Partly cloudy25 °C
2020. július 4. szombat Ulrik
Menü

Derényi Gábor: a magyaroknak nagyobb esélye van a koronavírus elleni megfelelő immunválaszra

Derényi Gábor: a magyaroknak nagyobb esélye van a koronavírus elleni megfelelő immunválaszra
Derényi Gábor (Fotó: Simon Erika)

Magyarországon az oltási rendszer olyan színvonalú, mint Puskásék idejében a magyar foci volt. Gyerekkortól kezdve minden fontos oltást megkapunk, ami közvetlenül a koronavírus ellen ugyan nem véd, viszont az immunrendszerünk úgy lett felépítve, hogy képesek vagyunk megfelelő immunválaszt adni egy ismeretlen vírus ellen is, hangsúlyozza Derényi Gábor háziorvos.

A Magyar Orvosi Kamara volt megyei elnöke szerint a fiataljaink nincsenek nagy veszélyben, ha nem küzdenek egyéb krónikus betegséggel, és az átlag magyar immunrendszere is sokkal jobb, mint az olaszé, a spanyolé vagy az angolé.  

– Köze van ennek a hetekben emlegetett BCG-oltáshoz? Arra gondolok, hogy az oltás hatásai közé tartozhat, hogy enyhíti a megbetegedés tüneteit.

– A BCG-oltás ilyen hatása még nem bizonyított, így nem térnék ki rá. Inkább arra, hogy önmagában az immunrendszerünk felépítése szilárdabb az oltási rendszerünk miatt. Tudom bizonyítani, hogy azok között az idősek között, akik az elmúlt években az influenzajárvány előtt megkapták az oltást, tíz százalék alatti volt a megbetegedések száma. Az egészségügynek az emberekről való gondoskodása Magyarországon világszínvonalú.

– Tehát kimondhatjuk: azzal, hogy minden fontos oltást megkapunk, az immunrendszerünk is jobban fel van készülve egy ismeretlen vírusra?

– Így van! Még egy dolog fontos: ezek RNS-vírusok, amelyek az alsó légutakban tapadnak meg. A koronavírus például klórra érzékeny, elég jól kivitelezhető a védekezés ellene. Érdemes betartani tehát azokat az előírásokat, amelyeket központilag ajánlanak, és nem most kell megmutatni azt, hogy én majd másképp leszek okos.

– Nem mindenben van azonban egyetértés még a felső szintű ajánlásokban sem. Például a maszk hordásának kérdése: a WHO ajánlása szerint az egészséges embereknek nincs szükségük maszkra, mégis egyre több országban vitatják a WHO előírását. Fehérváron például van, aki az autóban is felveszi, és van, aki egyáltalán nem hordja.

– Elfogadom az eddigi tapasztalatok alapján megszületett hazai hivatalos ajánlásokat a WHO-ajánlásokkal szemben. Az idő majd eldönti a kérdést, amennyiben hatékonyan tudunk védekezni a vírussal szemben. Amikor központi rendelkezések vannak, akkor ahhoz kell alkalmazkodni. Abban nincs vita, hogy a FFP2 és FFP3 típusú maszk vírus ellen is hatékony, de az egyszerű sebészeti maszk is több mint a semmi. A kézmosásnak és a biztonságos távolságtartásnak nagy jelentősége van. Ha rendelkezésünkre áll szövetmaszk, azt esténként vasaljuk ki, hiszen azt hővel is tudjuk fertőtleníteni.

– Mennyire lehet jóslatokba bocsátkozni a veszélyhelyzet időtartamáról?

– Csak akkor nem lesz drámai ez az időszak, ha tényleg betartjuk a korlátozásokat! Az, hogy tizenhét nappal a járvány megjelenése után hazánkban bevezették a kijárási korlátozást, míg ugyanez Spanyolországban és Olaszországban sokkal több idő elteltével következett be, ránk nézve biztató lehet. Azt mondják, hogy most jön majd az igazi nagy hullám. Nekem az az érzésem, hogy továbbra is azok lesznek veszélyeztetve, akik krónikus betegségben szenvednek, illetve az időskorúak. A napokban olvastam egy hazai kórházigazgató véleményét, aki azt jósolta, hogy fogunk még idén fürödni a Balatonban. Nagyon remélem, hogy így lesz!

– Magyarország élen jár a szív- és érrendszeri megbetegedésekben is. Mit gondol, a dohányzás nagyobb kockázatot jelent a koronavírus szempontjából?

– Sajnos a megbetegedés és halálozási mutatókban Európa élén vagyunk. Tehát hiába jó az oltottsági szintünk, ha a megbetegedési és halálozási statisztikánk viszont rosszabb. Olaszországban azért több a halott, mert magasabb a várható élettartam, és nem hatvan év felett jönnek a krónikus betegségek, hanem hetven-nyolcvan év felett. Nyilvánvalóan több idős ember él Olaszországban, így több áldozata van a koronavírusnak. Bár a mi oltottságunk jobb, a férfiak egy része meghal az ötvenes éveiben például szívinfarktusban. A most középkorúak várható élettartama pedig még most is csak hetven év körül várható.

Ha a világ összes tudósát összehívnák, és megkérnék őket, hogy fejlesszenek egy vegyületet, amely az ereket a legnagyobb mértékben károsítja, a nikotinnál hatékonyabb mérget ma sem tudnának előállítani. A cigaretta többek között a légutak hámsejtjeinek csillóit is tönkre teszi. Éppen azt a védekezőrendszert, amely felelős a tüdőbe jutó szennyeződések „kisöpréséért”. Az RNS-vírusok az alsó légutakban tapadnak meg, és ha ez a védekezőrendszer sérült, nagyobb eséllyel alakul ki tüdőgyulladás. A krónikus légzőszervi betegségben szenvedők nyilván veszélyeztetettebbek. 

– Ön is veszélyeztetett korosztályba tartozik?

– Sosem dohányoztam, viszont már elmúltam hatvanöt éves.

– Hogyan védekezik a vírus ellen?

– Két rendelőben dolgozom reggeltől estig kitűnő asszisztensek segítségével. Használom a maszkom, kesztyűm is van. Pozitív beállítottságú vagyok és reménykedem abban, hogy még jól működik az immunrendszerem. Esténként pedig elmondom a rózsafüzért.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár