10 hangulatos kép a régi fehérvári strandokról10 hangulatos kép a régi fehérvári strandokról
A tisztességes lányok és asszonyok messziről kerülték a 20. század elején a gólyának nevezett Pusztafolyó-szakaszt, amelynek körülbelül 200 méter széles medrében fürödtek a fiúk és a férfiak meglehetősen hiányos öltözékben – olvasható a Fehérvár Anno – a derék város című könyvben.
Egy fokkal kulturáltabb körülmények között lehetett a Malom-csatorna vízimalomnál felduzzasztott vizében pancsolni. A létesítmény hivatalos neve Városi Közfürdő volt, de a fehérváriak csak „háromkrajcárosnak" nevezték.
A Rózsáskerti Strandfürdő és Versenyuszoda a mai Tóparti Gimnázium és a Malom-csatorna között helyezkedett el. A nagymedencében érdekes megoldást alkalmaztak: egyik részén körülbelül egyméteres volt a víz, hogy azok is fürdőzhessenek a nagy melegben, akik nem tudnak úszni; a másik részén pedig ennél jóval mélyebb.
A két részt víz alatti lépcsősor választotta el egymástól.
A strand mellett működött a Rózsáskerti vendéglő, ahol nemcsak jókat falatoztak, hanem vasárnap élőzenére is táncolhattak a fehérváriak.
Mivel a város hamar kinőtte a Rózsáskerti Strandot, ezért 1934-ben, Csitáry G. Emil polgármestersége idején építettek egy újat.
A város vezetése eredetileg a Sóstón akart strandot nyitni, de végül az ötletet elvetették. Az új strand és uszoda július 4-i avatásán még Hóman Bálint kultuszminiszter is részt vett.
A létesítmény a kor minden igényét kielégítette, és még ugrálni is lehetett.
A városi strand hamar a fehérvári családok egyik kedvelt helyévé vált. Ha épp nem fürödtek, akkor a szomszédos vendéglőben kapcsolódtak ki.
A strand mögötti részt télen korcsolyapályaként használták a fehérváriak, ahol alkalomadtán még jégtáncbemutatót is rendeztek.
A Kádár-rendszerben tovább nőtt a strand látogatottsága: a hetvenes évek végére majdnem elérte az évi hetvenezret.