2 évnél régebbi cikk

Mitől görcsöl a lábunk?
·Egészségsport·Utolsó frissítés: undefined
Mitől görcsöl a lábunk?
·Egészségsport·Utolsó frissítés: undefined

Biztosan sokakkal előfordult már, hogy az éjszaka közepén (vagy épp edzés közben) begörcsölt a lába. Spontán, minden előjel nélkül fájdalom hasított az említett végtagba. Ilyenkor felvetül a kérdés: mi okozza ezt a problémát, és hogyan lehet megelőzni?

„Izomgörcsnek azt nevezzük, amikor az izomszövet tartósan összehúzódik, és nem, vagy csak hosszabb idő után képes elernyedni” –  fektette le az alapot dr. Kovács László, amikor az egyik csoportos edzés után (amin természetesen ő is részt vett) megkérdeztem tőle, hogy miért görcsölhetett be az egyik hölgy lába a gyakorlatok során.

Kifejtette, hogy a végtagok izmai harántcsíkolt izmok, és nem tévesztendők össze a belső szervek (például a méh, a húgyhólyag, a belek vagy akár az erek) simaizmaival. Azért fontos ezt tudni, mert a simaizom görcsoldók (például No-Spa, Papaverin) teljesen hatástalanok a lábikragörcsre. 

A harántcsíkolt izmokat finom idegek hálózzák be, melyeken keresztül az agy jeleket küld az izomrostoknak, hogy húzódjanak össze, (például amikor az agyunkban megszületik az elhatározás, hogy lépni akarunk egyet, akkor a láb bizonyos izmai kapják a jelet) így jön létre a mozgás. Normál esetben az összehúzódást elernyedés követi, de ha akaratlan idegi ingerlés, az izom- és idegsejtek anyagcsere zavara alakul ki, akkor az izom nem tud elernyedni és bekövetkezik a görcs.

Ennek a spontán, akarattól független, görcsös és tartós összehúzódásnak leggyakoribb oka az izom túlterhelése, ami tipikusan sportolók esetében - legyenek profik vagy amatőrök - szokott előfordulni. A másik gyakori ok az érszűkület, ami általában súlyos érelmeszesedés talaján alakul ki idősebb korban, de akár erős dohányos vagy cukorbeteg középkorúaknál is jelentkezhet.

A spontán, görcsös összehúzódás leggyakoribb oka az izom túlterhelése – tipikusan sportolók esetében

Séllei Norbert

A túlerőltetés és az érszűkület közös jellemzője, hogy az ionáramlás egyensúlya felborul, illetve az izomnak több tápanyagra és oxigénre lenne szüksége, mint amennyi rendelkezésére áll.

Érszűkületes betegnél számszerűsíthető a betegség súlyossága, amennyiben mérhető, hogy mekkora távolságot képes folyamatosan megtenni (néha csak néhány métert). A beálló lábikragörcs ugyanis olyan erős fájdalommal jár, hogy megállásra készteti. Ezt a jelenséget az orvostudomány „claudicatio intermittens”-nek nevezi.

„Az estek többségében persze - főleg fiatalabb korban - nem kell rögtön súlyos betegségre gondolni lábgörcs esetén” – jegyezte meg az orvos. – „Leginkább a túlerőltetés váltja ki, viszont az az elterjedt nézet sem igaz, hogy fokozott magnéziumbevitellel könnyen és egyszerűen kiküszöbölhető. A magnéziumhiány csak egy, bár kétségtelenül gyakori ok a sok közül. Inkább arról van szó, hogy az elektrolitháztartás zavarának részével szembesülünk, ami többnyire együtt jár a kalciumhiánnyal, a sejthártyán keresztüli ionáramlás egyensúlyának felborulásával. Az intenzív izzadás, rendszeres vízhajtás (mely része például a magasvérnyomás kezelésének is) vagy az erős hányás-hasmenés mind előidézhetik az elektrolit háztartás felborulását és a következményes izomgörcsöket.”

A sportolóknak kiemelten figyelniük kell az elektrolitok pótlására

Nagy-Toth Zoltán

A sok ülés, a láb kényszertartása, hosszabb állás, kevés mozgás hajlamosít lábikragörcsre. További hajlamosító tényező a nem kielégítő táplálkozás, ami megint csak az említett ásványi anyagok, illetve az izomépítéshez szükséges fehérjék hiányához vezet. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a vesebetegek vagy súlyos traumát, égést szenvedettek esetében a túlzott káliumszint-emelkedés is okozhat izomgörcsöt. Ezen kívül a mellékpajzsmirigy működési zavara, illetve a D-vitamin hiánya szintén fokozhatja a görcshajlamot.

Láthatjuk, hogy az okok nagyon sokfélék és összetettek lehetnek. Fontos, hogy ha tartósan fennálló, sűrűn jelentkező görcshajlamban szenvedünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz!

„A sportolóknak azt javaslom, hogy nagy megterhelés, intenzív izzadás esetén pótolják az elektrolitokat például izotóniás sportitalokkal, plusz fontos a magnéziumbevitel (300-400 mg), mert így segíthetik az izmok gyorsabb regenerálódását” – tanácsolja dr. Kovács László. – „Emellett nem szabad elfeledkezni a megfelelő bemelegítésről, a terhelés végén a mozgás fokozatos levezetéséről, illetve a nyújtásról sem. Görcs esetén is segíthet az izom óvatos, fájdalomtól függő nyújtása és finom masszírozása. A masszázshoz érdemes keringésjavító, esetleg magnéziumot is tartalmazó sportkrémeket használni.”  

Borítókép: Pixabay/shauking
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek