Így győzzük le a betegségeket D-vitaminnalÍgy győzzük le a betegségeket D-vitaminnal
Nézzük meg, hogy az előző részben részben már említett, a csontszerkezetre, a vér kálcium szintjére, az ideg-izom kapcsolatra és működésre gyakorolt hatáson kívül mi mindent tud még a D-vitamin, mitől olyan sokoldalú?
„Azt már korábban is tudtuk, hogy jótékony hatását csak biológiailag aktív hormonná alakulva képes kifejteni, de azt hittük, hogy ez az 1-alfa-hidroxilációnak nevezett folyamat csak a vesében mehet végbe. Kiderült azonban, hogy szinte az összes sejtünknek vannak D-vitamint kötő receptorai, amelyek képesek bejuttatni a sejtbe, ahol - és csakis azon belül - a fentebb említett hidroxilációval aktív D-hormonná alakul át” – ismertette dr. Kovács László, amikor e témáról beszélgettünk.
Majd kifejtette, hogy éppen ez magyarázza e vitamin sokarcúságát: hogy minden szervünkben, szövetünkben megtalálható, behatol a sejtmagba és több mint 200 gén működését szabályozza. A gén a legkisebb átörökítő egység, a DNS egy kicsiny szakasza, amely kódolással, jelátvitellel szabályoz. Felel a testünket meghatározó szerkezeti fehérjék, élettani működéseket szabályozó enzimfehérjék keletkezéséért is.
„Ha a konkrét hatásait nézzük, akkor a D-hormon fokozza a sejtdifferenciálódást, a programozott sejthalált (apoptózist), csökkenti az érképződést (angiogenezist) és ugyancsak csökkenti a sejtszaporodást (proliferációt) mind a normál, mind a daganatsejtekben” – fejtette ki az orvos – „Így lehet megérteni a daganatgátló hatását, hiszen a rosszindulatú daganatok gyors növekedésében éppen ezek a hibák játszanak szerepet: túl gyors a sejtszaporodás, nincsen megfelelő sejtdifferenciálódás és túl kevés a programozott sejthalál. Márpedig az aktív D-hormon ezek ellen hat, ilyen hibákat segít kiküszöbölni. Nem véletlen, hogy ma már egyre több onkológus javasolja kiegészítő kezelésként a daganatterápiában, illetve daganatok kialakulásának megelőzésére.”
Hatása olyan szerteágazó és ígéretes, hogy sokan az "élet vitaminja" megnevezéssel illetik. A kardiológusok is kezdik felfedezni, mivel a szív-érrendszeri betegségek és a D-vitamin-hiány súlyossága között egyértelmű összefüggést találtak. Több esettanulmány is leírt olyan súlyos, D-vitamin-hiányban kialakult szívelégtelenséget, ami megfelelő pótlást követően visszafordíthatónak bizonyult.
Bizonyos, a vérnyomás emelkedését előidéző enzimek termelését meghatározó gének szintén a D-hormon szabályozása alatt állnak. Ezen enzimek kibocsátását gátolja, visszafogja, így vérnyomás csökkentő hatású. Az erek belső felületét borító hártya (endotel) gyulladását, és magát az érelmeszesedést szintén gátolja a megfelelően adagolt D-vitamin, ami azt is jelenti, hogy csökken a szívinfarktus és a stroke kockázata.
„Az orvostudomány metabolikus szindrómaként ismeri azt a kórképet, amelynek négy összetevője van: elhízás, magas koleszterinszint, magasvérnyomás és cukorbetegség. Ezek együttes megléte egy betegre nézve súlyos, életveszélyes szövődmények kockázatát hordozza, de a D-vitamin mind a négy kórfolyamat lefolyását javítja, a szövődmények kialakulását meggátolja vagy késlelteti, és ezáltal a kockázatokat is jelentősen mérsékli” – hangsúlyozta Dr. Kovács László.
A D-vitamin a cukorbetegség esetében például úgy fejti ki pozitív hatását, hogy inzulint szabadít fel a hasnyálmirigyből, csökkentve ezzel a vércukorszintet.
Úgy tűnik, hogy az inzulinrezisztenciára gyakorolt hatása még nem egyértelmű. Egy tanulmány szerint a magas 25 (OH) D-szint - így nevezik a vérben keringő, már módosult D-vitamint, ami aztán a sejtbe belépve D-hormonná alakul - a felére csökkenti az 1. típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Fordított összefüggést találtak az anya D-vitamin szintje (pontosabban 25 (OH) D-szintje) és az utód 1. típusú cukorbetegségének kialakulási esélye között (autoimmun betegségről van szó). A 2. típusú cukorbetegekben a D-vitamin megfelelő szintje csökkenti a szövődményeket, a gyógyszer szükségletet, illetve megelőzheti e betegség kialakulását a fokozott kockázatú egyéneknél.
A doktor szerint nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy milyen fontos szerepe van az agy és az idegrendszer fejlődésében, érésében.
Idősebb korban pedig - amikor még inkább jellemző a D-vitamin-hiány - adagolásával megelőzhetőek, de legalábbis mérsékelhetőek a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex vagy a demencia tünetei.
Egyértelmű összefüggést mutat továbbá a D-vitamin-hiánnyal a depresszió, az autizmus és bizonyos pszichiátriai kórképek (pl. skizofrénia).
Nem szóltunk még arról, hogy a D-vitamin kiválóan javítja a velünk született immunitást. Fertőzés esetén bizonyos fehérvérsejtekben - makrofágok, monociták, limfociták - megindul a D-hormon termelése (persze csak akkor, ha van elegendő alapanyag, vagyis D-vitamin). Hatására ezekben sejtekben olyan anyagok - citokinek, antitestek stb. - termelődnek, amelyek a védekezésben, a kórokozók semlegesítésében kulcsfontosságú szerepet játszanak.
„A D-vitamin hiánya provokáló tényező az autoimmun betegségek kialakulásában, mint a sokízületi gyulladás, a lupusz eritematózusz (SLE), a szklerózis multiplex, az 1. típusú cukorbetegség és még hosszan sorolhatnánk. Egyes vélemények szerint megfelelő D-vitamin-ellátottsággal kialakulásuk gyakorisága 40 %-kal csökkenthető lenne” – jelentette ki dr. Kovács László.
(Folytatjuk…)
