3 hónapnál régebbi cikk

Ünnepi Díszközgyűlés nyitotta meg az Aranybulla Emlékévet
·HírekAranybulla·Utolsó frissítés: undefined
Ünnepi Díszközgyűlés nyitotta meg az Aranybulla Emlékévet
·HírekAranybulla·Utolsó frissítés: undefined

Idén fontos jubileumot ünnepel a város: az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját, az emlékévre pedig Székesfehérvár egész éves programsorozattal készül 2022-ben.

Díszközgyűléssel nyitotta meg az Aranybulla Emlékévet Székesfehérvár a Városháza Dísztermében.

"Amikor augusztus 20-án a Nemzeti Emlékhelytől a Szent István térre sétálunk át az óriásbábok kíséretében az ünnepi közgyűlésre, akkor ott átfut rajtunk az a csoda, amit az a büszkeség okoz, hogy a ennek a városnak a polgárai lehetünk" – kezdte beszédét Cser-Palkovics András polgármester, amelyben többek között azt is kiemelte, az Aranybulla nemcsak Székesfehérvár, hanem a nemzet történelme szempontjából is meghatározó, és egyik fontos rendelkezése, ami igaz 800 éves, de ma is hat ránk.

”A szent király ünnepét hacsak némi súlyos foglalkozás vagy betegség által nem akadályoztatunk Székesfehérvárott tartozunk megülni” - ez az üzenet szimbolikusan a mai napig velünk van, és érdemes átgondolni, hogy mit is jelent a közösségünk számára, hangsúlyozta Cser-Palkovics András.

"Lehet, hogy a világ dolgairól másképp gondolkodunk, de büszkék vagyunk közösen a városunkra és arra, hogy polgárai lehetünk. Nem felejtve, hogy mit jelent városunk történelme, milyen értékeket hordoz, és ezek hogyan hatnak a mában" - mondta a polgármester. 

Elhangzott az is, hogy az Aranybulla emlékmű környéke például a kormány támogatásával újulhat meg, és várhatóan Szent György napja környékén – amikor hagyományaink szerint az Aranybullát kibocsátották - a közösség számára is át lehet adni. 

Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter ünnepi beszédében kiemelte, 800 évvel ezelőtt is itt voltak, és mai is itt vagyunk, mi, magyarok.

"Az itt élők büszkék lehetnek arra, hogy Nemzeti Emlékhelyként, alkotmányos fejlődésünk egyik legnagyobb vívmányának emlékét őrzi e város” - hangsúlyozta, hozzátéve, minden történelmi korszaknak megvoltak a maga kihívásai, a maga válságai, amelyekre rendre meg is születtek és születnek ma is az adott korban élők válasza.

"Van úgy, hogy a válasz nem lesz sikeres, és csak újabb problémát idéz elő, és van, amikor olyan önmagán túlmutató megoldás születik, amely hozzájárul egy-egy nemzet alkotmányos fejlődéséhez, identitása tovább mélyítéséhez.

Ilyen, önmagán és korszakán túlmutató válasz volt a kereken 800 évvel ezelőtt, az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybulla, amely rögzítette a magyar nemesség kiváltságait, a bárók és szerviensek jogait.

Jelentősége mások mellett abban is rejlik, hogy ez az első olyan arany függőpecséttel ellátott dekrétum, amely nemcsak magán kiváltságokat, hanem egész közösségeket érintő előírásokat is tartalmazott” - mondta Varga Judit.

Kiemelte, az Aranybulla az első olyan magyar dokumentumunk, amely a különböző társadalmi rendekről értekezik, szabadságjogokkal ruház fel közösségeket, és jogi garanciát, egyfajta közjogi féket épít be a jogrendszerbe az önkényes hatalomgyakorlással szemben.

"Az Aranybulla hazai és nemzetközi jelentősége kétségtelen, magyar és külföldi jogtudósok, jogtörténészek is gyakorta vetik össze a csupán hét évvel korábban megszületett angol Magna Charta Libertatummal" - mondta az igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, az Aranybulla olyan keretet hoz létre, amelyben gondolkodni tudunk a sajátos, magyar fejlődési útról, annak jellegzetességeiről és egyedi jellemvonásairól. 

Dr. Szabados György történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársa az Aranybulla kiadásáról beszélt.

"Az Aranybulla az első királyi határozat Magyarországon, amit oklevél formájában adtak ki, mégsem megjelenési formájáról, hanem megpecsételési módjáról híresült el. Az aranybulla aranypecsétet jelent, amit csak különösen fontos jogi rendelkezés hitelének megerősítése végett függesztettek az oklevélre. Hazánkban II. Géza, majd fia, III. (Nagy) Béla használt aranypecsétet, akinek kisebbik fiához, II. András királyhoz nemcsak több aranybulla, hanem az Aranybulla is fűződik" - mondta a történész.

Az Árpád-kort kutató történész idézte a történelmi dokumentum egyik legfontosabb, Fehérvárra vonatkozó passzusát is.

„… a szent István királytól úgy nekik, mint országunk más embereinek megadott szabadságot, valamint más, az országunk megjavítására vonatkozó dolgokat oly módon rendeljük, hogy évente Szent István király ünnepén Székesfehérvárott tartozzunk ünnepelni, hacsak sürgős dolog nem jön közbe, vagy betegség nem akadályoz meg ebben. Ha jelen nem is lehetnénk, akkor a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy helyünkön a peres ügyeket meghallgassa, és hogy a szerviensek is valamennyien, akik akarnak, szabadon odagyűljenek”

Az Aranybulla hét példányban készült, többször átírták. Egyetlen eredeti példánya sem jutott korunkra, de hiteles szövegét mégis ismerhetjük.

Borítókép: Aranybulla Emlékév
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek