Az öt leggyakoribb foglalkozás a szinglik körében - a statisztika veri az előítéleteket?Az öt leggyakoribb foglalkozás a szinglik körében - a statisztika veri az előítéleteket?
Az elmúlt évtizedekben jelentősen változott a családösszetétel, ma már - legalábbis gazdasági szempontból - valamivel könnyebb boldogulni egyedülállóként is. Ugyan Rövid Irén a Területi Statisztika című folyóirat 60. évfolyam 2. számában megjelent „Olyan jó egyedül – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján” címmel megjelent tanulmánya nemcsak objektív mutatók alapján elemez, ám munkaerőpiaci kérdéseket is körüljár.
Így aztán adódik a kérdés: létezik-e olyan, hogy szingli szakma? Vagy éppen bizonyos foglalkozásokkal kapcsolatos életforma okozza a tartós egyedüllétet?
Ha előhúzzuk a szinglikről élő tipikus képet a fejünkből, akkor a klasszikus, szemüveges informatikus biztosan előkerül az előítéletek címkével ellátott fiókunk mélyéről, ahogy a törtető kiskosztümös üzletasszony is. Nem mondom, hogy minden esetben messze járunk a valóságtól, ám a közzétett statisztikai adatok érdekesen árnyalják a képet.
A szingli elnevezés az 1970-es években jelent meg először Európában. Az Egyesült Államokból származó fogalomra ekkor még az egyedül élők életformájaként, a tartós párkapcsolat nélkül élő fiatalok saját maguk választotta életmódjaként tekintettek. Jelen tanulmány pedig azokat a nőtlen, illetve hajadon családi állapotúakat sorolta a szinglik közé, akiknek nem volt se élettársuk, se gyermekük, egyedül éltek egy háztartásban, illetve 20–49 évesek voltak a vizsgált időszakban.
(Rövid Irén: Olyan jó egyedül – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján. Területi Statisztika, 60 (2))
A vizsgált időszakban, vagyis 2016-ban 201 ezer szingli élt Magyarországon, 75 százalékuk, azaz 188 ezer fő a 20–39 éves korcsoportba tartozott, míg 15 százalékuk, vagyis 63 ezer fő a 40–49 éves korcsoportba. A 20–39 éves nőtlen, hajadon családi állapotú népesség 11, a 40–49 éveseknek pedig a 17 százaléka számított szinglinek, vagyis nem volt se élettársa, se gyermeke, egyedül élt egy háztartásban 2016-ban.
Ami pedig a foglalkozásukat illeti, a fent vázolt sztereotip kép részben helytálló: a 20-39 év közötti szingli férfiak többsége ugyanis szoftverfejlesztő a statisztikai adatok szerint. Második helyen állnak a lakatosok, míg a harmadik legtöbb egyedülálló férfi ugyancsak az informatika területéről kerül ki: rendszergazda.
Ebben a korosztályban az első öt szakma között a bolti eladó és a tehergépkocsivezető, kamionsofőr foglalkozást űzők szerepelnek még.
Érdekes, hogy míg a fiatalabb korosztály egyedülállói közül csak az ötödik legtöbben sofőrök, addig 40-49 éves korosztálynál a lakatosok után ez a szakma áll a második helyen. Adódik a kérdés: talán addigra fárad bele a család ebbe a nagyon nem egyszerű életformába?
Ha a nőket nézzük, egészen más területek kerülnek előtérbe, illetve érdekes az is, hogy itt nem térnek el az első két helyen álló foglalkozások, ugyanis mindkét korosztályban bolti eladó a legtöbb szingli, míg a sorban a második helyen az általános irodai adminisztrátorok találhatóak.
A folytatásban ugyanakkor már nincs átfedés: a fiatalabb korosztály egyedülállói javarészt pultosok, pénzügyi ügyintézők, valamint pénzügyi elemzők, befektetési tanácsadók.
A 40-49 évesek korosztályában harmadik helyen a középiskolai tanárok, majd a folytatásban az általános iskolai tanárok, tanítók, illetve számviteli ügyintézők állnak.
Ami érdekes, hogy míg a férfiaknál az informatikai területe vezet, addig a nőknél ez az első öt szakmában nem jelenik meg, ugyanakkor a pénzügy, illetve az idősebb korosztálynál az oktatás területe a hangsúlyosabb.
Mielőtt azonban fajsúlyos következtetéseket vonnánk le a tanulmányból, és esetleg azonnali átképzésre küldenénk magunkat, vagy társunkat, érdemes az arányszámokat is megnézni. Az elemzés ugyanis azt is kiemeli, hogy adatok értelmezése során árnyalja a képet a foglalkozások sokszínűsége, ami miatt az első öt helyen álló foglalkozás esetében is viszonylag alacsonyak az arányok.
(Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 60. évfolyam 2. számában megjelent, Rövid Irén által írt Olyan jó egyedül? – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján c. tanulmány)
További ajánlatok:
www.treningstudio.hu
