A 12 leghalálosabb vírus a FöldönA 12 leghalálosabb vírus a Földön
Az emberiség évezredek óta küzd a vírusok ellen, sokszor sikerrel, néha azonban sikertelenül. Rengeteg fertőzés terjedése megelőzhető már különféle védőoltásokkal vagy gyógyszeres kezeléssel, sőt, akad olyan halálos vírus is, amit teljes egészében sikerült felszámolni.
Hiába fejlődik azonban gyorsan az orvostudomány, egy-egy újonnan felbukkanó vírus szinte mindig komoly kihívások elé állítja a tudósokat. Az utóbbi évtizedekben pedig különösen megugrott a zoonózisok, vagyis azon esetek száma, amikor állatról emberre terjedtek át a vírusok, végeredményben ezrek vagy tízezrek halálát okozva.
Gondoljunk csak a 2014-es ebola-kitörésre, mely jelenleg is tart, és eddig a fertőzöttek közel fele nem élte túl a betegséget. Ehhez képest a 2019 végén a kínai Vuhanból indult új típusú koronavírus lényegesen kevesebb esetben végződik halállal, de mivel a járvány sokkal gyorsabban terjed, ezért az áldozatok száma számszerűleg mégis lényegesen magasabb a Nyugat-Afrikában hat év alatt eddig több mint 10 ezer életet követelő ebolánál.
A Live Science összegyűjtötte az emberiségre leselkedő 12 leghalálosabb vírust.
Marburg marburg-vírus - Zöldmajom-kór
A Marburg marburg-vírust még 1967-ben azonosították Németországban. Elsőként egy laboratórium dolgozói fertőződtek meg, akik Ugandából származó sárgahasú szavannacerkófokkal (angolul: green monkey, innen a betegség elnevezése) dolgoztak. A majmokról emberekre átugrott vírus az első rögzített kitörés során 31 embert betegített meg, közülük 7-en meghaltak.
A német kisváros után elnevezett vírust leginkább az ebolához lehet hasonlítani. Mindkét vírus vérzéses lázat okozhat, vagyis a hirtelen magasba szökő láz mellett belső vérzés következhet be a fertőzötteknél, ami sokkhoz, egyes szervek leállásához, végül pedig halálhoz vezethet.
Az első kitörés idején 1967-ben a fertőzöttek közel egynegyede halt meg, vagyis a vírus akkori halálozási aránya 23% volt. Ezután még két nagyobb kitörést jegyeztek fel, mindkét esetben jóval súlyosabb halálozási aránnyal: 1998 és 2000 között a Kongói Demokratikus Köztársaságban 154 fertőzött közül 128 halt meg (83%), míg 2004 és 2005 között Angolában 252 fertőzött közül 227 nem élte túl a betegséget, ami 90%-os halálozási arányt jelent.
Legutóbb 2017-ben bukkant fel a vírus. Ekkor Ugandában 3 ember fertőződött meg, egyikük sem élte túl a betegséget.
Ebola-vírus - Ebola
Az első ismert ebola-járvány 1976-ban egyszerre tört ki Zairében (a mai Kongói Demokratikus Köztársaság) és Szudánban. Nevét az afrikai Ebola folyóról kapta, ennek környékén történtek ugyanis az első megbetegedések. Az ebola-vírus a tudósok szerint zoonózis, vagyis állatról terjedt át emberre, de természetes gazdája a mai napig ismeretlen. A legvalószínűbb azonban, hogy több más vírushoz hasonlóan a denevérekről került át az emberekre.
A vírus vérrel vagy egyéb váladékokkal terjed, de fertőzött állatok vagy emberek szövetei is terjesztik. Halálozási aránya teljesen változó: van olyan törzse, mely az embereknek egyáltalán nem okoz tüneteket (restoni ebola-vírus), míg a bundibugyoi ebola-vírust elkapó emberek fele, a szudáni törzzsel fertőzötteknek pedig a 71%-a hal bele a betegségbe.
A kezdeti influenzaszerű tünetek gyorsan súlyosbodnak, az első szimptómák megjelenése után néhány nappal megjelennek a vérzéses lázra utaló jelek. A későbbiekben a vírus megtámadja az emésztőrendszert, a légzőrendszert, az idegrendszert és a nyálkahártyákat is, valamit kivétel nélkül szinte mindegyik betegben kimutatható a vérkeringés és a véralvadás zavara.
Az ebola-vírus azonosítása óta több nagyobb kitörést is rögzítettek már. Az első, zairei járvány idején 318 fertőzöttből 280 halt meg (88%-os halálozás), míg ugyanabban az évben Szudánban a fertőzöttek közel fele túlélte a betegséget (284 fertőzött, 151 elhunyt). Az eddig legsúlyosabb ebola-járvány 2013 végén kezdődött Afrikában, és jelenleg is tart. Eddig 25 ezernél is több fertőzést jelentettek a kontinens több országából, az áldozatok száma pedig meghaladja a 10 ezret.
Rabies lyssavírus - Veszettség
A Rabies lyssavírus legtöbbször egy már fertőzött állat harapásával kerülhet az emberi véráramba. A fertőzés után kialakuló betegség a veszettség. Noha az 1920-as években bevezették a háziállatok kötelező oltását veszettség ellen, ennek ellenére továbbra is komoly problémákat okoz a vírus Indiában és Afrika egyes részein.
Az agyvelőt és gerincvelőt támadó vírus lappangási ideje 18-60 nap között van, a központi idegrendszeri tünetek leggyakrabban a fertőzés után 20-40 nappal jelentkeznek. A veszett ember eleinte nagyon lehangolt vagy éppen az ellenkezője, túl izgatott lesz. Ezután a dühöngési szakasz következik, melyben megjelenik a veszettségre legjellemzőbb tünet is, a nyáladzás. Ekkor a veszettségben szenvedő gyakran őrjöng és nyelési görcsök is jelentkeznek nála. A betegség végső szakasza a bénulás, mely alig 2-18 óra alatt lezajlik, és az eszméletvesztést követően gyorsan beáll a halál.
A lyssavírusok hordozói eredetileg szintén a denevérek voltak, róluk került át más állatokra, majd az emberekre is. Megfelelő kezelés vagy védőoltás hiányában a fertőzés után kialakuló betegség kevés kivételtől eltekintve halálos kimenetelű.
HIV-vírus - AIDS
"A modern világ leghalálosabb vírusa a HIV lehet. Még mindig ez számít a legnagyobb gyilkosnak" – mondta Dr. Amesh Adalja. Az Amerikai Fertőző Betegségek Társaságának (IDSA) szóvivője valószínűleg nem téved: becslések szerint első feltűnése, vagyis az 1980-as évek eleje óta eddig 32 millió ember halálát okozta világszerte a HIV.
Bár az időközben kifejlesztett gyógyszerek segítségével a vírus a szervezetben a fertőzőképességi szint alatt tartható, így az AIDS-betegség kialakulása akár évtizedekkel is kitolható, védőoltás a HIV ellen még nem áll rendelkezésre. Éppen ezért is pusztít különösképpen az alacsony és közepes jövedelmű országokban a vírus, ahol az új fertőzöttek 95 százalékát regisztrálják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai régiójában nagyjából minden 25 emberből 1 HIV-pozitív, ami összesítve a világ HIV-fertőzöttjeinek több mint kétharmadának felel meg.
A HIV testfolyadékokkal terjed, ezért leggyakrabban szexuális úton adják tovább ondóval és hüvelyváladékkal. Terjedhet ezen felül vérrel (vérátömlesztés vagy nem steril injekciós tűk) és anyatejjel is. A vírus megtalálható az izzadtságban, a nyálban, az orrváladékban, a könnyben, a székletben és a vizeletben is, de ezekben a testnedvekben olyan alacsony a koncentrációja, hogy nem képes fertőzni.
A HIV-fertőzés után kialakuló AIDS az immunrendszer fokozatos, általában 9-11 éve alatt végbemenő leépülésével jár. A folyamat végére teljesen megszűnik a szervezet védekezése, így a beteg számára könnyedén halálos kimenetelű lehet egy egyébként enyhe lefolyású betegség is.
Poxvirus variolae - Fekete himlő
A WHO még 1980-ban nyilvánította a fekete himlőtől mentesnek bolygónkat. Ezt megelőzően az emberek évezredek óta harcoltak a fertőzéssel, ami nagyjából az esetek harmadában végződött halállal. A túlélők bőrét életük hátralévő részében mély sebek borították, míg sokan közülük teljesen vagy részlegesen megvakultak (például Kölcsey Ferenc).
Európán kívül sokkal nagyobb pusztítást végzett a fekete himlő, egész egyszerűen azért, mert a többi kontinens lakói korábban alig érintkeztek a vírussal. Történészek szerint az amerikai őslakosok 90 százalékával végezhetett a fertőzés után kialakuló betegség, amit az európai felfedezők hurcoltak be a földrészre. A fekete himlő csak a XX. században 300 millió embert ölt meg világszerte.
A variola vírus fertőzése után kialakult betegség általában 3-4 hetes lefolyású volt. A fekete himlő kezdeti tünetei láz és hányás voltak, ezután jelentek meg a betegségre leginkább jellemző szörnyű bőrelváltozások a fertőzöttek testén. Az első dudorok jellemzően a homlokon alakultak ki, majd innen terjedtek szét maximum 24-36 óra alatt az egész arcra, a végtagokra és a törzsre.
A fekete himlő utolsó áldozata egy brit nő volt 1978-ban. Janet Parker augusztus 11-én ment be a birminghami kórházba a testét teljesen beborító fekélyes sebek miatt. A 40 éves fotós nem élte túl a betegséget.
Hantavírus - HPS
A hantavírus-fertőzés után kialakuló HPS-t (hantavírus pulmonalis szindróma) hivatalosan először 1993-ban azonosították, de könnyen elképzelhető, hogy már korábban is felbukkant a vírus. 27 évvel ezelőtt egy navahó indiánnál és menyasszonyánál alakultak ki légzési nehézségek, majd a tünetek első megjelenése után néhány nappal mindketten meghaltak. A fertőzést valószínűleg a házukban később megtalált vírushordozó őzegér okozhatta.
A hantavírus ugyanis a különféle rágcsálók vizeletében és száraz ürülékében mutatható ki. A fertőzés legtöbbször a légutakon keresztül történik, amikor a megszáradt vizelet por formájában kerül az emberi szervezetbe. A HPS-es betegnél kezdetben influenzához hasonló tünetek (láz, fejfájás, fáradtság, izomfájdalmak) jelentkeznek az első hetekben. Nagyjából egy héttel az első szimptómák megjelenése után súlyos köhögést és légszomjat tapasztalnak a betegek, miközben a tüdő folyadékkal telik meg. A légzőszerv a betegség későbbi szakaszában súlyosan sérül, ez vezethet végül a fertőzés 38 százalékában halálhoz.
A XV-XVI. században egy titokzatos, izzadással járó betegség következtében 3 millió ember halt meg Angliában. Azóta sem derült ki, hogy mi okozta a végül angol izzadás névre keresztelt járványt, de a tünetek alapján a tudósok szerint a legvalószínűbb, hogy ezt is egy hantavírus okozta.
Influenzavírus - Influenza
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy átlagos influenzaszezon (egy-egy járvány féltekénként) alatt világszerte több százezer ember veszti életét. A szezonális járvány idején az enyhe lefolyásúak mellett 3-5 millió súlyos megbetegedés alakul ki világszerte, melyek közül 290-650 ezer lesz halálos kimenetelű. Azonban amikor a vírus egy-egy addig ismeretlen törzse bukkan fel, a járvány gyorsabban és a megszokottnál (0,1-0,4%) jóval magasabb halálozási aránnyal terjedhet.
Az influenza tünetei a fertőzés után 1-3 nappal jelentkezhetnek. Ekkor a beteg hirtelen lázas lesz, fejfájás és általános levertség gyötri, izomfájdalmakra panaszkodik, étvágytalan, néha még szédül is. A betegség későbbi szakaszában jelentkezhet a köhögés és a torokfájás. Az influenza kezdeti tünetei néhány nap alatt elmúlnak, a teljes gyógyulás azonban akár több hetet is igénybe vehet. Leggyakrabb szövődményei a tüdőgyulladás és a szívizomgyulladás, melyek akár halálhoz is vezethetnek.
A leghalálosabb influenzajárvány 1918-ban söpört végig a bolygón. A spanyolnátha világjárvány két évig tartott, becslések szerint ezalatt a világ népességének 40 százalékát fertőzte meg, hozzávetőleg 50 millió ember halálát okozva.
Dengue - Dengue-láz
A dengue-vírus először az 1950-es években jelent meg a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, azóta már elterjedt a Föld szinte valamennyi trópusi és szubtrópusi területén is. A világ népességének jelenleg nagyjából 40 százaléka él olyan környéken, ahol a vírust hordozó szúnyogfélék már megtalálhatók, de a globális felmelegedés hatására a területi terjedés várhatóan felgyorsul a jövőben.
A WHO adatai szerint évente 50-100 millió embert fertőz meg a vírus. A nyomában kialakuló betegség, a dengue-láz halálozási aránya ugyan jóval alacsonyabb (2,5%), mint a listán szereplő legtöbb vírusé, bizonyos esetekben azonban kialakulhat az ebolához hasonló vérzéses láz, mely 20 százalékban végződhet halállal, ha nem kezelik időben és megfelelően. Legtöbbször azonban csak láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütések és mindenek előtt komoly izomfájdalmak jelentkeznek. Utóbbi miatt gyakran nevezik a betegséget csonttörő láznak is, mivel a betegnek olyan fájdalmai vannak, mintha éppen eltörnének a csontjai.
Bár 2015 óta már létezik egy, a fertőzést megelőző védőoltás, ám a WHO szerint a Dengvaxiánál is hatásosabb lehet a vírust terjesztő szúnyogpopuláció csökkentése, és a szúnyogcsípések elleni védekezés.
Rotavírus
A rotavírus-fertőzés a csecsemők és kisgyerekek körében a hasmenéses betegségek vezető oka, nagyjából az ilyen esetek egyharmadáért felelős. A vírus gyorsan terjedhet a kutatók által csak széklet-orális útnak nevezett módon, melynek során a széklet apró részecskéit lenyelik a későbbi fertőzöttek. Mivel minden fertőzéssel erősödik az immunitás, ezért a felnőtteknél már csak elvétve alakulhatnak ki tünetek.
Annak ellenére, hogy a gyerekkori rotavírus-fertőzés könnyen kezelhető, a WHO becslése szerint csak 2008-ban 453 ezer 5 évesnél fiatalabb gyerek halálát okozta a vírus. A betegség leginkább a fejlődő országokban lehet halálos, ahol a rehidratáló kezelések kevésbé elterjedtek.
A rotavírus ellen két vakcina is létezik. Az oltást bevezető országok a vírushoz köthető fertőzések, súlyos esetek és halálesetek jelentős visszaeséséről számoltak be.
SARS-CoV koronavírus
A SARS-koronavírus nevét az angol Severe Acute Respiratory Syndrome rövidítése után kapta, melynek jelentése magyarul súlyos akut légzőszervi szindróma. A WHO szerint 2002-ben jelent meg először a Hongkonggal szomszédos dél-kínai Kuangtung tartományban, ahol előbb denevérekről került át cibetmacskákra, majd onnan terjedt tovább az emberekre. A Kínában kitört járvány végül 26 országba jutott el, több mint 8000 ember fertőződött meg, közülük legalább 770-en nem élték túl a betegséget. A SARS-CoV-fertőzés halálozási aránya így 9%-ra tehető, de lényegesen magasabb volt a halálozás az idősebbek esetében: az 50 feletti fertőzöttek fele nem élte túl a betegséget.
A zéró beteg, vagyis az első fertőzött minden bizonnyal egy fosani földműves lehetett, akit még 2002 novemberében diagnosztizáltak. Az első szuper terjesztő két hónappal később bukkant fel: a kínai halkereskedő január 31-én került kórházba, ahol 30 orvost és ápolót fertőzött meg. Innen indulva terjedhetett el a SARS-CoV a közeli kórházakban.
A tünetek ebben az esetben is kezdetben megegyeznek a influenzával. Eleinte magas, legalább 38 fokos láz jelentkezik, ezt követően néhány nap múlva izomfájdalom, hasmenés, fejfájás, torokfájás, általános levertség lép fel, majd a következő szakaszban jelenik meg a köhögés és a légszomj. Ebben a stádiumban már a mellkasröntgen is kimutatja a tüdőgyulladást, ami végül a beteg halálát okozhatja.
A SARS-CoV-vírusnak egyelőre nincs hatásos ellenszere, így nem áll rendelkezésre engedélyezett gyógykezelés és védőoltás sem.
SARS-CoV-2 koronavírus - COVID-19
Nem véletlen a névazonosság: a SARS-CoV-2 ugyanúgy a koronavírusok nagy családjába tartozik, ahogy hasonló nevű elődje is. A zéró beteg egy 55 éves kínai férfi lehetett, nála 2019. november 17-én észlelték a fertőzést, pedig kezdetben a hatóságok a vuhani Huanan halpiachoz kötötték a járvány kitörését, ahol elképzeléseik szerint egy denevérről kerülhetett át tobzoskára, majd emberre az új koronavírus.
A COVID-19 névre keresztelt betegséget 2020. március 11-én nyilvánította pandémiává, vagyis világjárvánnyá a WHO. Mivel a járvány jelenleg is tart, pontos statisztikák még nem készülhettek róla. A jelenlegi ismeretek alapján azonban a halálozási arány 2,3% körül lehet. A veszélyeztetett csoportba elsősorban azok az idős emberek tartoznak, akik egyébként is rendelkeznek valamilyen alapbetegséggel (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, daganatos betegség, pajzsmirigy problémák stb.).
A COVID-19 tünetei nagyjából megegyeznek az influenzával. A betegeknél a 4-14 napos, esetenként ennél hosszabb lappangási idő után láz, fejfájás, izomfájdalmak, fáradtság, majd köhögés és légszomj jelentkezik. A későbbi szakaszban kialakulhat tüdőgyulladás is, mely akár halálos kimenetelű is lehet.
Megjelenése óta a SARS-CoV-2 a cikk írásának pillanatáig közel 2 millió embert fertőzött meg világszerte, a halálos áldozatok száma pedig lassan eléri a 200 ezret. A fertőzésnek jelenleg nincs ismert ellenszere.
MERS-CoV koronavírus
Egy újabb koronavírus: a MERS-CoV nevét az angol Middle East respiratory syndrome coronavirus rövidítésével kapta, mely magyarul közel-keleti légúti koronavírus néven ismert. Ugyanabba a népes víruscsaládba tartozik, ahova a SARS-CoV és a SARS-CoV-2 is, így nem meglepő, hogy ez is denevérekről került át az emberekre, a közvetítő ebben az esetben pedig a teve volt. Az egyik beteg barátai például arról számoltak be, hogy a későbbi 44 éves áldozat több tevét is tartott, és egy héttel a megbetegedése előtt saját kezűleg ápolta a beteg, tüsszögő állatokat.
A vírust először Szaúd-Arábiában izolálták 2012-ben, később felbukkant Katarban és a térség több országában, de eljutott Európába és az Egyesült Államokba is. Tünetei szinte teljesen megegyeznek a legtöbb koronavírus által okozott szimptómával, azaz láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalmak, légzési nehézségek és száraz köhögés jelentkezik a fertőzöttnél.
Az ismert koronavírusok közül a MERS-CoV-ot tartják a leghalálosabbnak, nem véletlenül: a megbetegedések 30-40 százaléka végződik halállal. A MERS-CoV-nak a SARS-CoV-hoz és a SARS-CoV-2-höz hasonlóan egyelőre nincs ismert kezelése vagy védőoltása.
(Források: Live Science, Wikipedia, Qubit)
