A nem létező Szőgyi Maris rejtélye Székesfehérváron

Németh Zoltán

·Történelemérdekesség·Utolsó frissítés: undefined

gallery.hungaricana.hu

A nem létező Szőgyi Maris rejtélye Székesfehérváron

Németh Zoltán

·Történelemérdekesség·Utolsó frissítés: undefined

A székesfehérvári köznyelvben fel-feltűnik egy név, illetve egészen pontosan egy név többféle változata. Sokan hallottak már Szőnyi Maris, vagy más változatban Szőgyi Maris, esetleg Szőgyény Mária nevéről, a hölgy kilétéről, múltjáról, történetéről azonban semmit nem lehet tudni. Mégis, ahogy egy korabeli képeslap tanúskodik róla, még utcát is neveztek el az ismeretlen hölgyről, ott Szőgyény Mária néven tűnik fel, mint névadó.

Az éles szeműek vélhetően rájöttek, hogy a képeslap a mai Liszt Ferenc utcát ábrázolja. Eláruljuk, a Liszt Ferenc utcát soha nem nevezték Szőgyény Mária utcának, hiába tanúskodik erről az 1913. július 16-án épp Székesfehérváron feladott képeslap. Annál inkább hívták Szőgyény-Marich László utcának, a köznyelv (és ennek bedőlve a képeslapot gyártó nyomda) azonban valamilyen okból átalakította az eredeti verziót, így „született meg” Szőgyény Mária, majd Szőgyi Maris és Szőnyi Maris.

Na, de adódik a kérdés, ki volt az eredeti névadó, Szőgyény-Marich László?

Ahogy a Végh Ákos László által írt részletes életrajzban is olvasható, Szőgyény-Marich László ezer szállal Fehérvárhoz kötődő politikus, államférfi volt, akit 1864-ben kineveztek Fejér megye főispánjává, valamint Székesfehérvár teljhatalmú királyi biztosává. Érdekesség, hogy az eredetileg Szőgyény László néven született királyi biztos édesapja, Szőgyény Zsigmond királyi alkancellár volt, míg édesanyjának, Pászthory Juliannának apja, Pászthory Sándor fiumei kormányzóként vált ismertté.

A pályáját Pest vármegyében tiszteletbeli aljegyzőként kezdő, majd a ranglétrán egyre feljebb lépdelő Szőgyény László 1838-ban vette feleségül egy másik korábbi székesfehérvári királyi biztos, Marich Dávid lányát. Marich Máriával nyolc gyermekük, négy-négy fiú és lány született. Mindeközben a Marich család férfiága kihalt, Mária pedig külön engedéllyel megörökölte családja vagyonát, egyesítve azt a Szőgyény családéval. László is ekkor vehette fel királyi engedéllyel a Szőgyény-Marich nevet.

Szőgyény-Marich László sikeres és kiemelkedő közszolgálati pályája mellett fontos szerepet játszott a fehérvári színház megépülésében is. Idősebb korában szinte már nem is hagyta el Székesfehérvárt, csupán a nyári hónapokban utazott el csóri házába. Szőgyény-Marich László 87 esztendősen, 1893-ban hunyt el.

Ahogy Váczi Márk elismert történész, a Magyar Városkutató Intézet topográfiai munkatársa megkeresésünkre elmondta, Szőgyény-Marich Lászlóról a halála után sem feledkeztek meg Székesfehérváron, a mai Liszt Ferenc utca 1899-ben már biztosan az ő nevét viselte, erről tanúskodik Winkler Vilmos városi főmérnök utókornak fennmaradt 1899-es térképe is.

A köznyelv ezt követően költötte át, egyszerűsítette, majd egy érdekes csavarral nőiesítette az utcanevet, mely végül a fentebb megidézett képeslapon is megjelent. Szőgyény-Marich László nevét egyébként 1949-ig viselte a mai Liszt Ferenc utca, ekkor hoztak határozatot az "elavult" közterületi elnevezések megváltoztatásáról.

Nem véletlen, hogy egykor épp ezt az utcát nevezték el Szőgyény-Marich Lászlóról, itt található ugyanis az a ház, amely a mai napig viseli a nevét! Ez az épület pedig nem más, mint a mai Liszt Ferenc utca 1. szám, ahol a Szent István Művelődési Ház található. Ahogy Váczi Márktól megtudtuk, a házat Szőgyény-Marich László apósának, Marich Dávidnak az édesapja, Marich Tamás vásárolta 1804-ben.

A Marich család hagyatékaként került Marich Mária és férje, Szőgyény-Marich László birtokába, és viseli mai napig a kalandos életű, de Székesfehérvár sorsát mindig szívén viselő államférfi nevét, aki jóval halála után akaratán kívül is keresztapjává vált a fehérvári folklór egyik meghatározhatatlan alakjának, a nem létező utcanévként feltűnő Szőgyény Máriának.