentkező. Ahogy több intézmény a városban, mi is óraadó nyugdíjas óvónők segítségével tudunk működni, ami hosszú távon nem ideális megoldás.” – magyarázza az intézményvezető.

Mindemellett még az is szempont, hogy ha nagy is a fluktuáció, legalább egy stabil pedagógus legyen a kisgyerekek mindennapjaiban, vagyis legalább az egyik óvónő maradjon állandó, és amennyiben lehetséges, kísérje végig a csoport éveit. Kisgyerekekről van szó, érzelmi kötődésről, nevelésről, meghatározó évekről, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha még ezt is számba vesszük, szembetűnő, milyen nagy a különbség a megbecsültségük és a felelősségük között!

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár